2024. január elsejétől vehető igénybe a CSOK Plusz, amely a 2015 nyarától elérhető CSOK támogatási formát váltja. A CSOK Plusz új és használt lakás vásárlására, új lakás építésére, valamint meglévő lakás bővítésére ad lehetőséget azoknak a házaspároknak, akik legalább egy új gyermeket vállalnak.

A CSOK Plusz általános feltételeiről az alábbi oldalunkon gyűjtöttünk össze mindent. Most azt mutatjuk meg, hogy milyen feltételei vannak, ha építkezésre szeretnéd igénybe venni a kamattámogatott hitelt.

Hogyan használható fel a CSOK Plusz építkezésnél?

Építés esetén a CSOK Plusz a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre vehető igénybe.

Bekerülési költség: a következő kiadásoknak építési költségvetésben szereplő és az építési munkálatok készültségi fokának megfelelően ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító helyiségeinek, tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát, melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit, egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei
a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,
a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások

Mi minősül új lakásépítésnek CSOK Pluszos építkezés esetén?

Az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható - újonnan épített lakás, amelynek az elkészülte használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvétele megtörténtének igazolásával vagy a felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal igazolható, ideértve a tanyán vagy birtokközpontban található lakóépületet is.

A kölcsön a 2016. január 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által előállított igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez vehető igénybe.

A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházása esetén, ha az építkezés 2016. január 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a kölcsönt az új tulajdonosok – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe vehetik.

Mennyi a CSOK Plusz összege új lakás építése esetén?

A kölcsön összege nem haladhatja meg

egy gyermeket vállaló gyermektelen igénylők esetén a 15 000 000 forintot,
két gyermeket vállaló gyermektelen igénylők vagy egy gyermeket vállaló egygyermekes igénylők esetén a 30 000 000 forintot,
három gyermeket vállaló gyermektelen igénylők, két gyermeket vállaló egygyermekes igénylők, vagy egy gyermeket vállaló többgyermekes igénylők esetén az 50 000 000 forintot.

Akinek tehát van már egy meglévő gyermeke és még egy gyermeket vállal, rá a két gyermekes CSOK Plusz vonatkozik. Vagyis maximum 30 000 000 forintra lehet jogosult az új lakás vételárának kiegyenlítéséhez.

Mekkora összeget enged el az állam a CSOK Plusz hiteltartozásból?

A támogatott személyek a kölcsönkérelem benyújtását követően született vagy örökbefogadott gyermekeik közül a másodikként született vagy örökbefogadott, és minden egyes ezt követően született vagy örökbefogadott további gyermekük után

gyermekenként 10 000 000 forint összegű

vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásra jogosultak.

Az új lakás bekerülési költségére vonatkozó előírás CSOK Plusz esetén

A lakás vételára nem haladhatja meg

első közös lakásszerzők esetén a 80 000 000 forintot, vagy
az előző ponton kívüli esetben a 150 000 000 forintot,

azzal, hogy a vételár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől. Nem az első közös lakás megszerzése esetén a vételárnak meg kell haladnia az igénylők másik, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában meglévő közös tulajdonú lakása – több közös lakás esetén a közös lakóhelyükként utoljára bejelentett lakása – forgalmi értékét, vagy az azt megelőző 2 éven belül utoljára elidegenített közös tulajdonú lakása eladási árát.

Ki minősül első közös lakásszerzőnek, mit jelent az első közös otthon?

Első közös lakásszerzők azok a házastársak, akik a lakás vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal.

Az építendő ingatlan alapterületére vonatkozó előírások

Új lakás hasznos alapterülete:

egy gyermek esetén legalább 40 m2,
két gyermek esetén legalább 50 m2,
három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2

Új egylakásos lakóépület hasznos alapterülete:

egy gyermek esetén legalább 70 m2
két gyermek esetén legalább 80 m2
három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2

A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylőkkel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni. Ideértve az igénylőkkel közös háztartásban élő azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy kölcsönt már igénybe vettek.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formától függetlenül olyan

szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a CSOK-kal érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszinttől közvetlen bejárattal rendelkezik.

Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) szerint számított - alapterületének összege:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget

Melyek a CSOK Plusz további feltételei új lakás építése esetén?

