Az önsegélyező pénztári megtakarítás után akár évi 150.000 forint állami támogatást lehet felvenni, amit számos célra, például lakáshitel törlesztésére lehet elkölteni. Ezt te és akár az adóstársad (házastársad, élettársad) is igénybe vehetitek, megkétszerezve az erre fordítható támogatást. Írunk a maximálisan felhasználható összegről, az szja-visszatérítésről és az egyéb tudnivalókról.
Add meg elérhetőségedet, és 1-2 munkanapon belül:
- Teljesen díjmentesen konzultálhatsz bankfüggetlen szakértőnkkel
- Megismerheted az egyedi kedvezményeket, amiket a bankfiókban nem ajánlanak
- Időt és akár milliókat spórolhatsz a banki ajánlatok személyre szabott előszűrésének köszönhetően
Az önsegélyező pénztár esetében – ami sokszor egészségpénztár is egyben – a lakáshitel törlesztésre fordítható havi összeg legfeljebb az év első napján érvényes havi bruttó minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet, ami azt jelenti, hogy
2026-ban akár havi 48.420 forintot fordíthatsz lakáshitel-törlesztésre.
Ehhez az kell, hogy belépj a több mint tíz önsegélyező pénztár egyikébe (akár online is), majd elkezdj félretenni. Korábban a tagdíjbefizetés után legalább 180 nap várakozási időt írtak elő, azaz a pénz fél évig kamatozott a pénztárban, ám 2025. július óta már nincs várakozási idő. Ez a munkáltatótól célzott szolgáltatásra kapott támogatásokra, valamint a befizetések után járó adókedvezményekre és hozamokra korábban sem vonatkozott: ezek várakozási idő nélkül, azonnal kiutalhatóak voltak, és most is azok.
Az önsegélyező pénztári hozamok a 2023 előtti alacsony kamatkörnyezetben nem voltak jelentősek, azóta viszont – a betéti és állampapírkamatoknak köszönhetően – a hozam önmagában is 6-7 százalékot jelenthet.
20-30% adóvisszatérítés, évi 150.000 Ft
De elsősorban mégsem a hozam miatt érdemes önsegélyező pénztárral takarékoskodni, hanem a 20 százalékos állami adóvisszatérítés miatt, aminek az éves maximuma 150.000 forint. Arra figyelj, hogy ugyanezen a kereten osztozik az egészségpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár is. Az szja-visszatérítést mindig a következő évi szja-bevallásban lehet érvényesíteni, aminek a határideje május végén van. Ez azt jelenti, hogy például a 2026-ban befizetett összegre 2027. május végéig lehet kérni az adóvisszatérítést, és nem sokkal ezután utalják át a pénztári számládra.
A 20 százalékos adójóváírás 30 százalékra növelhető, ha 2 évre (24 hónapra) lekötöd a pénzt. Ez idő alatt nem költhetsz a lekötött pénzből, nem törheted fel a lekötést, valamint részleges pénzkivételre sincs lehetőség. A plusz 10 százaléknyi szja-visszatérítésre a lekötés adóévére vonatkozóan válsz jogosulttá, vagyis a két év alatt csak egyszer jár, hiszen mindig a befizetett összeget veszik figyelembe. Ha érvényesíted az extra adójóváírást, de mégis feltöröd utána a lekötést, akkor a visszaigényelt szja-t vissza kell fizetned 20 százalékos büntetőkamattal növelten. Az éves keret ettől még nem változik: továbbra is 150.000 forint.
A befizetésnél azonban még egy dologra figyelni kell, és ezek a költségek. A pénztárak azt kommunikálják, hogy a befizetés hány százalékát írják jóvá, ami egy 94 százalékos jóváírásnál azt jelenti valójában, hogy 6 százalék költséget vonnak le tőled.
Mennyi pénzt fizessek be, ha lakáshitel-törlesztésre szeretném használni?
Ezek ismeretében számoljunk utána, hogy mekkora befizetésnél lehet a teljes lakáshitel-törlesztésre fordítható összeget igénybe venni!
