A befektetési költségek csökkentik a hozamodat, így célszerű ezeket minimalizálni. Megnéztük, hogy melyik az olcsóbb a három, adóvisszatérítéssel támogatott nyugdíj-megtakarítás közül: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás vagy a NYESZ?
Az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás esetében előírás a Magyar Nemzeti Bank által, hogy minden portfólióra, illetve eszközalapra nézve közzé kell tenni a teljes költségmutatót, vagyis a TKM-et. Ezt egy egységes módszertan alapján számolják ki, és az egy évre jutó átlagköltséget jeleníti meg százalékos formában az adott futamidőre vetítve.
Mondhatjuk úgy is, hogy a TKM megmutatja, éves szinten hány százalékkal csökkentik a hozamodat a költségek.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a TKM-et 10, 20 és 30 évre adják meg, a nyugdíjbiztosításoknál pedig 10, 15 és 20 évre. Mivel azonos időtávokat célszerű összehasonlítani, így a mindkettőnél elérhető 10 és 20 éves futamidőket vizsgáltuk meg.
Ehhez az MNB TKM keresőjét használtuk, és a nyílt nyugdíjpénztárakat a befektetési egységekhez kötött (unit-linked), rendszeres díjfizetésű nyugdíjbiztosításokkal hasonlítottuk össze.
A nyugdíj-előtakarékossági számlához (NYESZ) nem tartozik TKM, mivel ez egy értékpapírszámla, aminek a költségszintje azon múlik, hogy milyen értékpapírokat vásárolsz rá. A NYESZ-t ezért külön, a cikk végén taglaljuk.
Nyugdíj-megtakarítás költségei 10 éves távon
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál általában 3-5 előre összeállított befektetési portfólióból lehet választani, melyeknek változó az összetétele, a kockázati szintje és a javasolt tartási időtartama.
Az egyszerűség kedvéért pénztáranként átlagoltuk a különféle portfóliók TKM értékeit, amik az alábbi grafikonon láthatóak növekvő sorrendben:
A nyugdíjpénztári átlagos THM-ek 0,96 és 3,16 százalék között alakulnak, vagyis ez az a költséghányad, amit a vagyonodból minden évben levonnak. Ezeknek az átlaga 1,66%.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha infláció feletti, azaz reálhozamot akarsz elérni, akkor egyfelől a megtakarításodnak ki kell termelnie az 1-2 százalékos nyugdíjpénztári költséget, másfelől az inflációt, ami normál esetben nagyjából 3 százalék. Vagyis legalább 4-6 százalékos hozam kell ahhoz, hogy a pénzed megőrizze a reálértékét.
A 10 éves önkéntes nyugdíjpénztári hozamok egyébként megszenvedték az utóbbi egy-két évet, és 2022-vel bezárólag 2,77 és 5,25 százalék között alakultak a kiegyensúlyozott portfóliók esetében, igaz, ezek már nettó hozamok, tehát a költségek levonása utáni értékek. A nyugdíjpénztárak 2023 novemberére újra erőre kaptak: az egyéves bruttó hozam bizonyos pénztárnál a 27 százalékot is elérte.
Egy-egy biztosító többféle nyugdíjbiztosítást is forgalmaz, és egy nyugdíjbiztosításon belül akár több tucat eszközalap is elérhető (itt eszközalapnak hívják a befektetési portfóliót), ezért minimum és maximum TKM-et szoktak megadni.
Hogy láthatóvá tegyük a lényeget, a minimum és a maximum értékeket külön-külön átlagoltuk minden biztosító esetében:
A nyugdíjbiztosítások minimum TKM-e 2,34 és 4,26 százalék között alakul, ami átlagban 3,55%. A maximum TKM-ek 3,45 és 6,05 százalék között mozognak, ezek átlaga 4,88%.
Nem minden nyugdíjpénztári portfólió drágább a nyugdíjbiztosításnál, de az kijelenthető, hogy a nyugdíjbiztosítások többsége drágább, mint a nyugdíjpénztárak.
Ha az előbbi logika szerint arra vagy kíváncsi, hogy mekkora hozamot kell elérni ahhoz, hogy a pénzed megőrizze a reálértékét, akkor a 3 százaléknak feltételezett inflációt a költségekhez hozzáadva megkapod, hogy a nyugdíjbiztosításoknál legalább 5-9 százalékos hozamra lesz szükség.
Viszonyításképp: az 500 legnagyobb amerikai tőzsdei cég részvényeit tömörítő S&P 500 tízéves átlaghozama 9,73 százalék (dollárban számolva).
