2023 szeptemberének végére már 481.805 darab aktív nyugdíjbiztosítást tartott számon a Magyar Nemzeti Bank, vagyis egy kifejezetten népszerű nyugdíjcélú megtakarításról van szó. Ennek ellenére a nyugdíjbiztosítás működése bonyolultnak tűnhet annak, aki most hall róla először. Érthetően elmagyarázzuk, amit tudnod érdemes a nyugdíjbiztosítás adókedvezményéről, hozamáról, költségeiről és hozzáférhetőségéről.
Mi az a nyugdíjbiztosítás? Hogyan működik?
A nyugdíjbiztosítás egy olyan megtakarításos életbiztosítás, amit arra alakítottak ki, hogy aktív korodban gyűjthess vele pénzt a nyugdíjas éveidre. A működésének megértéséhez tehát előbb az életbiztosításokat kell röviden megismerned.
Az életbiztosítások eleinte kockázati funkciót láttak el: halál vagy rokkantság esetén pénzt fizettek a károsultnak vagy annak családjának. Ha azonban a biztosított személynek semmi baja nem történt, akkor kidobott pénznek tűnhetett utólag mindaz az összeg, amit 10-20 év alatt befizetett. A biztosítók ezért bevezették a megtakarításos életbiztosításokat, amiknek továbbra is van kockázati funkciója, de emellé helyet kapott egy jóval hangsúlyosabb megtakarítási rész is, amit a biztosítás kedvezményezettje a lejáratkor megkap. Kevéssé ismert tény, hogy Magyarországon egy ideig a megtakarításos életbiztosítások után is igénybe lehetett venni adójóváírást.
Az állami nyugdíjrendszer mellett 1993 óta működnek az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP), ami mellé aztán a nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) is bevezették 2005-ben. Ezután jött az ötlet, hogy a megtakarításos életbiztosítások is alkalmasak lennének arra, hogy privát nyugdíjtőkét lehessen gyűjteni velük. Erre alapozva jött létre a nyugdíjbiztosítás 2014-ben, ami leginkább abban tér el a hagyományos megtakarításos életbiztosítástól, hogy a futamidő minden esetben a nyugdíjjogosultság megszerzéséig tart. Ez a legtöbb esetben a 65 éves nyugdíjkorhatárral egyenlő, de a Nők 40 kedvezmény miatt hamarabb is elérhető lehet. A másik nagy különbség, hogy a nyugdíjbiztosítás után állami adókedvezményt lehet igénybe venni a befizetések arányában.
Az említett három nyugdíj-előtakarékossági forma nem ugyanaz, mint a magánnyugdíjpénztár (manyup). A 2011-ben kivezetett magánnyugdíjpénztári rendszerben a nyugdíjjárulék egy részének befektetéséről rendelkezhettél. Nevében “magán” volt, de valójában az állami nyugdíjrendszer egyik pilléreként létezett. A NYESZ, a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár az államtól független, privát megtakarítások, amikbe a leadózott jövedelmedből fizethetsz be pénzt.
Attól, hogy nyugdíjbiztosításod van, még jogosult maradsz a tb-rendszer által fizetett állami nyugdíjra, ami jobb esetben a mostani fizetésed 60-80 százalékát fogja fedezni. A várható nyugdíjad kiszámítása azért sem egyszerű, mert vélhetően a pályafutásod elején kevesebbet kerestél, mint most. A nyugdíjad megállapításakor viszont nem az elmúlt 5 év fizetését fogják figyelembe venni – hiába tartja magát ez a tévhit –, hanem a teljes életpályád alatt elért jövedelmeket átlagolják, természetesen az inflációval korrigálva. Az átlag alacsonyabb lesz, mint a mostani fizetésed, és ennek is csak a 80 százaléka jár 40 év munkaviszony után – vagyis a jövedelmed legalább 20 százaléka azonnal kiesik, amint nyugdíjba mész. Azt csak tippelni lehet, hogy ez az arány mennyi lesz 10-20-30 év múlva, de a demográfiai trendeket elnézve, amik elöregedő társadalmat mutatnak, meglepő lenne, ha jelentősen növelni tudnák a nyugdíjakat.