Havi 48.420 forint éves szinten 581.040 forintot jelent – ennyi fordítható törlesztésre a pénztári megtakarításból. Ennek csak egy részét kell neked befizetned, mivel adóvisszatérítést is kapsz. A befizetéseidre a pénztár költségét is rá kell számolni, ami legyen mondjuk 6 százalék, így 515.106 forintot kell ahhoz befizetned, hogy az éves keretet a költség levonása után is maximalizálni tud. A költség függvényében ezek az összegek valamelyest eltérőek lehetnek, de a legtöbb pénztárnál hasonló mértékű, 5-6 százalékos az elvonás.
Ha élsz a 20% adóvisszatérítés lehetőségével, akkor ebből az éves befizetésed után (lekötés nélkül) 96.840 forintot kapsz. Ha a megtakarított összeget 2 évre le is kötöd, akkor 20% helyett 30% szja-t igényelhetsz vissza, ami pénzben 134.086 forintot jelent.
A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezt táblázatos formában is összefoglaltuk:
| 20% adóvisszatérítés lekötés nélkül | 30% adóvisszatérítés két év lekötéssel | |
|---|---|---|
| éves szinten lakáshitel-törlesztésre fordítható összeg 2026-ban | 581 040 Ft | 581 040 Ft |
| éves befizetés, amihez az adóvisszatérítést hozzáadva maximalizálható az éves összeg | 484 200 Ft | 446 954 Ft |
| éves befizetés 6% pénztári költséggel megnövelve | 515 106 Ft | 475 483 Ft |
| éves adóvisszatérítés | 96 840 Ft | 134 086 Ft |
| mennyit kell befizetni ehhez havonta? | 42 926 Ft | 39 624 Ft |
| mennyi az állami támogatás egy hónapra vetítve? | 8070 Ft | 11 174 Ft |
A havi 43.000 forintos havi megtakarításod után az első esetben havi 8 ezer forintot kapsz az államtól, míg a második esetben több mint havi 11 ezret.
Vagyis tévedés lenne azt hinni, hogy a teljes havi 43 ezres összeget az állam fizeti ki neked, ettől függetlenül érdemes előbb a pénztáron átfuttatni azt a pénzt, amit később amúgy is hiteltörlesztőként fizetnél be, és így az állam havi 8-11 ezer forinttal csökkenti a lakáshitel-törlesztési terheidet.
Ha az adóstársad (házastárs, élettárs) szintén pénztártag, akkor ez az összeg kétszeresére növelhető, ami már havi szinten 16-22 ezer forinttal csökkentheti a hiteltörlesztőt (éves szinten ez 194–268 ezer forint).
Önsegélyező pénztári megtakarítás felhasználása
Ha megérkezett az adóvisszatérítés, akkor innentől fel lehet használni a megtakarítást, de csak meghatározott célokra, hiszen emiatt ad az állam támogatást, hogy a szerintük hasznos dolgokra költsd. Ettől függetlenül rengeteg mindenre el lehet költeni a pénzt: gyerekruhára, beiskolázásra, tandíjra, albérletre és még számos egyébre. Ha az önsegélyező pénztár egészségpénztár is egyben, akkor gyógyszerekre, magánorvosra és egyéb egészségügyi kiadásokra is fordítható a megtakarítás.
Ezen kívül bizonyos pénztáraknál szülési szolgáltatás vagy más néven (gyermek)születési támogatás is létezik, amelynek értelmében akár 2 millió forint vehető ki a pénztárból minden újszülött után, és az összeg szabadon felhasználható. Erről egy korábbi cikkünkből tudhatsz meg többet:
És természetesen e cikkünk témájára, lakáshitel törlesztésére is fel lehet használni a megtakarítást. Ehhez az kell, hogy a hitel lakáscélú és jelzálog alapú legyen. A havi összeg, amit erre fordíthatsz, nem lehet több, mint a lakáshitel törlesztőrészlete, és ahogy azt említettük, minden évben a havi maximuma a bruttó minimálbér 15 százaléka.
A kifizetést a pénztárnál kell igényelni, amit olyan pénztártag tehet meg, aki a hitelszerződésben adósként vagy adóstársként szerepel. Egyszerre akár több pénztártag is igényelheti ezt a szolgáltatást ugyanahhoz a lakáshitelhez, ilyenkor annyi a kikötés, hogy az igényelt összeg nem lehet nagyobb, mint a törlesztőrészlet.