Az intézmények névsora között több hasonlóságot is fel lehet fedezni, mivel az olyan biztosítók is hoztak létre nyugdíjpénztárakat, mint az Alfa (egykori Aegon), az Allianz vagy a Generali. De a Pannónia Nyugdíjpénztár, az MBH Gondoskodás és a CIG Pannónia biztosító alapjait is ugyanaz az MBH Alapkezelő Zrt. kezeli. Az Életút Nyugdíjpénztár vagyonát részben a Generali Alapkezelő menedzseli.
Nyugdíj-megtakarítás költségei 20 év alatt
Hosszabb futamidőnél kedvezőbbek a költségek, így az önkéntes nyugdíjpénztárak 20 éves TKM-ei alacsonyabbak a 10 éveshez képest:
Húszéves távon 0,61 és 2,49 százalék között alakulnak a nyugdíjpénztári TKM-ek, melyeknek az átlaga 1,13%, de ha a Zugliget nyugdíjpénztárt levennénk a végéről, akkor ennél is alacsonyabb költségszintet kapnánk. Ez arra ösztönzi a pénztári tagokat, hogy hosszabb távon takarítsanak meg. Ez esetben már 3,6–5,5 százalékos eredmény is elég lenne a reálhozamhoz.
A tízéveshez képest a nyugdíjbiztosítások 20 éves TKM-e is alacsonyabb:
A minimum TKM 1,76–3,02%, a maximum TKM 2,97–4,6% húszéves távon a nyugdíjbiztosítások esetében. Ez átlagban 2,45, illetve 3,83 százalék.
Hiába viszonylag alacsonyabb ezen az időtávon a nyugdíjbiztosítások költsége, szinte még a legolcsóbb is drágább, mint egy nyugdíjpénztár.
A reálhozamhoz éves szinten nagyjából 4,76–7,6 százalékot kellene elérni a nyugdíjbiztosításoknál 20 év alatt.
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) költségei
A nyugdíj-előtakarékossági számla – röviden NYESZ – egy értékpapírszámla, amire forintban denominált (kifizetett) állampapírt, részvényt, kötvényt, befektetési alapot és ETF-et vásárolhatsz.
A számlavezetési díjon kívül a NYESZ költségét tehát az határozza meg, hogy az általad vásárolt értékpapíroknak milyen költségei vannak.
A magyar állampapírokat költségmentesen lehet megvenni, a többinél a vételi és eladási díjakra (jutalék, tőzsdei megbízás díja, sikerdíj stb.) kell figyelni, ezek közül is a vagyonarányos költségek a legjelentősebbek, amiket százalékban adnak meg.
A befektetési alapoknak olyan költségei lehetnek, mint az alapkezelői díj (évi 1-3%), a felügyeleti díj (évi kb. 0,1%) és a letétkezelési díj (évi 0,05-0,3%). Ezeket egyetlen százalékos értékben mutatja ki a TER mutató, vagyis a Total Expense Ratio (teljes költséghányados), ez a korábban taglalt TKM-hez hasonló.
A TER mutatót az ETF-eknél is alkalmazzák, ám ezek lényegesen olcsóbbak a befektetési alapoknál. Csak olyan ETF jöhet szóba NYESZ-nél, amit a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgalmaznak, ilyenből kilenc darab van jelenleg. Ezeknek a TER mutatója, tehát a vagyonarányos költsége 0,07–0,5 százalék közötti.
20% adókedvezmény, ami segít csökkenteni a költségeket
20 százalék szja-visszatérítés jár azoknak, akik nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ), nyugdíjbiztosítással és/vagy önkéntes nyugdíjpénztárral takarítanak meg, tehát a támogatást mindhárom után igénybe lehet venni, ám az adókedvezmény éves maximuma eltér:
| nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) | nyugdíjbiztosítás | önkéntes nyugdíjpénztár | kettő vagy több nyugdíj-előtakarékosság esetén | |
|---|---|---|---|---|
| maximális éves adójóváírás | 100.000 Ft | 130.000 Ft | 150.000 Ft | 280.000 Ft |
| Mennyit kell ehhez egy évben befizetni? | 500.000 Ft | 650.000 Ft | 750.000 Ft | 1.400.000 Ft |
A 2023-as évre akkor veheted igénybe az adóvisszatérítést, ha legkésőbb december 31-én rendelkezel valamilyen nyugdíj-megtakarítással, és eddig az időpontig fizettél be rá valamekkora összeget, amit jóvá is írt a szolgáltató. Nem érdemes azonban az utolsó pillanatig várni vele, mert az ünnepek miatt hosszabbak az átfutási idők, így legkésőbb december közepéig célszerű megtenni a szükséges lépéseket.
