Több mint egymillió megtakarításos életbiztosítás van itthon, mégis okoz félreértéseket, hogyan lehet egy életbiztosítás befektetési eszköz is egyszerre, pedig alkalmas lehet arra, hogy havi rendszerességgel takarítsd meg a pénzed. Cikkünkben elmagyarázzuk a működését, és az előnyei mellett néhány hátrányra is felhívjuk a figyelmet.
Mire jó a megtakarításos életbiztosítás?
Az életbiztosításokat sokan a kockázati védelemmel azonosítják: fizet, ha baleset ér vagy meghalsz. Régóta létezik azonban olyan típusa, ami megtakarításra is alkalmas, sőt ez a funkciója hangsúlyosabb, mint a kockázati elem.
A megtakarításos életbiztosítás haláleseti térítést is tartalmaz, vagyis a biztosított halála esetén kifizet egy meghatározott összeget a megjelölt haláleseti kedvezményezetteknek, valamint az addig felhalmozott megtakarítást hagyatéki eljáráson kívül, adómentesen megkaphatják. Ezen kívül bizonyos fokú rokkantság felett is térít.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy beteszel egy egyszeri nagyobb összeget a biztosításba, vagy rendszeres jelleggel fizeted, és ennek a pénznek általában egy aprócska hányada lesz a kockázati díjrész, amiért cserébe a biztosítói térítésre jogosulttá válsz.
A befizetésed nagyobb hányada viszont a megtakarítási részbe kerül, amit aztán a biztosító szakemberei különféle eszközökbe fektetnek be, hogy a pénzedet gyarapítva hozamot termeljenek neked. Így ha megtakarítást keresel, akkor az életbiztosítás is egy eszköz lehet, ami segíthet elérni a céljaidat, legyen szó a gyermekeid iskoláztatásról, egy lakáshitel önerejének megteremtéséről vagy más egyébről.
A megtakarításos életbiztosításokon belül két főbb típus közül választhatsz.
Hagyományos életbiztosítás fix kamattal
Az egyik típus a hagyományos életbiztosítás, de nevezik még vegyes vagy klasszikus életbiztosításnak is. Ennél a legnagyobb hívószó a fix kamat és a kockázatmentesség, ugyanis a biztosító átvállalja a kockázatot, és garantáltan kifizet egy lejárati összeget a futamidő végén. Megállapodtok, hogy adott befizetés esetén mennyit kapsz vissza a biztosító által alkalmazott fix kamat alapján.
Sőt ha a beígért kamatnál jobb teljesítményt ér el a biztosító, akkor a kamattöbblet egy részét is megkaphatod.
Remek ajánlatnak hangzik, csak van egy szépséghibája: mivel a biztosítónak garantáltan ki kell fizetnie a szerződéses összeget, így olyan alacsony kamatot fognak megállapítani, aminél adott esetben egy bankbetéttel is jobb eredményt érhetnél el, egy állampapírral pedig szinte biztosan.
Hogy mibe fektetik a pénzt, azt végképp nem kötik az orrodra. Mivel a kockázatokat átvállalták, és garantáltan kifizetik, amit ígértek, így az ő dolguk, hogyan teremtik elő a beígért kamatokat. Valószínűleg pont olyan alacsony kockázatú eszközökbe fektetnek, amikbe te is könnyedén fektethetsz.
Egy előnye mégis van a hagyományos megtakarításokhoz képest, és ez a kockázati védelem. Ha meghalsz a futamidő során, a szeretteid akkor is megkapják a teljes szerződéses összeget a befizetéseid nagyságától függetlenül.
Ha ez nem tűnik elég jó üzletnek, akkor még mindig van egy másik típus, amiből választhatsz.
Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás – vagy más néven unit-linked életbiztosítás – esetében is van kockázati védelem: halál vagy bizonyos fokú tartós egészségkárosodás esetén térít. Ilyenkor a megtakarított összeget és a kockázati díjrész alapján járó térítési összeget fizetik ki.
Forint alapú eszközalapok befektetési egységekhez kötött életbiztosításnál
A megtakarított pénzből a biztosító az általad megjelölt eszközalapokból vásárol befektetési egységeket, amik a befektetési jegyekhez hasonlóak. Az eszközalapok előre összeállított befektetési portfóliók, amik részvényekből, kötvényekből, állampapírokból, befektetési jegyekből, ETF-ekből és egyéb értékpapírokból állhatnak. Az egyes eszközök aránya eltérő az eszközalapokon belül. Némelyik részvénytúlsúlyos, más részük kötvénytúlsúlyos, de akadnak vegyes eszközalapok is. Valamelyik inkább hazai értékpapírokba fektet, mások valamelyik nemzetközi régiót részesítik előnyben. Előfordulnak forintos és eurós eszközalapok is.