Az igényléshez ki kell töltened az igénylőlapot, amit a pénztár weboldalán megtalálsz, majd ezt be kell nyújtanod a pénztárnak az alábbiakkal együtt:
- hitelszerződés másolata,
- a pénztártag nevére, a pénztártag által teljesített hiteltörlesztésről kiállított banki igazolás (például bankszámlakivonat vagy tranzakciórészletező) az elmúlt háromhavi törlesztőrészlet összegéről,
- ha hitelszámlára igényled, akkor a bank igazolása arról, a hitelszámla felett a pénztártag rendelkezési joggal nem rendelkezik, és az oda utalt összegek kizárólag a lakáshitel törlesztésre használhatóak fel.
A folyósításhoz az alábbi dokumentumokat kell csatolnod:
- ha pénztártag vagy, és a bankszámládra utalják a pénzt, akkor minden hónapban igazolnod kell a törlesztés megfizetését, ezt a nevedre szóló netbankos bankszámlakivonat vagy hitelintézeti igazolással vagy tranzakciórészletezővel teheted meg; az igazolást a kézhezvételétől vagy a törlesztéstől számított 120 napon belül be kell nyújtanod a pénztárnak,
- ha hitelszámlára kéred a kiutalást, akkor a folyósításhoz további igazolásra nincs szükség, viszont évente egyszer a nevedre kiállított bankszámlakivonat benyújtásával igazolnod kell a törlesztőrészlet nagyságát.
Hogyan igazolható, ha családtagok is igénybe vennék a törlesztést ugyanarra a hitelszerződésre?
Akár egy vagy több családtag (házastárs, testvér, szülő, gyermek) is élhet a törlesztési lehetőséggel, ha pénztártagok és a hitelszerződésben adósként vagy adóstársként szerepelnek.
Ez azt jelenti, hogy a lakáshitel-törlesztésre fordítható maximális összeg és az adóvisszatérítés is megtöbbszörözhető, ha többen veszitek igénybe.
Ha ők a megadott bankszámla társtulajdonosai, és emiatt szerepel a nevük a bankszámlakivonaton vagy tranzakciórészletezőn, akkor mindegyikőtöknek ugyanazt a bankszámlakivonatot vagy tranzakciórészletezőt kell beküldenie a törlesztés igazolásához.
Ha a pénztártagok közül te vagy a bankszámla egyedüli tulajdonosa, akkor neked a bankszámlakivonatot vagy a tranzakciórészletezőt kell beküldened a pénztárnak, amennyiben szerepel rajtuk a neved. A többi pénztártagnak, akik a bankszámlának nem társtulajdonosai,
- el kell küldeniük a saját bankszámlakivonatukat vagy tranzakciórészletezőjüket a pénztárnak, amin szerepel, hogy elutalták az adott havi törlesztést neked, a bankszámlatulajdonosnak,
- továbbá el kell küldeniük neked mint bankszámlatulajdonosnak a bankszámlakivonatukat vagy tranzakciórészletezőjüket annak igazolására, hogy az adott havi törlesztés a bank felé megtörtént.
A munkáltató is besegíthet a hiteltörlesztésben
Az önsegélyező pénztárba a munkáltatód is fizethet be pénzt, amennyiben ez a fajta béren kívüli juttatás (cafeteria) elérhető nálatok. A lakáshitel-törlesztés támogatása célzott önsegélyező pénztári szolgáltatásnak minősül, ami után a munkáltatódnak nem keletkezik adózási kötelezettsége. A rossz hír az, hogy neked mint magánszemélynek viszont a pénztári számláról felvett összeg után egyéb jövedelmed keletkezik, ami után 24,92 százalék adót kell megfizetned utólag, az éves adóbevallás leadási határidejéig, és eddig is kell bevallanod. A felvett összeg 89%-a után 15% szja-t és 13% szochót kell fizetned, amiről az adóigazolást a pénztár állítja ki.
Hátrány még, hogy a munkáltatói befizetés után nem vehető igénybe a 20 százalékos adóvisszatérítés.
Ezzel együtt is megfontolandó, hogy ha van rá lehetőség, akkor a munkáltatódtól pénztári befizetést kérj béren kívüli juttatásként, mert az adómentesség miatt ugyanabból az összegből több juthat el hozzád nettóban, mint egy másik cafeteria-elem kiválasztásakor.