Lakás építése esetén a kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylők által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.
A CSOK Plusz a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre vehető igénybe.
Az építési tevékenységet végző az igénylők egyikének sem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Valamint, ha az eladó vagy az építési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet, az igénylők a gazdálkodó szervezetben nem rendelkeznek tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylők egyikének sem közeli hozzátartozója vagy élettársa.
Az építendő lakás a lakhatási igények kielégítésére alkalmas kell, hogy legyen.
Az építendő lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Kivétel, ha a kölcsönkérelem benyújtása előtt a kölcsönnél figyelembe vett kiskorú gyermek az elhunyt szülője után ingatlantulajdont szerzett, és a túlélő szülő újabb házasságkötését követően a CSOK Plusz igénybevételével másik új lakást épít, a CSOK Plusszal érintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kölcsönnél figyelembe vett, vele együtt költöző kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.
A lakásban mindkét igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.
Több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén feltétel, hogy a kölcsönnel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személynek kizárólagos használati joga fennálljon.

Meddig nyújtható be a CSOK Plusz kérelem építkezés esetén?

A CSOK Plusz kölcsönkérelem lakás építése esetén:

a használatbavételi engedélyről szóló határozat vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött lakóépület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően

nyújtható be.

Mikortól kell számítani a gyermekvállalásra vonatkozó határidő építkezés esetén?

A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt építkezés esetén:

a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány véglegessé válása vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány véglegessé válása napjától

kell számítani.

CSOK Plusz folyósítása építkezés esetén

A CSOK Plusz kölcsön folyósítása lakás építése esetén:

a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik.
a folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személyek a kölcsönön és a kamattámogatással nem érintett hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejüket a lakás építésére, már felhasználták.
az utolsó részlet folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor, ha a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.

Számlabenyújtásra vonatkozó előírások CSOK Plusszal történő építkezés esetén

Az igénylőnek vállalnia kell, hogy készültségi fokkal arányos, utólagos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70%-áról saját nevére szóló számlákat.
Az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentéséről előállított visszaigazolást legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.

Épülő (még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár - ide nem értve a telek vételárát - 70 %-a erejéig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.
Nem nyújtható be olyan számla, amelyet a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet alapján ugyanazon lakásra nyújtott otthonfelújítási támogatás kapcsán már elszámoltak.
Ha az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb a fentiek alapján meghatározott összeg 20%-ával csökkenthető.
Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

Kötelezettségek CSOK Plusz folyósítását követően

A támogatott személynek a CSOK Plusz folyósítást követő, alábbi előírásoknak kell eleget tenniük:

A támogatott személyeknek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a CSOK Plusz folyósításra került, a folyósítást követő 10 évig - a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig - kell életvitelszerűen a vásárolt lakásban lakniuk.
A CSOK Plusz igénybevételével épített új lakásra a CSOK Plusz szerződés megkötését követően a kölcsön futamidejének végéig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. - a kölcsönszerződés megkötése időpontjában fennálló kölcsönösszeg 20 százalékának erejéig.
A tilalom lejáratáig a CSOK Plusszal érintett lakásban harmadik személy öröklés révén szerezhet tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog kerülhet bejegyzésre.
A lakásra a támogatott személyeknek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

Életvitelszerű bentlakásra vonatkozó kivételek:

Nem minősül a bentlakási kötelezettség megszegésének az alábbi eset:

a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
ha a támogatott személy és a gyermek – foglalkoztatásra irányuló jogviszony következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt,
a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

A támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a kölcsönt igényelték, a kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban a 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a fentieken kívüli okból lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesíthet.

Fiatal nő otthon dolgozik az íróasztalánál

CSOK Plusszal érintett ingatlan, mint vállalkozás székhelye

Nem minősül a CSOK Plusz szabályok megsértésének az, ha a gazdasági társaság legalább többségi tulajdonával rendelkező vagy egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet folytató igénylők a CSOK Plusz kölcsönnel érintett

lakást az egyikük vagy közös tulajdonukban álló legfeljebb két gazdasági társaság, vagy egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként bejelentik. Feltéve, ha erről a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tettek. Vagy
a támogatott személyek a lakást a legalább többségi tulajdonukban álló legfeljebb két gazdasági társaság – a részvénytársaság kivételével – vagy egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként az előző pontban foglaltaktól eltérően a kölcsön folyósítását követően jelentik be. Feltéve, ha erről a székhelybejelentés megtételét megelőzően teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznak a hitelintézet felé.

CSOK Plusszal érintett ingatlan gazdasági célra való hasznosítása

lakáshoz tartozó földrészletet, illetve az azon álló melléképítményt saját gazdasági tevékenységük céljára hasznosítják, kivéve annak bérbe vagy haszonbérbe adását. Feltéve, ha erről a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tettek.

Fenti nyilatkozat esetén új lakás vásárlásánál az adásvételi szerződésben és a számlában is meg kell osztani a vételárat a lakóépületre, a földrészletre és a melléképítményre jutó vételárhányadokra. A CSOK Plusz összege nem haladhatja meg a lakóépületre jutó vételár hányadot.