Végleg elveszhet a bankszámládról ellopott pénz, ha elköveted ezeket a hibákat

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 6 perc

Tipp: Bankszámla váltás előtt mindenképp kalkulálj, hogy megtaláld a számodra legjobb számlacsomagot.

A money.hu célja, hogy jól járj! Ezért ingyenesen és regisztráció nélkül összehasonlíthatod kalkulátorainkban a pénzügyi termékeket, és minden fontos tudást, tapasztalatot átadunk cikkeinkben. Szakértőink díjmentesen és személyre szabottan válaszolnak kérdéseidre, segítenek hitel vagy megtakarítás, befektetés témában is.

Nem kötelesek visszaadni a bankok az ügyfeleik számlájáról ellopott pénzt, ha kiderül, hogy a számlatulajdonos óvatlanul együttműködött a csalókkal. A bankokat ilyenkor ugyanis nem terheli felelősség, amennyiben a bankbiztonsági feladataikat ellátták. Cikkünkben bemutatjuk, az MNB szerint mi számít súlyos gondatlanságnak.

Nem teljeskörű a bankok felelőssége az ügyfeleik náluk lévő pénzéért. Nem kötelesek ugyanis megtéríteni a kárt, ha a digitális tér tolvajai az ügyfél aktív közreműködésével – figyelmetlensége, gondatlansága miatt – férnek hozzá számlájához. Más kérdés, hogy gondatlanságot vagy az ügyfél esetleges részvételét a csalásban a bankoknak kell bizonyítaniuk.

A legnagyobb baj, hogy ha például egy adathalász csaló az ismert trükkök valamelyikével megszerzi az ügyfél pénzét, akkor azt nagyon nehéz visszaszerezni. Az azonnali átutalások például öt másodperc alatt eljutnak a címzett számlájára, így ezeket szinte lehetetlen visszahívni. A bank kezdeményezheti ezt, ám a pénz csak akkor kerül vissza az utalóhoz, ha az átutalás fogadója jóváhagyta a visszautalást.

Hasonló a helyzet a kártyatranzakcióval. A tranzakció már a megbízás engedélyezésekor létrejön, ugyanis annak összegét ebben a pillanatban zárolni kell a kártyabirtokos számláján. Az ilyen tranzakciót szintén csak a kedvezményezett – jelen esetben a csalók – hozzájárulásával lehetséges visszavonni.

Nyomozhatnak a bankok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összeállítása szerint a fő szabály az, hogy a bankok kötelesek mindent megtenni az ügyfél számlájáról eltűnt pénz visszaszerzésére.

Emellett a bankoknak legkésőbb az ügyfél bejelentését követő egy munkanapon belül meg kell téríteniük az ügyfél kárát, ha olyan fizetési műveletet teljesítettek, amilyet az ügyfél nem hagyott jóvá.

Kivételt jelent azonban, ha a bank észszerű okból csalásra gyanakszik, és erről írásban tájékoztatja az MNB-t.

A bankok ezzel a tájékoztatással mentesülnek az egy munkanapos kártérítési kötelezettség alól, így időt kapnak arra, hogy kivizsgálják a vitatott fizetési művelet körülményeit. Ha bizonyítani tudják, hogy az ügyfél vétkes az utalás elindításában, mert gondatlan volt vagy csalni akart, akkor a bank mentesülhet a kártérítéstől.

két nő ül a kanapén, laptop előtt, banki csalás áldozatává váltak, bejelentést tesznek telefonon

A pénz visszaszerzésének esélyét növeli, ha az ügyfél a bank értesítésével egyidejűleg feljelentést tesz a rendőrségen. Segíthet, ha ebben az esetben megadja, milyen névre és milyen számlaszámra küldte a pénzt.

A banki vizsgálatnak pontosan ki kell derítenie a vitatott pénzügyi művelet – átutalás vagy fizetés – részleteit. Ha valaki megadta a PIN-kódját vagy más módon hitelesítette a személyazonosságát a tranzakció előtt, még nem bizonyítja, hogy a műveletet valóban ő kezdeményezte. A banknak bizonyítania kell, hogy az ügyfél a csalás szándékával, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el.

