A mediánbér alatti keresetekre vonatkozó, 15-ről akár 9 százalékra csökkenő személyi jövedelemadó (szja), valamint a családi pótlék összegének tervezett megduplázása javíthatja az érintett háztartások hitelképességét is. A nettó jövedelem növekedése a bankok által maximálisan adható hitelösszegre is hatással lehet. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Kiszámoltuk, mennyivel több lakáshitelt vehetnek fel a családok az új intézkedések életbe lépése után.
Add meg elérhetőségedet, és 1-2 munkanapon belül:
- Teljesen díjmentesen konzultálhatsz bankfüggetlen szakértőnkkel
- Megismerheted az egyedi kedvezményeket, amiket a bankfiókban nem ajánlanak
- Időt és akár milliókat spórolhatsz a banki ajánlatok személyre szabott előszűrésének köszönhetően
Ezek a kormány tervei az szja-val és a családi pótlékkal
A legfrissebb gazdasági programtervek szerint célzott adójóváírás bevezetésével csökkentenék a mediánbérnél kevesebbet keresők adóterhét. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a bruttó mediánkereset jelenleg 609 000 forint, a kormányzat 625 000 forint körüli összegű felső határt említett.
Aki ennél kevesebbet keres, annak a személyi jövedelemadója a jelenlegi 15 százaléknál alacsonyabb lehet, a minimálbér esetében 9 százalékra mérséklődne.
- Ez a 6 százalékpontos csökkenés közvetlenül a nettó fizetést növeli meg: egy minimálbéres munkavállaló esetében például havi 20 000 forint (évi 240 ezer forint) pluszt jelent.
- 420 ezres bruttó bérnél évi körülbelül 180 ezer forint,
- 500 000 forintos bruttó bérnél évi 120 ezer forint ,
- 625 ezernél évi 60 ezer forint marad majd pluszban az adózónál.
Ezzel párhuzamosan a kormány másik deklarált célja a családi pótlék összegének megduplázása. Ez az intézkedés hosszú évek óta változatlan alapösszegeket emelne a duplájára, ami szintén közvetlen, kiszámítható készpénztöbbletet jelenthet a gyermekes családok havi költségvetésében.
| Gyermekek száma a családban | Jelenlegi havi összeg | Új, duplázott havi összeg | Nettó jövedelem-növekedés |
|---|---|---|---|
| 1 gyermek után | 12 200 Ft | 24 400 Ft | +12 200 Ft |
| 2 gyermek után | 26 600 Ft | 53 200 Ft | +26 600 Ft |
| 3 gyermek után | 48 000 Ft | 96 000 Ft | +48 000 Ft |
A családi pótlék a gyermeküket egyedül nevelők, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők esetében ezeknél az összegeknél kicsit több. Így duplázásuk esetén is némileg magasabb összeghez jutnának az érintett szülők/családok a táblázatban feltüntetett értékeknél.
Így számol a bank a jövedelemmel, kiszámoltuk, hogy jelenik meg ebben az adócsökkentés
A bankok törvényi kötelezettsége, hogy a hitelbírálat során megvizsgálják, a havi igazolt nettó bevételek mekkora részét fordíthatja az ügyfél hiteltörlesztésre. Ezt a korlátot hívják Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutatónak (JTM). A Magyar Nemzeti Bank által meghatározott adósságfék-szabályok elsődleges célja a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozása.
A JTM-szabály szerint 800 000 Ft alatti havi nettó jövedelem esetén – amennyiben a lakáscélú jelzáloghitel kamatperiódusa legalább 10 év, vagy a futamidő végéig fixált – a havi törlesztőrészlet maximum a rendszeres nettó jövedelem 50%-át érheti el.
Nézzünk meg egy konkrét példát egy olyan lakáshitel-hitelfelvevővel, aki egyedülállóként a mediánbér alatt keres, havi bruttó 500 000 forintot, és egyéb hitele nincs:
| Mutató | Jelenlegi helyzet (15% szja) | Tervezett helyzet (alacsonyabb szja) | Változás |
|---|---|---|---|
| Bruttó bér | 500 000 Ft | 500 000 Ft | 0 Ft |
| TB-járulék (18,5%) | 92 500 Ft | 92 500 Ft | 0 Ft |
| Személyi Jövedelemadó (szja) | 75 000 Ft (15%) | ~65 000 Ft (*ez kb. 13%-os szja-nak felel meg) | -10 000 Ft |
| Nettó jövedelem | 332 500Ft | 342 500 Ft | +10 000 Ft |
| Max. havi törlesztő (50% JTM) | 166 250 Ft | 171 250 Ft | +5 000 Ft |
| Elérhető hitelösszeg (20 év futamidő) | ~23 millió Ft | ~24 millió Ft | +1 millió Ft |
*Megjegyzés: A kormányzat által felvázolt körülbelül 10 000 Ft-os különbség alapján számolva. Az adócsökkentés bizonyos – eddig még csak a minimálbér esetében konkretizált – mértékű adójóváírás formájában realizálódhat.
A számítás jól mutatja, hogy az adócsökkentés önmagában, egy bruttó 500 000 forintos fizetés esetén körülbelül 1 millió forinttal növeli meg a maximálisan elérhető lakáshitel összegét.
Mit jelent ez egy kétgyermekes család hitelképességére nézve?
A hazai banki gyakorlatban a családi pótlékot mint kiegészítő (másodlagos) jövedelmet veszik figyelembe a hitelbírálat során. Ez azt jelenti, hogy önállóan nem alapoz meg egy hitelkérelmet (szükség van mellette elsődleges jövedelemre, például munkabérre), azonban a háztartás teljes igazolt nettó jövedelmét növeli, így a JTM-be teljes értéken beszámításra kerül.
Ha a két intézkedés hatását összeadjuk, akkor egy olyan kétgyermekes család esetében, ahol mindkét szülő a mediánbér alatt keres (például az előző számításunkban is szereplő bruttó 500 000 Ft-ot) az adócsökkentés és a családi pótlék emelése együttesen 46 600 forinttal növelheti meg a háztartás igazolt nettó havi bevételét.
Az 50%-os JTM-korlátot alkalmazva ez havi szinten 23 300 forint plusz törlesztőrészlet-vállalást tesz jogilag lehetővé. Egy 20 éves, piaci, fix kamatozású lakáshitel esetében ez nagyságrendileg 3 millió forinttal nagyobb felvehető hitelösszeget jelenthet.
“Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a hatás nem minden ügyfél esetében lineáris: a kamatszint, a futamidő, az ügyfél egyéb kötelezettségei mind befolyásolják a ténylegesen elérhető hitelösszeget”
– hívja fel a figyelmet Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője.
“Ennek ellenére a bemutatott példa jól szemlélteti, hogy már pár tízezer forintos nettó jövedelemnövekedés is akár milliós nagyságrendű hitelképesség-javulást eredményezhet”.