A nyugdíjbiztosítás és a másik két nyugdíj-előtakarékosság arra való tehát, hogy ezt a kieső részt pótolni tudd, amikor nyugdíjba mész. A nyugdíjbiztosítás esetében például dönthetsz arról, hogy egy összegben veszed fel a megtakarítást, vagy havi járadék formájában kéred a kifizetését 10-15 éven keresztül. A havi járadék amiatt hasznos, mert így mindig csak egy-egy havi részletet veszel ki, a megtakarítás többi része viszont tovább kamatozik.
A három jelenlegi nyugdíj-megtakarítás mindegyikénél akkor vehető fel a pénz adómentesen, amikor nyugdíjba mész, viszont a nyugdíjbiztosítás az egyetlen, ami nem a mindenkori, hanem a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárt veszi figyelembe. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjkorhatár 65 év a szerződés megkötésekor, a nyugdíjbiztosítás akkor is 65 éves korodban fog fizetni, ha időközben a nyugdíjkorhatárt 67 vagy 70 évre emelték.
A szerződés megkötésekor kötelezően kell egy havi díjat vállalnod, amit rendszeresen befizetsz. A nyugdíjbiztosításoknál ez a minimum havi díj jellemzően 10-12.000 forint, de lehet találni 5-7.000 forintosat is.
A nyugdíjbiztosítás hozama
Először is talán az érdekel leginkább, hogy mibe fekteti a nyugdíjbiztosítás a pénzed, és mekkora a hozama.
A nyugdíjbiztosítások mögött a szokásos befektetési eszközök állnak: készpénz, bankbetét, állampapír, részvény, kötvény, befektetési alap, ETF, árupiaci termékek, arany, ingatlan stb. Ezek többségét te is megvásárolhatod brókercégeken keresztül. A nyugdíjbiztosítás ezeknek valamilyen arányú kombinációját becsomagolja egy ún. eszközalapba, ami tulajdonképpen egy szakértők által összeállított befektetési portfólió. Ezek amolyan dobozos termékek: kockázati szint, költségek, múltbéli hozamok és egyéb paraméterek alapján válogathatsz a biztosító eszközalapjai között. Például mondhatod azt, hogy részvénytúlsúlyos eszközalapot szeretnél, de azt is, hogy az alacsony kockázat és a kiszámíthatóság fontosabb, amiért még a magas hozamokat is hajlandó vagy beáldozni.
Az egyik nyugdíjbiztosítás eszközalap összetétele
A sok-sok értékpapírt tartalmazó, általad kiválasztott eszközalapnak is van egy árfolyama, ami leginkább a befektetési jegyekhez hasonlítható – itt egységeket vásárolsz minden havi befizetéssel, ezért is hívják befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosításnak. Az eszközalap árfolyama akkor növekszik, ha a benne lévő értékpapírok értéke is nő. Ez lehet a kamatok, osztalékok miatt, de a részvények felértékelődése miatt is. Ugyanígy az árfolyam lefelé is mehet. Ha kockázatos eszközalapot választasz, akkor nyugdíjbiztosításnál akár mínuszba is mehetsz.
A biztosító feladata, hogy olyan portfóliókezelőket alkalmazzon, akik törekednek arra, hogy a meghatározott kockázatok mellett a lehető legjobb hozamot érjék el a megtakarított pénzeden. Ennek érdekében diverzifikálják a portfóliódat, azaz igyekeznek úgy kialakítani annak a tartalmát, hogy az árfolyam-ingadozások minél kevésbé befolyásolják a befektetésed, és a hozam lehetőleg stabilan pozitív maradjon. Ha szükségesnek érzik, akkor át is súlyozzák az egyes eszközosztályokat az eszközalapon belül. Ettől függetlenül ha számodra nem kívánatos eredményt érnek el a biztosító szakemberei, akkor nem tehetőek érte felelőssé.