A pénzintézetek ilyenkor azt vizsgálják, milyen körülmények között jött létre a vitatott tranzakció. Például hol, mikor és hogyan kezdeményezték, milyen eszközzel, mikor és hogyan történt meg a jóváhagyás, sms-t vagy push üzenetet küldtek-e ki, mennyi idő telt el a kezdeményezés és a jóváhagyás között, volt-e PIN-kód-rontás, a tranzakció eltért-e az ügyfél szokásaitól.

Az esetek többségében az ügyfél hibája miatt nem térít a bank

Az MNB-hez eljutott banki vizsgálatok többsége megállapította, hogy az ügyfeleket gondatlanságuk miatt érte kár, ezért a bankoknak nem kellett őket kárpótolni.

A gondatlan áldozatok például aktívan hozzájárulhattak a vitatott tranzakciók létrejöttéhez úgy, hogy 

  • egy hamis oldalon megadták a banki belépési azonosítóikat,
  • telefonon diktálták be a csalóknak az sms-ben vagy push üzenetben kapott jóváhagyó kódokat,
  • megadták bankkártya-hitelesítési adataikat, 
  • vagy képernyőmegosztó alkalmazás letöltésével tették hozzáférhetővé adataikat.

Olyan is előfordult, hogy a megtévesztett ügyfél maga rögzítette és hagyta jóvá az utalást a saját netbankjához hasonló honlapon. Volt, aki egy adathalász e-mailben lévő linkre kattintva szerette volna befizetni a közüzemi számláját.

Az ilyen esetek többségében nem sikerül visszaszerezni az elutalt összegeket. A bankok az ügyfél gondatlan magatartására hivatkozva nem térítik meg a kárt.

A bank elutasító válasza még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a pénz nem jár vissza. Ha megkárosítottak, és nem értesz egyet a bank elutasító döntésével – amit részletesen indokolnia kell –, akkor fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhetsz az MNB-nél, és kérheted a jegybankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, és a bírósághoz is fordulhatsz.

A jó tanácsokat nem lehet elégszer elismételni

Ahogy arra mi is több ízben felhívtuk már a figyelmet, érdemes betartani néhány alapelvet, hogy elkerüld a csalásokat:

  • Gyanakodj, ha olyan hívást, SMS-t vagy e-mailt kapsz, amelyben állítólag a bankod, a rendőrség, a távközlési vagy más szolgáltatód személyes vagy pénzügyi információkat kér tőled, vagy egyenesen pénz átutalására szólít fel téged.
  • Ne feledd, hogy a valódi bankok soha nem kérik el a PIN-kódod vagy a jelszavad, nem kérnek arra, hogy mozgasd át a pénzed másik számlára.
  • Ha valami kicsit is gyanús, hívd fel a bankodat vagy a kártyakibocsátódat (Mastercard, Visa stb.) az általuk ajánlott telefonszámon, és jelentsd be az esetet.

Mik lehetnek a gyanús jelek?

  • Ha egy nyereményjátékra hivatkozva kérik el a banki belépési adataidat.
  • Ha hirdetésre jelentkezel, és egy csomagküldő szolgálat állítólagos weblapján banki belépési adatokat vagy bankkártyaadatokat is kérnek. A link megvizsgálásakor azonban kiderül, hogy hamis, átverős oldalról van szó.
  • Ha valamilyen program telepítésére szólítanak fel.
  • A telefonon jelentkező hívó nem ad időt arra, hogy végiggondold, mitévő légy, vagy konzultálj egy barátoddal, családtagoddal.
  • A hívó arra kér, hogy új számlára utald a pénzed.
  • A hívó el akarja kérni a PIN-kódodat vagy banki jelszavad, akár úgy, hogy beírod a telefonodon, akár úgy, hogy szóban elárulod.
  • Ha a hívó a pénzed biztonságos megőrzését ígéri.