Dübörög a bevásárlóturizmus: A határon túl költenek a magyarok 

Több száz milliárddal kevesebb áfa folyt be az államkasszába az idei első félévben, mint ahogy azt a Kormány tervezte. Egyre magasabb fizetésekért dolgoznak a magyarok, miközben a hazai kiskereskedelem alig növekszik. Hová tűnik a többletbevétel?

Idén júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636 700, a kedvezmények nélkül  számolt nettó átlagkereset 423 400 forint volt - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 524 100, a nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, 16,5, illetve 16,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A friss KSH adatokból jól látszik, hogy jelentősen nőtt a magyarok fizetése az elmúlt időszakban. Ennek ellenére a hazai kiskereskedelmi forgalom alig növekszik. Joggal vetődik fel a kérdés, vajon hová tűnik a hazai dolgozók megnövekedett bevétele? Egyrészt az inflációs nyomás miatt egyre többen döntenek úgy, hogy tudatosabban kezelik a pénzügyeiket és a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek a megtakarításokra. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a másik magyarázat, hogy inkább külföldön, illetve külföldről vásárolnak a magyarok.

Jobban figyelünk a megtakarításainkra

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter a megtakarítások növekedését annak a számlájára írja, hogy az emberek előre nem látható veszélyek vagy extra kiadások esetére halmoznak fel pénzt, ahelyett, hogy elköltenék azt.

A tárca szerint a magyar lakosság a koronavírus-járvány előtt nagyjából jövedelme 8–10 százalékát tette félre. Majd a járvány miatti lezárások alatt 14 százalékra ugrott a megtakarítási ráta, amely aztán fokozatosan visszatért a 10 százalék környékére. 2023 elején, a legmagasabb, 20–25 százalék közötti infláció idején megint elkezdtünk egyre többet megtakarítani. Jelenleg a jövedelmünk több mint 15 százalékát rakjuk félre. Ezt egyébként alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy friss jelentése is, miszerint az idei első félévben 4440 milliárd forinttal nőtt a magyar háztartások pénzügyi vagyona. Ez átlagosan háztartásonként 1,1 millió forint megtakarítást jelent. 

Külföldre megy a magyarok pénze?

A miniszter szerint a belföldi kiskereskedelmi fogyasztás megtorpanása mögött az áll, hogy a magyarok egyre többet költenek külföldön. Mégpedig úgy, hogy egyre többet utaznak külföldre, átjárnak bevásárolni más országokba, illetve egyre többet rendelnek külföldi webáruházakból. 

A KSH statisztikája szerint a magyarok külföldi utazásaihoz kapcsolódó költések tavaly 1584 milliárd forintot tettek ki, ami a 8,6 százaléka csupán a magyar kiskereskedelmi forgalomnak (amely 18 400 milliárd forint). 220 milliárd forint értékű volt a külföldi bevásárlás, ami a magyar kiskereskedelmi forgalomnak csak az 1,2 százaléka.  

A külföldi költések üteme azonban növekvő tendenciát mutat. Az MNB adatai szerint jelenleg negyedévente 800–900 milliárd forintért vásárolnak a magyarok online belföldről és 400–500 milliárd forint értékben külföldről hazai kibocsátású bankkártyákkal.. Ehhez jön még 100-200 milliárd külföldi fizikai költés. Tavaly összesen 1888 milliárd forint értékben vásároltak külföldi webáruházakban magyar kártyákról. Ha az idei első negyedév növekedési ütemével kalkulálunk, akkor ez az idei év végére 2400 milliárd forint körül alakulhat. Tavaly mindez a kiskereskedelmi forgalom 10 százaléka körül volt, az idei a 12 százaléka lehet, és ebben még nincsenek benne a külföldi kártyát használók költései.

Tarolt a Temu

A Temuról eddig több mint egymillió magyar vásárolt már, miközben a kínai kereskedő 2023 szeptemberében indult el Magyarországon, és hetek alatt letarolta a magyar e-kereskedelmi piacot a GKID–Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképe szerint. A riport alapján a Temu magyar vásárlói bázisának mérete 2024 áprilisában már átlépte az 1,28 millió főt, amihez 2024 első három hónapjában több mint 1,5 millió rendelés is társult. Az idei első negyedévben közel 22,5 milliárd forintot költöttek a magyarok a Temun, amely a teljes online költés 7 százalékát teszi ki.

Nagybevásárlás a szomszédoknál

Nem újkeletű jelenség, hogy sok, határhoz közel élő magyar rendszeres időközönként külföldre jár vásárolni. Az élelmiszerárak emelkedése óta azonban többen rászoktak a külföldi vásárlásra. Ezt Nagy Márton miniszter is említi, de például az is bizonyítja, hogy tavaly áprilisban létrehoztak egy Facebook-csoportot Szlovákiai bevásárlás néven, hogy a bevásárlóturisták megoszthassák egymással tapasztalataikat, és spórolási tippjeiket. Ennek a csoportnak közel 75 ezer tagja van. A bejegyzések alapján vannak, akik akár több száz kilométert utaznak egy-egy bevásárlásért. A csoport tagjai egyetértenek abban, hogy ha valaki csak úgy bemegy egy szlovák boltba vásárolni, nem biztos, hogy olcsóbban jön ki. Viszont a szlovák akciók jóval nagyobbak a hazaiaknál, és a törzsvásárlói kártyákkal számos speciális kedvezményhez is hozzá lehet jutni.