ETF-ekből és magyar állampapírokból álló nyugdíjbiztosítás eszközalap
A hozamot amiatt is nehéz megállapítani, mert nem mindegy, hogy melyik biztosító mely nyugdíjbiztosítását és melyik eszközalapját választod. Ahogy az sem mindegy, hogy milyen árfolyamon veszed meg a befektetési egységeket, és hogy a pénz kivételekor milyen árfolyamon tudod visszaváltani, a vétel-eladás közti árfolyamkülönbség adja ugyanis a hozamot.
Például az egyik nyugdíjbiztosítás nettó évesített* hozama így alakult az eltelt idő függvényében:
*Az éven belüli hozamok nem évesítettek.
Mint látod, nem mindegy, milyen időszak hozamát veszed figyelembe. Ha te csak fél éve szálltál volna be, akkor mínuszban lennél, de ezek hosszú távú, legalább 10 évre szóló befektetések, amiknél nem érdemes ilyen rövid időtávokat nézni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy általában nem egy összegben fektetsz nyugdíjbiztosításba, bár erre is van lehetőséged, hiszen vannak egyszeri díjfizetésű nyugdíjbiztosítások is. Gyakoribb ennél a rendszeresen, havonta fizetett nyugdíjbiztosítás, aminél az évi 12 befizetés alkalmával 12-szer vásárolnak neked befektetési egységeket 12 eltérő árfolyamon. Tíz-húsz év alatt ez jó néhány beszállási pontot jelent árfolyam tekintetében. Az is kérdés, hogy a végén egyben veszed ki, vagy sok kis részletben, járadék formájában, mert olyankor több eladási ár van. Mindezek befolyásolhatják az egyéni, ténylegesen elért hozamodat.
Ettől még a biztosítók is transzparensen kimutathatnák a különféle időtávokon elért hozamaikat, ahogy a fenti ábrán is, de sok esetben ezeket a hozamokat nem lehet vagy legalábbis nem könnyű megtalálni, ami megnehezíti a választást. Ezzel ellentétben az önkéntes nyugdíjpénztárak bruttó és nettó hozamait a Magyar Nemzeti Bank jól összehasonlíthatóan teszi közzé.
Ha neked fontos, hogy garantált lejárati összeget kapj, és előre tudd, hogy minimum mekkora kamatot fizetnek, akkor a hagyományos / klasszikus / vegyes nyugdíjbiztosítások jöhetnek szóba (többféleképp nevezik ugyanazt), viszont ezeknél a fix összeg ára a nagyon alacsony hozam, így ez legfeljebb csak akkor éri meg, ha 5-6 éved van a nyugdíjig, és semmilyen kockázatot nem engedhetsz meg magadnak.
A nyugdíjbiztosítás költsége
Egy befektetésnél, így a nyugdíjbiztosításnál is nagyon lényeges a hozam mellett, hogy mekkora költségekkel jár a fenntartása. Önmagában annak díja van, hogy értékpapírokat vásárolnak neked, de a portfóliókezelő sem dolgozik ingyen. Ki kell fizetni a biztosító költségeit és a biztosításközvetítők jutalékát is, hiszen a nyugdíjbiztosítás tipikusan nem az a termék, ami eladja magát marketing és közvetítők nélkül.
Eleinte a biztosítók sokféle költségcímet alkalmaztak, és ezeknek a kiszámítása sem volt a legegyszerűbb. A transzparencia hiánya magas költségeket hozott magával, így sok életbiztosítás valóban nem bizonyult a legjobb befektetésnek, ami alaposan megtépázta ezeknek a termékeknek a hírnevét.
A nyugdíjbiztosítások bevezetése után viszont az MNB viszonylag gyorsan szabályozott mindent, ami megtakarításos életbiztosítás: az etikus koncepció jegyében meghatározták, hogy a biztosítók milyen költségcímeket alkalmazhatnak, hogyan kell kiszámolniuk és milyen formában kell kimutatniuk azokat, és hogy mennyi a költségek ajánlott maximuma.
A biztosítóknak innentől kezdve meg kell adniuk az éves átlagos összköltséget százalékos formában, amit Teljes Költségmutatónak (TKM) neveztek el.
