Idén több mint 140 ezer felvételiző várja feszülten a július 23-ai ponthatárok kihirdetését. Az örömteli pillanatok után a legtöbb családban azonnal elindul a matekozás, hiszen az egyetemkezdés komoly anyagi terhet jelenthet. Van azonban egy kevesek által kihasznált pénzügyi megoldás, amivel akár 150 ezer forintot lefaraghatsz a költségekből.
Szűk egy hét múlva, július 23-án, csütörtökön este 20:00-kor hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Tavaly ősszel rekordszámú – több mint 107 ezer – hallgató nyert felvételt valamelyik hazai egyetemre vagy főiskolára. Idén pedig összesen 140 427-en adtak le felvételi kérelmet, ami az elmúlt évtized legmagasabb jelentkezői száma. Július végétől tehát ismét családok tízezrei kezdhetnek lázas készülődésbe és számolgatásba. Miközben a nyári hónapokban sok szó esik az általános és a középiskolás gyermekek beiskolázásával kapcsolatos költségekről, arról jóval kevesebbet hallunk, hogy mennyibe kerül egy egyetemista gyermeket támogatni, és ehhez milyen pénzügyi lehetőségek állnak rendelkezésre.
Lakhatási körkép: mennyibe kerül egy albérlet a hazai egyetemvárosokban?
Az egyetemisták lakhatásával kapcsolatban a legszerencsésebb és legolcsóbb – bár többnyire ez sem ingyenes – megoldás a kollégium. Akinek viszont nem jut férőhely, vagy nem jogosult rá, az kénytelen albérletbe menni. Bár az ingatlan.com és KSH friss adatai alapján az idei volt a legalacsonyabb júniusi havi lakbér-emelkedés a 2020-as járványidőszak óta, a budapesti ingatlanbérlés így is jelentősen megterhelheti a családi kasszát, és a vidéki egyetemvárosokban sem feltétlenül jobb a helyzet.
Fővárosi árak: a legtöbbet jelenleg Budapesten a II. és V. kerületben kell fizetni: havonta 350 ezer forintot, miközben 200 ezer forint alatti átlagos értékkel egyetlen fővárosi kerület sem rendelkezik. A legolcsóbb budapesti városrészek közé a XIX. kerület tartozik 210 ezer forintos medián bérleti díjjal.
Vidéki egyetemvárosok: már a legnagyobb és legfelkapottabb egyetemvárosokban (Debrecen, Szeged, Győr, Veszprém) is 200 ezer forint körül mozognak a bérleti díjak. A legolcsóbb megyeszékhely jelenleg Békéscsaba (115 000 Ft), Szekszárd (125 000 Ft) és Miskolc (130 000 Ft).
Emellett azzal is érdemes számolni, hogy a fentiekhez hozzájön a közös költség és a rezsi, illetve a kaució, ami általában 2 havi bérleti díjnak megfelelő összeg, és esetleg a közjegyzői díj (pl. kiköltözési nyilatkozat miatt), amit a bérbeadók többnyire a bérlővel fizettetnek meg.
Az állami képzés sincs ingyen: laptop, jegyzet, pótvizsgadíj
Egyetemre járni még egy államilag finanszírozott képzés esetében is számos tanulmányi költséggel járhat, hiszen jegyzeteket és szakirodalmat kell vásárolni, felmerülhetnek pótvizsgadíjak, késedelmi díjak vagy akár tárgyújrafelvételi díjak.
Egy megbízható laptop szintén elengedhetetlen a tanuláshoz, a Neptun-rendszer használatához és a beadandók megírásához. Ha ezeket most kell beszerezni vagy cserélni, az több százezer forintos tétel is lehet.
Jó hír viszont, hogy ha megvan a megfelelő eszköz, az alapvető irodai szoftverek beszerzése legalább nem jelent költséget, hiszen ezeket ma Magyarországon minden tanuló (és tanár) ingyen letöltheti az erre létrehozott állami honlapról.
Emellett az olyan rendszeres kiadásokról sem szabad megfeledkezni a tervezésnél, mint az étkezés, a közlekedés, az egészségügyi kiadások, a sport és a szórakozás. A fenti tételek különböző mértékben, de gyakorlatilag minden egyetemistát érintenek.
Tandíjra és albérletre is igényelhető 20%-os állami támogatás
A szülők és a hallgatók többnyire különböző rendszeres vagy eseti szociális támogatásokat, adókedvezményeket és diákhitel-konstrukciókat vesznek igénybe a terhek csökkentésére. Létezik azonban egy kevésbé kihasznált lehetőség: az önsegélyező pénztárak, amelyek ma már sok esetben összevontan, egészség- és önsegélyező pénztárként működnek.
