Továbbra is egy százalék alatt az önkéntes nyugdíjpénztárak költségszintje (15% hozam mellett)

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 3 perc

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentése szerint továbbra is rendkívül kedvező költségszinten működnek az önkéntes nyugdíjpénztárak Magyarországon. A 2024-es adatok alapján a vagyonra vetített díjterhelési mutató átlagosan 0,68 százalékra csökkent, ami jó hír a több mint egymillió pénztártagnak. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjcélú megtakarításodat továbbra is alacsony költségek mellett gyarapíthatod.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) egy 1993 óta létező nyugdíj-megtakarítási forma Magyarországon, ami után évi 150.000 forint adókedvezmény vehetsz igénybe. A legfrissebb, 2024-es adatok szerint a nyugdíjpénztárak 2238 milliárd forintos vagyont kezeltek. Ebből kiszámolható, hogy az egy pénztári tagra jutó megtakarítás mértéke 2,1 millió forint volt ebben az évben.

Tervezd meg időskori anyagi biztonságod időben!
Köss igényeidhez igazodó nyugdíjbiztosítást!

Hogyan alakultak a nyugdíjpénztári költségek 2024-ben?

Az MNB által közzétett díjterhelési mutató azt mutatja meg, hogy a pénztári vagyon mekkora részét vitték el a költségek az előző évben. A 2024-es 0,68%-os átlagos érték enyhe csökkenést jelent a 2023-as 0,69%-hoz képest.

A mutató két fő tételből áll össze:

  • működési díjrész: ez a tagoktól levont költségrész, amely a 2023-as 0,27%-ról 0,26%-ra mérséklődött. Ennek oka, hogy a pénztárak vagyona a befizetéseknek és a kiemelkedő hozamoknak köszönhetően jelentősen, 15,4 százalékkal nőtt, így a működésre fordított összeg arányaiban kisebb lett.
  • befektetési, vagyonkezelési díjterhelés: ez a tétel változatlanul 0,42% maradt, ami a befektetések kezelésével kapcsolatos költségeket fedi le.
önkéntes nyugdíjpénztár korrigált díjterhelési mutató, 2002-2024, grafikon, mnb
Forrás: MNB

A korrigált díjterhelési mutató – ami a vagyontömeghez mért költségarányt mutatja, és az alakulását a pénztárak vagyonának változása nem befolyásolja – az előző két évhez hasonlóan 0,73 százalék maradt. Ezen belül változatlanul alakultak a működési (0,31 százalék) és a befektetési (0,42 százalék) költséghányadok is.

Mi a helyzet a nyugdíjpénztárak jövőbeli költségeivel? A TKMNYP mutató

Míg a díjterhelési mutató a múltbeli adatokat összegzi, a jövőbeni terheket a teljes költségmutató (TKMNYP) segítségével lehet megbecsülni az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében.

A TKM egy 30 éves megtakarítási időszakot modellezve mutatja meg a várható összes költséget.

A 2025-re vonatkozó TKMNYP átlagos értéke minimálisan, 0,90%-ról 0,93%-ra emelkedett. Az MNB magyarázata szerint ennek oka technikai jellegű: a mutató számításánál egy nemzetközi ajánlásnak megfelelően magasabb kockázatmentes hozamgörbét kellett alkalmazni, ami kismértékben megemelte a kimutatott értéket.

Az alacsony költség mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak jelentős hozamot termeltek az elmúlt években:

önkéntes nyugdíjpénztárak éves hozama (2010-2014), grafikon

A nyugdíj-megtakarítások költségeiről, ezek összehasonlításáról külön cikkben olvashatsz bővebben:

Mit jelent ez a te megtakarításaidra nézve?

A legfontosabb tanulság, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár továbbra is az egyik legköltséghatékonyabb nyugdíjcélú megtakarítási forma a piacon. A visszatekintő és a jövőbe mutató költségmutatók egyaránt stabilan 1% alatt maradnak, ami a nyugdíjbiztosításhoz és a NYESZ-hez képest is kedvezőnek számít.

Amikor nyugdíjcélú megtakarítást választasz, a hozamok mellett mindig vizsgáld meg a felmerülő költségeket is, hiszen ezek hosszú távon jelentősen befolyásolhatják a lejárati összeget. Ha mélyebben is érdekel a téma, érdemes tájékozódnod a különböző nyugdíj-megtakarítások költségei közötti különbségekről. A mostani adatok megerősítik, hogy a pénztárak ajánlatai versenyképesek maradnak a többi öngondoskodási termékkel szemben.