A TKM-nél fontos tudni, hogy egy-egy megadott időtávra, egy típuspélda alapján számolják ki. Vagyis a 10 éves TKM akkor lesz megközelítőleg annyi, amennyit megadtak, ha valóban 10 évig megtartod a nyugdíjbiztosítást. Ha felbontod a szerződést, akkor borul minden, és sokkal nagyobb költségeid lehetnek. A költségek eloszlása ugyanis nem egyenletes. A legtöbb költséget az első 3 évben vonják el, mivel ekkor fizetik ki a közvetítő jutalékát. Ha ebben az időszakban felmondod a szerződést, akkor nagyon sok pénzt veszíthetsz. Fontos továbbá, hogy a TKM-ben már mindenféle bónusz benne van, amit a biztosító akkor ad, ha hűséges ügyfelük maradsz.
És hogy mennyi az annyi: az MNB-s szabályozás hatására valóban csökkentek a TKM-ek, de jelenleg is nagy különbségek vannak köztük. Biztosítón és nyugdíjbiztosításon belül általában a hosszabb futamidő kisebb költséggel jár, de az egyes biztosítókat egymással összevetve ez sem törvényszerű.
Az MNB TKM keresője szerint a nyugdíjbiztosítás TKM
- 10 évre 1,88–5,66%,
- 15 évre 1,82–4,98%,
- 20 évre 1,64–4,69%.
Miért van az, hogy egy nyugdíjbiztosításon belül is -tól-ig TKM-et adnak meg? Ez attól van, mert – ahogy azt már levezettük – többféle eszközalap közül választhatsz, és valamelyik olcsóbban kereskedhető értékpapírokat tartalmaz, valamelyik drágábbakat. Viszont sajnos az sem működik, hogy kiválasztod a legolcsóbbat, mert van rá esély, hogy az olcsó eszközalapok csak kockázatmentes, alacsony hozamú eszközökbe fektetnek.
A jellemző TKM így is inkább 3 százalék környékén alakul.
Ha viszont drágább eszközalapot választasz, akkor jól meg kell gondolnod, hogy mekkora költséget engedsz meg magadnak. Úgy tűnhet, hogy 1-2-3 százalék semmiség, viszont mivel ezek tőkearányos költségek, így hosszú távon sokmilliós eltérést eredményezhetnek.
Csak egy viszonyítási pont: az amerikai tőzsdét jól reprezentáló S&P 500 index elmúlt 10 éves átlaghozama 9,71, az osztalék visszaforgatásával pedig 11,73 százalék. Ez egy kifejezetten jó teljesítmény, aminek a legtöbb befektető örülne. Most képzeld el, hogy ebből lejön 4-5 százalék – a hozamodnak egy jelentős részét elvinné.
Körültekintően kell tehát kiválasztani a megfelelő ajánlatot, és mivel mindenki csak a múltbéli hozamokat ismeri, a jövőbelieket nem, így a költségeken tudsz spórolni, figyelembe véve azt is, hogy feleslegesen ne légy túl kockázatkerülő sem, mert az viszont biztosan a hozamod rovására fog menni.
Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény
A nyugdíjbiztosítás után az éves befizetések 20 százalékát lehet igénybe venni adókedvezményként, ami egész pontosan szja-jóváírást jelent, vagyis a korábban befizetett személyi jövedelemadódból az állam átutalja a pénzt a biztosítónak.
A nyugdíjbiztosítás adókedvezmény éves maximuma 130.000 forint. Ehhez évi 650.000, havi 54.167 forint befizetése szükséges. Ha csak havi 30.000 forintot fizetnél be, akkor az éves nyugdíjbiztosítás adókedvezményed 72.000 forint lenne.
| nyugdíjbiztosítás | önkéntes nyugdíjpénztár | nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) | kettő vagy három nyugdíj-előtakarékosság esetén | |
|---|---|---|---|---|
| maximális éves adójóváírás mértéke | 130.000 Ft | 150.000 Ft | 100.000 Ft | 280.000 Ft |
| Mennyit kell ehhez egy évben befizetni? | 650.000 Ft | 750.000 Ft | 500.000 Ft | 1.400.000 Ft |
Arra figyelj, hogy a NAV-tól beérkező adókedvezményt a biztosítók sok esetben egy alacsony kamatozású alszámlára teszik. Ha azt szeretnéd, hogy az adóvisszatérítés többet érjen, és érdemben termeljen hozamot, akkor előfordulhat, hogy manuálisan kell áttenned abba az eszközalapba, ahova amúgy is kerülnek a befizetéseid. Ezt általában a biztosítói ügyfélportálra belépve teheted meg.
