Bővítésre igényelnéd a CSOK Pluszt? Mutatjuk hogyan lehet! 

2024. január elsejétől vehető igénybe a CSOK Plusz, amely a 2015 nyarától elérhető CSOK támogatási formát váltja. A CSOK Plusz új és használt lakás vásárlására, új lakás építésére, valamint meglévő lakás bővítésére és vásárlással egybekötött bővítésre ad lehetőséget azoknak a házaspároknak, akik legalább egy új gyermeket vállalnak. Cikkünkben sorra veszünk minden olyan feltételt, amit a bővítés kapcsán érdemes tudnod, ha CSOK Plusz segítségével szeretnéd finanszírozni.

Mi minősül bővítésnek?

A CSOK Plusz Magyarország területén, meglévő lakóingatlan bővítése, vagy lakás megvásárlásával egybekötött bővítése esetén a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre vehető igénybe.

Bővítés fogalma:

• a lakás függőleges (emeletráépítés, tetőtérbeépítés) és/vagy vízszintes irányú (hozzáépítés) hasznos alapterületének legalább egy 12 m2-es lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység. Ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést, valamint az emelet-ráépítést is.

A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének!

Amennyiben a bővítés, tetőtér beépítés a vonatkozó építésügyi jogszabályi előírások értelmében sem bővítési engedélyhez, sem egyszerű bejelentéshez nem kötött, úgy a CSOK Pluszra való jogosultságnak sem feltétele ilyen engedély vagy bejelentés megléte. 

Bekerülési költség: a következő kiadásoknak bővítési költségvetésben szereplő és a bővítési munkálatok készültségi fokának megfelelően ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó hányada:

• a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tárolóhelyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát – és központi berendezéseinek építési költsége, 
• lebonyolítási költségei, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége, 
• tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel történő megvalósítása esetén a biztonságos megközelítést biztosító lépcső kialakításának költségei

valamint a lakás bővítéséhez:

• szükséges földmunka elvégzésének költségei, 
• kapcsolódóan felmerült építménybontási költségek, 
• kapcsolódóan a Lechner Tudásközpont honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az érintett bővítési helyszínre történő adaptálásával összefüggő tervezési díj 

A CSOK Plusz szerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylők által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a CSOK Plusszal bővítendő ingatlannak?

Fontos, hogy a CSOK Plusz olyan használt ingatlan bővítéséhez vehető igénybe, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete a hozzá tartozó földrészlettel.

A CSOK Plusszal bővíteni kívánt ingatlannak rendelkeznie kell:

• 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
• közműves villamos energia szolgáltatással,
• egyedi fűtési móddal,
• közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
• közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves ivóvíz-szolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

Vannak egyéb feltételek is a  bővítendő lakásra vonatkozóan

• Bentlakásra vonatkozó feltétel

A célingatlannak a CSOK Plusz kérelem benyújtása időpontjában az igénylők és mindazon személyek életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül vagy hontalan esetén szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylők a CSOK Pluszra jogosultak.

• Lakhatási igények kielégítésére alkalmas lakás

A CSOK Plusz igénybevételével bővíteni kívánt lakásnak alkalmasnak kell lennie a lakhatási igények kielégítésére. Ezt a követelményt a hitelintézet a CSOK Plusz kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. 

Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet azt állapítja meg, hogy a bővítendő lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylők a hitelintézet részére műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatják a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. Az ezt igazoló műszaki szakértői szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el a CSOK Plusz kérelmet.

A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasság megállapításához a CSOK Plusz kérelem benyújtását legfeljebb 90 nappal megelőzően készült ingatlan-értékbecslési szakvélemény is elfogadható. Ennek feltétele, hogy a CSOK Plusz kérelem benyújtását követően a hitelintézet helyszíni szemle keretében megállapítsa, hogy annak időpontjában a bővítendő lakás változatlanul megfelel a kérelem benyújtását megelőzően készült ingatlan-értékbecslési szakvéleményben foglaltaknak, és a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.

A banki értékbecslő által végzett helyszíni szemle megtörténtekor is teljesülnie kell a lakás lakhatóságával kapcsolatos feltételeknek (ivóvízellátás, egyedi fűtési mód). Ha az értékbecslő helyszíni szemléjekor nem teljesül az ivóvízellátásra vagy egyedi fűtésre vonatkozó előírás, a lakás nem fog megfelelni a lakhatási feltételeknek és a hitelintézet elutasítja a CSOK Plusz kérelmet.

Milyen feltételeknek kell megfelelni a CSOK Plusszal bővített ingatlannak a bővítés után?

• Lakhatási körülmények

 A bővítést követően a lakhatási körülményeiknek javulnia kell.