Egy részvénytúlsúlyos eszközalap összetétele
Ezeket az eszközalapokat nem neked kell összeállítanod, viszont látod az összetételüket, a kockázati szintjüket, a korábbi hozamaikat, a költségszintjüket, és ez alapján kiválaszthatod, hogy melyikbe fektessék a pénzed. Sőt később dönthetsz úgy, hogy másikat választasz.
A hagyományos életbiztosítással ellentétben a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál nincs fix kamat vagy garantált lejárati összeg, hanem minden a választott befektetéseid teljesítményén múlik. Természetesen dönthetsz úgy, hogy alacsony kockázatú eszközalapot választasz, ebben az esetben a hozamkilátások is biztosabbak, de szerényebbek is lesznek. Ha viszont részvénytúlsúlyos eszközalapra esik a választásod, az több kockázatot hordoz a részvényárfolyamok potenciális ingadozása miatt, ugyanakkor a magas hozamok elérésére is van esély.
Mivel tiéd a felelősség, mennyi kockázatot vállalsz, így az elért hozamot viszont – a költségek levonása után – teljes mértékben megtarthatod. Azt viszont tudnod kell, hogy ha nem vagy körültekintő a befektetéseid megválasztása során, akkor akár negatív hozamot is elérhetsz, ami tőkeveszteséggel járhat.
A kockázat azonban csökkenthető, ha hosszabb futamidőt választasz, mert így a pozitív és negatív ingadozások jobban kiegyenlítik egymást, és kedvezőbb árfolyamon szállhatsz ki. Nem véletlen, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás egy hosszú távú befektetés, amit minimum 10 évre érdemes elindítani, de a 15-20 év sem ritka.
A megtakarításos életbiztosítás költségei
Mint a legtöbb befektetésnek, a megtakarításos életbiztosításoknak is vannak költségei. Ilyen tételek lehetnek az egyszeri költségek (belépési és kilépési költségek), a folyamatos költségek (eszközalapok vételi-eladási díja, befektetés kezelése) vagy egyéb folyó költségek (teljesítménydíjak, nyereségrészesedés).
A költségeket legkönnyebben lekövetni és összehasonlítani a Teljes Költségmutató, vagyis a TKM segítségével lehet. A TKM egy százalékos érték, ami az éves átlagköltséget mutatja meg egy adott időtávra (10-15-20 év) vetítve. A nagysága általában 2–5 százalék körül alakul. Mondhatni ez az a mérték, ami az éves hozamodat csökkenti. A költségek jó része vagyonarányos, tehát nem csak a befizetéseidre vetítik őket.
Egy-két százaléknyi különbség is jelentős a költségekben: hosszú távon milliós eltérést eredményezhetnek.
A TKM egy átlag, de ez nem azt jelenti, hogy a költségek elvonásának a mértéke egyenletes. A biztosítók az első három évben vonják le a legtöbb költséget, az első évben így a költségelvonás akár 98 százalékos is lehet. A TKM tehát azt feltételezi – miután egy képzeletbeli típuspélda alapján számol –, hogy a biztosítást a futamidő végéig megtartod, amiben már a hűségbónuszok is benne vannak.
Éppen ezért a TKM sem tartalmazhat olyan költségeket, amik az egyéni döntéseiden múlnak. Például ha rendszeresen váltasz az eszközalapok között, akkor ez költséggel járhat, vagy ha az eseti számládon helyezel el összegeket, és még azelőtt kiveszed, hogy adómentessé válna.
A megtakarításos életbiztosítás előnyei
A megtakarításos életbiztosítások egyik előnye a hagyományos befektetésekhez képest, hogy haláleseti térítést fizetnek, ráadásul a hagyományos életbiztosítás a teljes szerződéses összeget kifizeti ilyenkor a befizetésektől függetlenül. Előny lehet a rokkantsági térítés, valamint a gyors és adómentes örökölhetőség.
A megtakarításos életbiztosítások másik nagy előnye, hogy választhatsz fix kamatú, garantált lejárati összegű módozatot, ami kiszámíthatóságot és kockázatmentességet jelent. Ha a magasabb hozam a célod, akkor pedig hozzáférsz részvényekhez, kötvényekhez és egyéb értékpapírokhoz anélkül, hogy ezekből neked kellene saját portfóliót összeállítanod. Vagyis úgy férsz hozzá magas szintű befektetésekhez, hogy az pénzügyi előképzettséget vagy komoly időráfordítást nem igényel. Csak annyi a dolgod, hogy a kockázatvállalási hajlandóságod alapján kiválasztasz egy szimpatikus eszközalapot, és rendszeresen befizeted a megtakarítani kívánt pénzt. A hozamokat újra befektetik neked, így a kamatos kamat segíti a megtakarításod gyarapodását.