A nyugdíjbiztosítás hozzáférhetősége
A nyugdíjbiztosítás a nyugdíjba vonuláskor válik hozzáférhetővé egy összegben, vagy kisebb részletekben (járadék). Ezen kívül akkor is kifizetik a megtakarított pénzt, ha meghalsz a futamidő alatt vagy 40 százalékot meghaladó egészségügyi károsodást (rokkantságot) szenvedsz el. Ezekben az esetekben a pénz kamatadó- és járulékmentesen felvehető, sem szja-t, sem szocho-t nem kell fizetni utána.
Ennél korábban, tehát a futamidő alatt a nyugdíjbiztosítás hozama adóköteles.
Rendszeres díjas nyugdíjbiztosításoknál:
- 0-5. év: 15% kamatadó, 13% szocho
- 6-9. év: 7,5% kamatadó, 6,5% szocho
- 10. évtől: 0% kamatadó, 0% szocho
Egyszeri díjasnyugdíjbiztosításoknál:
- 0-2. év: 15% kamatadó, 13% szocho
- 3-4. év: 7,5% kamatadó, 6,5% szocho
- 5. évtől: 0% kamatadó, 0% szocho
Az állami támogatást (szja-jóváírást) a szerződés korai felmondása alkalmával 120 százalékosan, vagyis 20 százalékkal növelten vissza kell fizetned az államnak.
Ha még nem telt el 10 év a nyugdíjbiztosítás szerződés megkötése óta, viszont időközben nyugdíjba mész, akkor az adókedvezményt nem kell visszafizetned, de a 14-28 százalékos kamatadó alól nem mentesülsz.
A visszavásárlás költségét a kondíciós listákban találod meg. Ha az első éves befizetésed 360.000 forint, akkor ez esetben a visszaváltást 216.000 forintból megúszod 10 éven belül.
Ezen kívül a biztosító visszavásárlási tábláját is figyelembe kell venned, ami megmutatja, hogy hány év után a megtakarításod hány százalékát kaphatod vissza. Ha szerencséd van, akkor ez csak az első három év kezdeti egységeire vonatkozik, és nem az egészre. A részleges visszavásárlásnak ettől eltérő költsége lehet, amikor csak egy részösszeget veszel ki a megtakarításból.
Euró alapú nyugdíjbiztosítások
Ha eurós megtakarítást keresel, akkor a nyugdíjbiztosítások között is találhatsz olyat, ami euró alapú. Ez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy a biztosító csak euróban fogadja el a befizetést, de néhol a forintot is elfogadják. Arra vigyázz, hogy ha a biztosító számlavezető bankja végzi az átváltást euróra, akkor az árfolyam várhatóan kedvezőtlenebb lesz, mint ha te magad váltanád át, például Revolut vagy Wise segítségével.
Eurós nyugdíjbiztosításokat olyan biztosítók forgalmaznak, mint az Allianz, a Grawe, a MetLife vagy az Union.
Az eurós nyugdíjbiztosításoknak megvan az a hátránya, hogy általában szűkösebb a kínálat, és kevesebb eszközalapból lehet választani, mint a forintos nyugdíjbiztosítások esetében.
Havi vagy éves díjat kötelező vállalnod, és ezt többnyire euróban adják meg. Ennek van egy olyan következménye, hogy az euró-forint árfolyam változásával a befizetendő összeg mértéke is változik forintban kifejezve, ami azzal járhat, hogy bizonyos időszakokban megnő a rendszeres befizetésed.
A minimum havi megtakarítás euró alapú nyugdíjbiztosításoknál általában 30-70 euró, ami jelenlegi árfolyamon ~11.140-26.000 forintnak felel meg.