Ennek fényében nem meglepő, hogy az akciókra vadászó magyarországi vásárlóknak a szlovákiai Kaufland olcsobban-szlovakiaban.hu néven honlapot indított, ahol az akcióikat kifejezetten a magyarországi magyaroknak mutatják be. Magyarul írják ki a termékek nevét, és forintban is feltüntetik az árakat, hogy a magyarországi vásárlóknak könnyebb legyen összehasonlítani azokat a hazai boltok áraival.

A kiskereskedelem adóit tekintve nem meglepő, hogy bizonyos élelmiszerek drágábbak Magyarországon. Ugyanis, míg itthon 27 százalék az áfakulcs, addig Szlovákiában 20 százalék. Az élelmiszerekre vonatkozó kedvezményes adókulcs Magyarországon 5, illetve 18 százalék, Szlovákiában pedig 10 százalék. Bár az ez alá tartozó élelmiszerek köre különbözik. Magyarországon ezen kívül a kiskereskedőknek a 100 milliárd forint feletti forgalmukra 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót is fizetni kell. Ez megint csak jelentősen drágító tényező. Ugyanakkor egyelőre  nincs olyan statisztika, amely egyértelműen igazolná, hogy egyre több magyar jár Szlovákiába bevásárolni, vagy hogy  egyre nagyobb értékben vásárolnának. 

Kapcsolódó cikk

Pénzmegtakarítási tippek: Így spórolhatsz vásárlás közben

Elolvasom a cikket

Közvetlen buszjárat osztrák outletbe

Évek óta járnak különbuszok Magyarországról az osztrák Parndorf Designer Outletbe, most azonban rendszeres, közvetlen buszjáratot indított Budapestről a bevásárlóközpont. A 20 fős shuttle először szeptember 20-án indult, a jegy ára pedig 29 euró. Az 1998-ban megnyitott burgenlandi outlet látogatóinak évente körülbelül a hatoda magyar, és nagyon sok magyar munkavállaló is dolgozik az üzletekben. Az bvásárlóközpont a tartomány legnagyobb magánmunkáltatója,  2000 főt alkalmaz, akiknek közel fele  magyar vagy szlovák. A magyar vásárlók száma pedig tavaly 27 százalékkal, az idei első félévben pedig 12 százalékkal nőtt.

Így hat mindez a gazdaságra

A Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar lakosság növekvő megtakarításai mellett (ami egyébként üdvözlendő, és hosszú távon a nemzetgazdaságnak is kifizetődő) az alacsony fogyasztást jelölte meg a gazdaság növekedésének elmaradásáért. De mi is ezzel a baj? Hogy érinti a magyar gazdaságot, ha a lakosság inkább külföldön költi el a pénzét?

• A magyar állam főleg a fogyasztáson keresztül adóztatja az állampolgárokat, a 27 százalékos áfával. Ez a központi költségvetésnek az egyik legnagyobb bevételi forrása. Az idei első hét hónapban 495 milliárd forinttal kevesebbet hozott az áfa az államkasszába, mint ahogy azt eredetileg a költségvetésben tervezte a Kormány. Vagyis ennyit bukott az állam azon, hogy az emberek nem vásároltak annyit, mint amennyi bevétel ebből be lett tervezve a költségvetésbe.
• Azon felül, hogy hiányzik az államkasszából az áfából származó bevétel egy része, a hazai kiskereskedelemre is negatívan hat. Hiszen, ha a helyi üzleteknek csökken a forgalma, az cégek és egyben munkahelyek megszűnését is okozhatja. Gyakran olyan akciókkal, és olyan volumenű árumennyiséggel kellene versenyeznie a hazai kereskedőknek, amiben szinte képtelenség helytállni, különösen ha innovációra sincs forrás, illetve lehetőség.
• Ugyanakkor, ha az útiköltséget is nézzük (például az üzemanyagárakat a határ egyik vagy akár a másik oldalán), -  bár biztosan vannak, akik szerint az ország belső részeiből kiutazva is megéri egy szomszédos országban bevásárolni, -  legjobban a határ menti területeken élő háztartások profitálhatnak a bevásárlóturizmusból.
• Az online vásárlás népszerűsödése nem magyar jelenség. Min ahogy az sem, hogy ezáltal megváltoztak a fogyasztói elvárások és a fogyasztói magatartás is. Ennek a globális világban csak néhány ország eddig az igazán nagy nyertese (pl. Kína). Az éremnek persze két oldala van, mert nagyon egyszerűen, gyorsan és olcsón lehet termékekhez jutni, ugyanakkor a termék minősége gyakran kifogásolható. Illetve probléma esetén a fogyasztóvédelmi segítség is minimum korlátozott. A megváltozott fogyasztói szokások hosszú távú hatásai között a környezeti terhelést is ki kell emelni. A csomagolási és a szállítmányozási ágazat számára ugyan üdvözlendő a nagy mennyiségű online rendelés, a környezetre azonban igen káros.