Jelentős rezsicsökkentési lépést jelentett be a kormány 2026 őszére: a tűzifa általános forgalmi adója (áfa) a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökken. Magyarországon jelenleg mintegy másfél millió ember él olyan háztartásban, ahol részben vagy egészben tűzifával fűtenek. Ők az elmúlt években jórészt kimaradtak a vezetékes gázra és villamos energiára szabott lakossági rezsitámogatásokból, így az áfacsökkentés közvetlen ármérséklést hozhat a leginkább rászoruló rétegeknek. Ez ugyanakkor felvet egészségügyi aggályokat is: a lakossági fatüzelés súlyos légzőszervi megbetegedésekért felelős Magyarországon. Az intézkedés fékezheti továbbá az energetikai korszerűsítéseket.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, hogy segítsen eligazodni a számodra elérhető családtámogatások között és a célodhoz illeszkedő optimális finanszírozás megtalálásában.
Hogyan támogatta eddig az állam a lakossági fűtést, és miért nem jelentett ez sokaknak valódi segítséget?
Az elmúlt években a fűtési támogatások leginkább a vezetékes energiára összpontosultak. Ha visszatekintünk az elmúlt időszak állami programjaira, a rezsicsökkentett, védett áram- és gázárakon túl az alábbi főbb intézkedéseket azonosíthatjuk:
- szociális tüzelőanyag támogatás (2024–2026): az állam évente mintegy 5 milliárd forintos keretösszeggel támogatta a kistelepülési önkormányzatokat, hogy szociális tűzifát vagy barnaszenet biztosítsanak a leginkább rászorulóknak.
- hatósági áras tűzifaprogram (2022–2023): az energiaválság tetőpontján az állami erdőgazdaságoknál lehetett maximált áron, háztartásonként legfeljebb 10 köbméter tűzifát vásárolni. Ez gyors árenyhítést hozott, de a logisztikai és szállítási kapacitások szűkössége miatt sokak számára nehezen volt hozzáférhető.
- januári rezsistop (2026): a rendkívüli téli fagyok okozta többletfogyasztás ellensúlyozására az állam egyszeri, 30 százalékos kedvezményt biztosított a januári fűtésszámlákból. Az intézkedés automatikusan járt a gázzal, távhővel és – nyilatkozat alapján – az árammal fűtő lakossági fogyasztóknak. Bár az állami erdőgazdaságokon és önkormányzatokon keresztül rendkívüli, ingyenes tűzifaprogramot indítottak a rászorulóknak, a piaci áron fával vagy szénnel fűtő, nem szociálisan rászoruló háztartások ebből a 30 százalékos közvetlen pénzügyi kompenzációból teljesen kimaradtak.
A szociális tűzifa program tapasztalatai: mi volt ezekkel a támogatásokkal a gond?
A korábbi években a legszegényebb családok számára az egyetlen célzott támogatást a szociális tűzifaosztás jelentette. Ennek a rendszernek azonban megvoltak a maga korlátai. A támogatásra kizárólag az 5000 fő alatti települések önkormányzatai pályázhattak a Belügyminisztériumnál. Az elosztás feltételeit a helyi önkormányzatok határozták meg rendeletben, előnyben részesítve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőket, az idős, egyedülálló lakosokat vagy a lakhatási támogatást igénylőket.
Évente átlagosan 180–200 ezer rászoruló háztartás jutott így ingyenes tüzelőhöz.
A program hátránya az volt, hogy a bürokratikus és lassú eljárás miatt a fa gyakran csak a tél közepén érkezett meg, ráadásul a nagyobb városokban élő rászorulók egyáltalán nem vehették igénybe.
Milyen hatása lehet az áfacsökkentésnek a tűzifa esetében?
A tűzifa általános forgalmi adójának (áfa) 27%-ról 5%-ra történő csökkentése 17,32%-os elméleti árcsökkenést jelent a lakossági piacon (bruttó 100.000 Ft helyett 82.677 Ft).