• A CSOK Plusz igénybevételével bővítendő lakóingatlan hasznos alapterületére vonatkozó előírás

Használt lakás hasznos alapterülete:

• egy gyermek esetén legalább 40 m2,
• két gyermek esetén legalább 50 m2,
• három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2

Használt egylakásos lakóépület hasznos alapterülete:

• egy gyermek esetén legalább 70 m2
• két gyermek esetén legalább 80 m2
• három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2

A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylőkkel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni. Ideértve az igénylőkkel közös háztartásban élő azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy kölcsönt már igénybe vettek.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formától függetlenül olyan

• Szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület. Amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik. Vagy
• ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a CSOK-kal érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszinttől közvetlen bejárattal rendelkezik.

Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) szerint számított - alapterületének összege:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget

Tulajdoni hányad a CSOK Plusszal bővíteni kívánt lakásban

A bővítendő lakásban kizárólag a támogatott személyeknek lehet tulajdonjoga. Illetve lakásvásárlással egybekötött bővítés esetén kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdoni hányadot. 

Kivételek:

• ha a kölcsönkérelem benyújtása előtt a kölcsönnél figyelembe vett kiskorú gyermek az elhunyt szülője után ingatlantulajdont szerzett, és a túlélő szülő újabb házasságkötését követően a CSOK Plusz igénybevételével másik lakást vásárol és/vagy bővít,  
• a CSOK Plusszal érintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kölcsönnél figyelembe vett, vele együtt költöző kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont, illetve – meglévő lakás bővítése esetén – rendelkezhet tulajdonnal.

A lakásban mindkét igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie. Nem feltétel azonban az igénylők közötti 50-50 százalékos tulajdoni arány. 

Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan bővítése esetén igazolni kell a CSOK Plusszal érintett lakásra vonatkozó használati megállapodással a támogatott személy kizárólagos használati jogának fennállását.

A CSOK Pluszra való jogosultságot nem érinti, ha az igénylő halála esetén a lakásban annak egyenes ági rokona szerez tulajdont.

A lakás megvásárlásával egybekötött bővítés esetén az eladó az igénylők egyikének sem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa. Valamint, ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylők a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhetnek tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylők egyikének sem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Meglévő lakás bővítése vagy lakás vásárlásával egybekötött bővítés esetén a bővítési tevékenységet végző az igénylők egyikének sem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Valamint, ha a bővítési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet, az igénylők a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhetnek tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylők egyikének sem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa.

A bővítés bekerülési költségére vonatkozó előírás CSOK Plusz esetén

A bővítés bekerülési költsége, illetve vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen nem haladhatja meg  

• első közös lakásszerzők esetén a 80 000 000 forintot, vagy 
• az előző ponton kívüli esetben a 150 000 000 forintot, 

azzal, hogy a vételár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől. 

Nem az első közös lakás megszerzése esetén a vételárnak meg kell haladnia az igénylők másik, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában meglévő közös tulajdonú lakása – több közös lakás esetén a közös lakóhelyükként utoljára bejelentett lakása – forgalmi értékét, vagy az azt megelőző 2 éven belül utoljára elidegenített közös tulajdonú lakása eladási árát. 

Ki minősül első közös lakásszerzőnek?

Első közös lakásszerzők azok a házastársak, akik a lakás vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal.

Mennyi a CSOK Plusz összege bővítés esetén?

A kölcsön összege nem haladhatja meg 

• egy gyermeket vállaló gyermektelen igénylők esetén a 15 000 000 forintot, 
• két gyermeket vállaló gyermektelen igénylők vagy egy gyermeket vállaló egygyermekes igénylők esetén a 30 000 000 forintot,
• három gyermeket vállaló gyermektelen igénylők, két gyermeket vállaló egygyermekes igénylők, vagy egy gyermeket vállaló többgyermekes igénylők esetén az 50 000 000 forintot.

Akinek tehát van már egy meglévő gyermeke és még egy gyermeket vállal, rá a két gyermekes CSOK Plusz vonatkozik. Vagyis maximum 30 000 000 forintra lehet jogosult az új lakás vételárának kiegyenlítéséhez.

Mekkora összeget enged el az állam a CSOK Plusz hiteltartozásból?

A támogatott személyek a kölcsönkérelem benyújtását követően született vagy örökbefogadott gyermekeik közül a másodikként született vagy örökbefogadott, és minden egyes ezt követően született vagy örökbefogadott további gyermekük után 

• gyermekenként 10 000 000 forint összegű 

vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásra jogosultak.

Meddig nyújtható be a CSOK Plusz kérelem bővítés esetén?

A CSOK Plusz kölcsönkérelem 

• építési engedély-köteles bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően, 
• egyszerű bejelentéshez kötött bővítés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően,
• nem engedélyköteles, illetve nem egyszerű bejelentésköteles bővítés esetén a bővítési tevékenység befejezését megelőzően

nyújtható be.

Bővítés esetén azonban a CSOK Plusz a hitelintézet által elfogadott költségvetésből az első helyszíni szemle alkalmával még fennmaradó bekerülési költségek összegéig vehető igénybe.

Ha a házaspár a fenti határidőn belül nem él a CSOK Plusz kölcsön igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően már nem tarthat igényt.