A megtakarításos életbiztosítás hátrányai
A megtakarításos életbiztosítás díját – a megtakarítási összeget – kötelezően fizetned kell, ezt a szerződés aláírásakor vállalod. Ha nem fizeted, akkor a biztosító felszólításokat küld, majd az elmaradt befizetéseket levonja a megtakarításodból. Lehetőséged van a biztosítási díjak csökkentésére vagy szüneteltetésére, ha átmenetileg nem tudod fizetni a biztosítást, azonban a költségeket ilyenkor is levonják.
Ezen kívül a futamidő lejárta előtt is felmondhatod a biztosítást, és kiveheted a pénzt – ezt hivatalosan visszavásárlásnak hívják –, ám a biztosító határozza meg, hogy az eltelt évek függvényében a pénzed mekkora részét kaphatod vissza. Ez veszteséggel járhat. Továbbá a felvett összeg után adóznod is kell.
Hátrány lehet, ha magas költséggel választasz megtakarításos életbiztosítást, főleg ha a hozamok nem képesek ezt kompenzálni. A sok választási lehetőség előnyös, ám kétségtelen, hogy meg is nehezíti a választást.
A megtakarításos életbiztosítás hosszú távú elköteleződést igényel, ezért is célszerű körültekintően választanod, hogy utána akár 10-15 évig meg tudd tartani. A választáshoz érdemes lehet pénzügyi szakértő segítségét kérni.
A megtakarításos életbiztosítás adózása
2023. július 1-től már 28 százalék megtakarítási adó terheli a kamatjövedelmeket, ami 15 százalék kamatadóból (szja) és 13 százalék szociális hozzájárulásból (szocho) áll össze.
A megtakarításos életbiztosítások azon befektetések közé tartoznak, amikkel ezeket az adókat teljes mértékben el lehet kerülni, de ehhez teljesülnie kell néhány feltételnek.
A rendszeres díjfizetésű megtakarításos életbiztosítások 10 év után válnak adómentessé. A 6. évtől kezdve is már kedvezményesebb az adózás: a kamatadó és a szocho is a felére csökken.
A rendszeres díjas életbiztosítások adózása az alábbiak szerint alakul:
- 0-5. év: 15% kamatadó, 13% szocho
- 6-9. év: 7,5% kamatadó, 6,5% szocho
- 10. évtől: 0% kamatadó, 0% szocho
Az egyszeri díjas megtakarításos életbiztosítások adója már a 3. évtől megfeleződik, és az 5. évtől 0 százalékra csökken:
- 0-2. év: 15% kamatadó, 13% szocho
- 3-4. év: 7,5% kamatadó, 6,5% szocho
- 5. évtől: 0% kamatadó, 0% szocho
A megtakarításos életbiztosításoknál a szerződésben vállalt díjon felül extra befizetésekkel is gyarapíthatod a megtakarításodat, ezeket eseti díjnak nevezik. Ezeket a biztosítók elkülönítve kezelik, mivel adózási szempontból fontos a befizetésük időpontja: ugyanúgy kell adózni utánuk, mint az egyszeri díjas életbiztosítások esetében. Vagyis az eseti díjak után csak fele annyit kell adózni a 3. évtől kezdve, és adómentessé válnak az 5. évtől.
Életbiztosítás adókedvezménnyel: nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítás is megtakarításos életbiztosítás, ami annyiban speciális, hogy a futamidő a nyugdíjba vonulásodig tart, és az éves befizetéseid 20 százalékát megkaphatod adóvisszatérítés formájában, amit a befizetett szja-dból teljesítenek. Az adókedvezmény évente akár 130.000 forint is lehet, amit nem a bankszámládra fizetnek ki, hanem a nyugdíjszámládat gyarapítja. Ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak rá, mint a megtakarításos életbiztosításokra, annyi különbséggel, hogy ha felveszed a pénzt, mielőtt nyugdíjba mennél, akkor az adójóváírás összegét 20 százalékkal növelten vissza kell fizetned.
Az állami adókedvezménnyel támogatott nyugdíj-előtakarékossági formákkal külön cikkben foglalkoztunk:
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
