Jövő hétfőtől - október 9-től - maximum 8,5 százalékos THM-plafon bevezetését kéri a bankoktól a kormány. Az intézkedés nem kötelező, hanem önkéntes, de élénkítheti a bankok közötti versenyt a lakáshiteles ügyfelekért. Elmondjuk, mit érdemes tudni erről.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, aki segít:
- a neked járó támogatások és támogatott hitelek maximális kihasználásában,
- speciális, egyedi kedvezményekkel a törlesztőrészleted csökkentésében,
- az apró betűk értelmezésében,
- a teljes hitelügyintézésben.
A lakáshitelek iránti kereslet és a bankok közötti verseny élénkítése érdekében október 9-től, azaz jövő hétfőtől önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a bankoktól Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Ez azt jelenti, hogy az új vagy használt lakás vásárlására, valamint felújítására igényelhető lakossági lakáscélú hitelek teljes hiteldíjmutatóját 8,5 százalékban maximalizálná hétfőtől a minisztérium.
Cserébe pedig a kormány a bankok felé vállalta, hogy amennyiben egy számjegyűre csökken az infláció, akkor felülvizsgálja a kamatstopra vonatkozó szabályozást, és a szakminisztérium támogatja a Magyar Bankszövetség digitalizációs törekvéseit.
A bankok egy része már jelezte, hogy csatlakoznak az önkéntes THM-plafonhoz. Információink szerint eddig a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank jelezte, hogy alkalmazni fogják maximum 8,5 százalékos THM-plafont lakáscélú hiteleikre.
Az új vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékban maximalizálná a kormány a kamat mértékét.
Kiknek kedvezhet főként a 8,5 százalékos plafon?
Akadnak már most is a bankok kínálatában 8,5 százalék alatti lakáshitelek. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján azonban augusztusban a lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója - ami lényegében megfelel a THM-nek - meghaladta a 10 százalékos szintet, egész pontosan 10,12 százalékot tett ki. A jelenlegi verseny ugyanakkor teret adott az egyedi árazásnak. Vagyis a hirdetményes kamatoknál jóval jobb ajánlatot is adnak a bankok egy-egy ügyletnél. De a kedvezőbb egyedi kamatokat általában csak magas hitelösszeg és magas jövedelem mellett teszik elérhetővé. Vagyis a kamatplafon főleg a kisebb jövedelemmel rendelkezők számára jelenthet nagy segítséget. Hiszen nekik nem volt lehetőségük eddig egyedi árazást kérni.
Legutóbb egy évvel ezelőtt, 2022 augusztusában volt a lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója hasonló szinten, akkor ugyanis 8,46 százalékot tett ki. Miközben 2022 augusztusában az új lakáshitelszerződések összege meghaladta a 96 milliárdot, idén augusztusban a 10 százalék feletti hitelköltség-mutatónál alig több mint 54 milliárd forint volt. Tehát az alacsonyabb mutató mellett majdnem kétszer akkora lakáshitelösszeget vettek fel az érintettek.
Mivel a kormány által kért kamatplafon önkéntes, azaz nem kell kötelezően betartaniuk a bankoknak, ezért az még nagy kérdés, hogy ennek hatására miként alakulnak a lakáshitelek THM-jei. Az viszont valószínűsíthető, hogy élénkülés lesz a piacon, és tovább fokozódik a hitelesekért folyó verseny, amelyből a hitelfelvevők is profitálhatnak.