A 27%-ból nem elég egyszerűen kivonni az 5%-ot (ez valóban 22% lenne). Az áfa-számítás szabályai szerint így jön ki a 17%:
Nettó ár kiszámítása a 27%-os bruttó árból (100.000 Ft):
100 000 / 1,27 = 78 740,16 Ft
Új bruttó ár kiszámítása az 5%-os áfával:
78 740,16 × 1,05 = 82 677,17 Ft
Elméleti árcsökkenés mértéke százalékban kifejezve:
(100 000 – 82 677,17) / 100 000 = 0,173228 -> 17,32%
Mivel ezúttal az adótartalmat szabályozzák, többeket fog érinteni az intézkedés: becslések szerint másfél millió embert, mivel ennyien vannak, akik olyan háztartásban élnek, ahol részben vagy egészben tűzifával fűtenek. A szociális tűzifa rendszeréből teljesen kizárt, 5000 fő feletti településeken és nagyvárosokban élő rászorulók most először kapnak közvetlen állami segítséget a fűtési költségeik mérsékléséhez. Az intézkedés eléri azt a középréteget is, amelyik nem elég szegény a szociális tűzifához, de a gázalapú rezsicsökkentésből is kimaradt, mert kizárólag fával fűt.
A bürokráciát csökkenti és a hozzáférést gyorsabbá teszi, hogy a támogatás érvényesüléséhez nem kell megvárni a Belügyminisztérium lassú elbírálását vagy az önkormányzatok téli elosztási folyamatát – a fogyasztó a vásárlás pillanatában azonnal spórolhat. Továbbá a családok már tavasszal vagy nyáron – a száradási időt figyelembe véve – olcsóbban vehetik meg a tüzelőt, nem kényszerülnek rá, hogy a tél közepén érkező szociális fára várjanak.
Azonban ennek a programnak is lehetnek hiányosságai. A hatósági áras programmal szemben (ahol az állam fixálta a végfelhasználói árat) az áfacsökkentésnél fennáll a veszély, hogy a kereskedők a megnövekedett keresletre hivatkozva megemelik a nettó árakat. Így a 17%-os adókedvezmény egy részét a lakosság helyett a tüzépek nyelhetik le profitként.
Bár a fa olcsóbb lesz, a legszegényebb rétegeknek továbbra is gondot jelenthet a piaci beszerzés, hiszen a szociális fával ellentétben itt a csökkentett vételárat is azonnal, egy összegben kell kifizetni.
Környezeti aggályok: miért fékezheti az áfacsökkentés a korszerűsítést?
Bár az áfa 27-ről 5 százalékra csökkentése komoly szociális segítség lehet, felvet környezeti aggályokat, és káros tendenciákat erősíthet. A lakossági fatüzelés a kisméretű szállópor-kibocsátás (PM10 és PM2,5) és a légszennyezés elsődleges forrása Magyarországon, ami súlyos légzőszervi megbetegedésekért felelős.
Az olcsóbbá váló tűzifa emellett ellentétes gazdasági ösztönzőt teremthet az energetikai korszerűsítéssel szemben.
Ha a tűzifa ára az alacsonyabb adótartalom miatt érdemben esik, a háztartások kevésbé érzik sürgetőnek, hogy tízmilliós beruházással hőszivattyút telepítsenek vagy szigeteljék az épületet. Az olcsó alapanyag miatt továbbra is működésben maradnak a gyenge hatásfokú, elavult kályhák és kazánok.
Tény ugyanakkor, hogy a szegénységben élő rétegeknek sem tőkéjük, sem hitelképességük nincs a modern, környezetbarát fűtési rendszerek kiépítésére. Számukra az olcsóbb tűzifa nem választás, hanem az egyetlen eszköz a téli fagyok átvészelésére, így az adócsökkentés az egészségügyi kockázatok ellenére is azonnali, létfontosságú segítséget nyújthat a legkiszolgáltatottabb otthonokban.
Mi lehet a hosszabb távú, környezetkímélőbb, gazdaságosabb megoldás?
A tűzifa áfájának csökkentése mellett a kormányzat tervei között szerepel a szociális tűzifikakeret megduplázása, de egy átfogó, országos épületszigetelési program elindítása is.
A cél elvileg az, hogy a szociális tüzelőanyag-támogatás ne végleges megoldás, hanem átmeneti segítség legyen a lakásállomány érdemi korszerűsítéséig.
Erről tanúskodik az új kormány választási programja, amiben a Családi Energetikai Program elindítása, illetve a szigetelés, napelemek, energiatakarékos berendezések, okos rendszerek elterjesztése is a tervek között szerepelt. Kitűzött cél, hogy 10 éven belül a hazai lakásállomány legalább 25%-át olyan magasabb energiahatékonysági szintre emeljék, ahol a rezsiköltség a nullához közelít.
Ha kíváncsi vagy, jelenleg milyen támogatások és hitelek segítségével korszerűsítheted otthonod, akkor minden lényeges infót megtalálsz ezekről az alábbi cikkünkben:
