ÁFA-visszaigénylés 2023: az ÁFA-visszatérítési támogatás feltételei

Kárdási Adrienn
Kárdási Adrienn
Olvasási idő: 20 perc

A CSOK támogatáshoz számos további kedvezmény kapcsolódik, úgy, mint a kamattámogatott hitel, az illetékmentesség és az adó-visszatérítési támogatás is. Ez utóbbit, a köznapi néven csak ÁFA-visszaigénylésnek nevezett támogatást mutatjuk be cikkünkben. Ugyanakkor létezik olyan ÁFA-visszatérítési támogatás is, amely független a csoktól, tisztázzuk a különbségeket is.

Mi az az ÁFA-visszatérítési támogatás és kik jogosultak rá?

Az ÁFA-visszaigénylés azokra vonatkozik, akik új lakóingatlant építenek vagy olyat vásárolnak. Alapvetően kétféle adó-visszatérítési támogatást vehetnek igénybe az új lakást vásárlók, építők:

27 százalékos ÁFA-visszaigénylés

A jogszabály szerint lakás építése esetén a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa adó-visszatérítési támogatást igényelhet.

Ebben az esetben tehát ha magánszemélyként építkezel, visszaigényelheted a munkálatok költségének 27 százalékos ÁFA-tartalmát, maximum 5 millió forint összeghatárig.

5 százalékos ÁFA-visszaigénylés

Az 5 százalékos ÁFA visszaigénylésére csak akkor van lehetőség, ha újépítésű ingatlant vásárolsz, illetve generálkivitelezéssel építteted meg új otthonodat, és mindehhez csokot is igénybe veszel. 

A jogszabály úgy fogalmaz, hogy  legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű új lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése esetén - CSOK támogatás igénylésével egyidejűlega telekárat is tartalmazó vételárához a természetes személy vevő, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségéhez a természetes személy telektulajdonos építtető adó-visszatérítési támogatást igényelhet.

+1:  ÁFA-visszaigénylés bővítés, korszerűsítés esetén 

Ha preferált kistelepülésen lévő ingatlanodat bővíted vagy korszerűsíted, szintén visszaigényelhető az anyag- és munkadíj költségek 27 százalékos ÁFA-tartalma, a falusi CSOK igénybevételétől függetlenül, maximum 5 millió forintig.

Egy férfi számlákat rendez, telefonja mellette, és egy kis füzetbe írja össze a számokat. Egy nő a kanapén ülve a háttérben nézi a telefonját.

Meddig igényelhető az ÁFA-visszatérítési támogatás?

Az adó-visszatérítési támogatás a jelenlegi szabályok szerint 2024. december 31-ig lesz elérhető.

A támogatás csak egyszer igényelhető:

  • 27 százalékos ÁFA-visszaigénylés esetén a 2018. január 1-től kiállított számlák alapján,
  • 5 százalékos ÁFA-visszaigénylés esetén a 2021. január 1-től kiállított számlák alapján.

Így módosul  az adó-visszatérítési támogatás a 2024. január 1-től változó CSOK miatt

Az ÁFA-visszaigénylést a 2024-es CSOK változás nem módosítja. Természetesen az 5 százalékos ÁFA-visszatérítést továbbra is csak CSOK támogatással együtt lehet igényelni. Így azokon a településeken, amelyeken 2024. január 1-től nem lesz elérhető a CSOK, az adó-visszatérítési támogatásnak ezt a formáját sem lehet igénybe venni.

Mekkora összeget lehet visszaigényelni?

Az adó-visszatérítési támogatás összege:

  • 27 százalékos ÁFA esetén: az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások, számlájában feltüntetett – és bekerülési költség esetén a kiállított számla szerint megfizetett – általános forgalmi adó összege, de legfeljebb 5 millió forint.
  • 5 százalékos ÁFA esetén: a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összege.

Hogyan és milyen feltételekkel lehet igényelni a támogatást?

A támogatást a hitelintézeteknél lehet igényelni, kérelem kitöltésével és benyújtásával, ha megfelelsz a támogatásra vonatkozó feltételeknek, és az ÁFA-visszatérítésre való jogosultságodat számlákkal tudod igazolni.

Számlabenyújtásra vonatkozó szabályok

  • Vállalnod kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatod az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70 százalékáról, saját nevedre szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat.
  • Épülő (használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár - kivétel a telek vételárát - 70 százalékáig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.
  • Újépítésű lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevedre szóló, az ÁFA-törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat kell bemutatnod a hitelintézet részére.
  • Bővítés, korszerűsítés esetén a bővítési, korszerűsítési munkák megkezdését legfeljebb hat hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
  • Új lakás építése esetén az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentésétől számított legfeljebb hat hónappal korábban kiállított számla fogadható el.
  • Csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, aki a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV nyilvántartásában működő adóalanyként, vagy az adóhatóság a működő adóalanyiságot igazolja róla.

A támogatás alapfeltételei

Az ÁFA-visszaigénylési támogatás esetén azokat feltételeket kell teljesítened, mint CSOK támogatás esetében. Az 5 százalékos ÁFA-visszatérítés esetében ez adott, hiszen az kizárólag a CSOK támogatás igénylésével egyidejűleg vehető igénybe. Ugyanakkor ezeknek a feltételeknek meg kell felelned akkor is, ha a 27 százalékos ÁFA-visszatérítési támogatást szeretnéd igénybe venni, függetlenül attól, hogy történik-e CSOK igénylés vagy nem.