Ezek a többi önkéntes pénztárhoz hasonlóan az egyéni öngondoskodást helyezik előtérbe: fontos életesemények kapcsán a pénztári számládról kiveheted a megtakarított pénzt, és elköltheted meghatározott célokra. Ráadásul mindezt az állam kiemelt támogatásával teheted, ugyanis a befizetett összeg után 20% személyi jövedelemadó (szja) visszatérítést igényelhetsz, évente legfeljebb 150.000 forint értékben. Ha a maximális adó-visszatérítést szeretnéd kihasználni, 750 ezer forintot kell befizetned egy évben (egész pontosan a költségek levonása után maradjon ennyi).
Tehát lényegében az történik, hogy a pénzed tesz egy kitérőt a pénztáron keresztül, és ezért az állam minden évben visszaad neked akár 150.000 forintot.
Ha a gyermeked most megy egyetemre, akkor pedig további jó hír, hogy az egészség- és önsegélyező pénztári számlán megtakarított összegből nem csupán egészségügyi kiadásokat (pl. gyógyszer, magánorvos) fedezhetsz, hanem a pénztári egyenleg terhére elszámolhatod egyebek mellett a 25. életévét be nem töltött, nappali tagozatos egyetemista gyermek kiadásait.
Ide tartozik a tandíj, a kollégiumi díj vagy akár az albérleti díj, de a tankönyv, taneszköz, ruházat, a térítési díj is (pl. pótvizsgával kapcsolatos költségek), sőt újabban a tanulást segítő elektronikai eszközök is (“digitális taneszközök”), amik közé olyanok tartoznak többek között, mint az asztali számítógépek (PC) és laptopok és ezek tartozékai (egér, billentyűzet, monitor), valamint nyomtató, fénymásoló, szkenner, a mobiltelefon azonban nem fizethető ilyen módon.
Arra még fontos odafigyelni, hogy a maximum elkönyvelhető összeg 2026-ban hallgatónként 322.800 forint. Ebből legfeljebb éves szinten 150 ezer forint az adó-visszatérítés, a fennmaradó rész saját befizetés.
Hogyan működik a gyakorlatban? – Lépésről lépésre
- Nyiss egy egészség- és önsegélyező pénztári számlát! Ezt bármelyik hazai pénztárnál percek alatt megteheted, akár teljesen online is.
- Tervezz előre és fizess be! Utald át a számlára mondjuk az albérletre vagy kollégiumra szánt összeget. Tavalyi szabály, hogy a pénznek már nem kell 180 napot (fél évet) a számlán pihennie, mielőtt elszámolhatnád beiskolázási támogatásként.
- Gyűjtsd a bizonylatokat! A fizetési bizonylatokat küldd be a pénztárnak. A jóváhagyás után a pénztár közvetlenül a te bankszámládra utalja vissza az összeget.
- Igényeld a 20%-os adóvisszatérítést! A következő évi adóbevallásodban igényeld vissza a befizetéseid után járó 20%-os állami támogatást (évente maximum 150.000 forintot), amit az adóhivatal a pénztári számládra utal vissza.
Milyen költségekkel jár az önsegélyező pénztár?
Az egészség- és önsegélyező pénztárnak is vannak költségei, amelyekkel érdemes tisztában lenni, és amelyek pénztáranként eltérhetnek.
- Belépési díj: amikor megnyitod a számlát, felszámolhatnak egy egyszeri belépési díjat, ami többnyire 2.000 és 6.000 forint közötti összeget jelent, de akár díjmentes is lehet.
- Működési költség: minden befizetésből levonnak egy bizonyos százalékot a saját működési költségeikre, ez jellemzően a befizetett összeg 4-8%-a. A befizetés után ennyivel kevesebb jelenik meg a pénztári számládon elkölthető összegként.
Emellett van egy kötelezően előírt havi minimum befizetési összeg, az úgynevezett minimum havi tagdíj, ami nem plusz költség, hanem az a pénz, amit kötelezően meg kell takarítanod havonta. Ennek mértéke jellemzően 3.000 és 10.000 Ft között alakul.
A számlához ingyenesen hozzáadhatsz családtagokat (gyermeket, házastársat, szülőt) kedvezményezettként, így egyetlen számlát fenntartva, és egyetlen adó-visszatérítési keretből finanszírozhatod az egész család kiadásait.