A hitelintézet a CSOK Plusz kérelmet lakásbővítés esetén 60 napon belül bírálja el.

Vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidők bővítés esetén

Az alábbi időpontoktól kell számítani a gyermekvállalásra vonatkozó határidőt:

• építési engedély-köteles bővítésénél a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány véglegessé válásának napjától, 
• egyszerű bejelentéshez kötött bővítésénél a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány véglegessé válásának napjától, 
• nem engedélyköteles, illetve nem egyszerű bejelentésköteles bővítés esetén a bővítési tevékenység befejezésének napjától

kell számítani.

Gyermekvállalási határidő meghosszabbítása

A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbítható a várandósság fennállása esetén a várandósság végéig. Azt a tényt, hogy a várandósság a határidő lejáratát megelőzően már fennállt, a házaspárnak orvosi bizonyítvánnyal igazolnia kell a hitelintézet részére legkésőbb a vállalási határidő lejártát követő 90. napig.

Két évvel meghosszabbítható a gyermekvállalási határidő örökbefogadás esetén, ha a házaspár a kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a határidő lejártát követő 90 napon belül bemutatja.

CSOK Plusz folyósítása bővítés esetén

A CSOK Plusz kölcsön folyósítása lakás bővítése esetén:

• a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik.
• a folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személyek a kölcsönön és a kamattámogatással nem érintett hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejüket a lakás bővítésére már felhasználták. 
• az utolsó részlet folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően, illetőleg nem építési engedélyköteles bővítési munkálatok esetén a munkálatok befejezését követően kerülhet sor, ha a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.

Ezek a számlabenyújtásra vonatkozó előírások

CSOK Plusszal történő bővítés esetén az alábbi előírásoknak kell megfelelnetek számlabenyújtás kapcsán:

• Az igénylőnek vállalnia kell, hogy készültségi fokkal arányos, utólagos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70%-áról saját nevére szóló számlákat.
• A bővítési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött bővítési tevékenység bejelentéséről előállított visszaigazolást, illetve nem engedélyköteles bővítés esetén a munkálatok megkezdését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
• Nem nyújtható be olyan számla, amelyet a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet alapján ugyanazon lakásra nyújtott otthonfelújítási támogatás kapcsán már elszámoltak.

• Ha a lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb a fentiek alapján meghatározott összeg 20%-ával csökkenthető.
• Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján a bővítéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

Kötelezettségek CSOK Plusz folyósítását követően

A támogatott személynek a CSOK folyósítást követő, alábbi előírásoknak kell eleget tenniük:

• A támogatott személyeknek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a CSOK Plusz folyósításra került, a folyósítást követő 10 évig - a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig - kell életvitelszerűen a vásárolt lakásban lakniuk.
• A CSOK Plusz igénybevételével bővített lakásra a CSOK Plusz szerződés megkötését követően a kölcsön futamidejének végéig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre – a kölcsönszerződés megkötése időpontjában fennálló kölcsönösszeg 20 százalékának erejéig. 
• A tilalom lejáratáig a CSOK Plusszal érintett lakásban harmadik személy öröklés révén szerezhet tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog kerülhet bejegyzésre.
• A lakásra a támogatott személyeknek lakásbiztosítással kell rendelkeznie. 

Nem minősülnek az életvitelszerű bentlakási kötelezettség megszegésének az alábbi esetek:

• a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
• a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
• ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
• ha a támogatott személy és a gyermek – foglalkoztatásra irányuló jogviszony következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt,
• a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
• a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
• a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
• a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

A támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a kölcsönt igényelték, a kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban a 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a fentieken kívüli okból lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesíthet.

CSOK Plusszal érintett ingatlan, mint vállalkozás székhelye

Nem minősül a CSOK Plusz szabályok megsértésének az, ha a gazdasági társaság legalább többségi tulajdonával rendelkező vagy egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet folytató igénylők a CSOK Plusz kölcsönnel érintett 

• lakást az egyikük vagy közös tulajdonukban álló legfeljebb két gazdasági társaság, vagy egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként bejelentik. Feltéve, ha erről a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tettek. Vagy 
• a támogatott személyek a lakást a legalább többségi tulajdonukban álló legfeljebb két gazdasági társaság – a részvénytársaság kivételével – vagy egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként az előző pontban foglaltaktól eltérően a kölcsön folyósítását követően jelentik be. Feltéve, ha erről a székhelybejelentés megtételét megelőzően teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznak a hitelintézet felé.

CSOK Plusszal érintett ingatlanhoz tartozó földrészlet, melléképület gazdasági célra való hasznosítása

Nem minősül a CSOK Plusz szabályok megsértésének az, ha a gazdasági társaság legalább többségi tulajdonával rendelkező vagy egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet folytató igénylők a CSOK Plusz kölcsönnel érintett 

• lakáshoz tartozó földrészletet, illetve az azon álló melléképítményt saját gazdasági tevékenységük céljára hasznosítják, kivéve annak bérbe vagy haszonbérbe adását. Feltéve, ha erről a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tettek.