A családi otthonteremtési kedvezmény feltételeit részletesen összefoglaltuk CSOK oldalunkon, de az alapfeltételeket itt is hangsúlyozzuk:

  • magyar állampolgárság
  • legalább 180 nap igazolható, megfelelő TB jogviszony
  • büntetlen előélet
  • köztartozásmentesség
  • a támogatással érintett ingatlan a támogatott személyek állandó lakhelye kell, hogy legyen, melyet lakcímkártyával kell igazolni
  • a támogatás folyósítását követő 10 évig a támogatott lakásban kell laknotok
  • a támogatott ingatlanra lakásbiztosítással kell rendelkeznetek
  • a támogatott ingatlanra 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre a Magyar Állam javára

Az adó-visszatérítési támogatásra jogosító új lakásra vonatkozó szabályok

Új lakásnak minősül a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített, a lakhatás feltételeinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (ideértve a tanyán vagy birtokközpontban található lakóépületet is. 

Ennek elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles. 

Ezen felül az ingatlannak legalább az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
  • közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
  • egyedi fűtési móddal rendelkezik,
  • közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

Új lakásnak minősül továbbá a tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés – ideértve azt az esetet is, ha az az építmény térfogatnövelésével nem jár – vagy emelet-ráépítés révén új, önálló társasházi tulajdoni különlapon nyilvántartott vagy több lakásból álló osztatlan közös tulajdon esetén kizárólagos használati joggal érintett, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező újabb lakás jön létre.

Mi számít bekerülési költségnek?

Az ÁFA-visszaigénylés szempontjából figyelembe vehető kiadásoknak a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó része a bekerülési költség.

Ezek a kiadások a következők lehetnek:

  • az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
  • az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító helyiségeinek, valamint a tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát, melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit, és az egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,
  • a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
  • a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,
  • a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
  • a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
  • az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
  • az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  • az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek,
  • a tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott új lakás biztonságos megközelítését biztosító lépcső kialakításának költségei,
  • a Lechner Tudásközpont honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az érintett építési helyszínre történő adaptálásához kapcsolódó tervezési díj

Mi számít új lakás vásárlásnak a támogatás szempontjából?

Olyan új lakás, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.

Az új lakás:

  • 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy 
  • egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy 
  • építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással rendelkezik, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkezik.

A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a támogatást az új tulajdonos igénybe veheti.

Egy pár háttal áll a képnek, és épülő új otthonukat nézik.

Korszerűsítésre, bővítésre vonatkozó szabályok

Lakásnak számít a  lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
  • közműves villamos energia szolgáltatással,
  • egyedi fűtési móddal,
  • közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

Bekerülési költség korszerűsítés esetén

A támogatási kérelem benyújtásakor elegendő, ha a lakás 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel – rendelkezik, és a támogatást igénylő vállalja, hogy a korszerűsítési munkák eredményeképpen teljesíteni fogja a felsorolt, lakásra vonatkozóan elvárt minimum követelményeket. A korszerűsítési munkálatokat a támogatási szerződés megkötésétől számított 3 éven belül kell teljesíteni.

Elfogadható korszerűsítési munkák:

  • víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
  • fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
  • központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
  • az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
  • a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje,
  • tető cseréje, felújítása, szigetelése,
  • kémény építése, korszerűsítése,
  • belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,
  • a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30 százalékáig,
  • a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20 százalékáig.

Bekerülési költség bővítés esetén

A bővítés a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést, valamint az emelet-ráépítést is abban az esetben, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre új, önálló albetétként nyilvántartott lakás. Meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.

A bővítési munkálatokat a támogatási szerződésben meghatározott határidőig, de maximum a bővítés megkezdésétől számított öt éven belül kell teljesíteni.

Bővítési munkálatokkal összefüggő elfogadható költségek:

  • a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek (ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát) és központi berendezéseinek építési költsége,
  • a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költsége,
  • a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  • a bővítés érdekében felmerült építménybontási költségek.

ÁFA-visszaigénylés telek után

Az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosaként adó-visszatérítési támogatást igényelhetsz. Ugyanakkor a telek 27 százalékos ÁFÁ-jának visszaigénylése csak akkor lehetséges, ha

  • cégtől vásároltad meg a telket, ugyanis a magánszemélytől vásárolt telek esetében a vásárláskor nem kell forgalmi adót fizetni.
  • te vagy a telektulajdonos és az építtető is egy személyben.
  • kizárólag mint magánszemély lehetsz az építtető, nem bízhatsz meg generálkivitelezőt (azonban ha generálkivitelezőtől vásárolsz újépítésű ingatlant, akkor csak 5 százalék ÁFÁ-t kell fizetned, és ha CSOK támogatással történik a vásárlás, akkor vissza is igényelheted azt)
  • maximum 150 m2-es lakás vagy 300 nm-es ház épülhet a telken.
  • csak a 2018. január 1. után kiállított számla alapján igényelhető vissza a telek ÁFA is, legfeljebb 5 millió forintig.

Összefoglalás

Az ÁFA-visszaigénylési támogatás kérdésköre nagyon összetett, számos szabálynak kell megfelelni. Érdemes előre tájékozódni, hogy az elvégezni kívánt tevékenységek költségei milyen ÁFA-tartalommal rendelkeznek, illetve, hogy megfelelnek-e a jogszabály szerint az adó-visszatérítési támogatás szempontjából elfogadható munkálatoknak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a támogatás feltételei megegyeznek a CSOK feltételeivel, abban az esetben is, ha családi otthonteremtési kedvezmény igénylés nem is történik.

Ha új lakás építés, vásárlás, illetve otthonod bővítése, korszerűsítés során ki szeretnéd használni az adó-visszatérítési támogatást, szakértőink díjmentesen segítenek neked a folyamatban.