A kriptopénzek, mint amilyen a bitcoin is, bányászat útján jönnek létre. De mit jelent ez esetben a bányászat, amikor egy fizikailag nem létező dologról, egy digitális devizáról van szó? És hogyan lehetsz te magad is bitcoin-bányász? Alapozó szintű cikkünkben erre igyekszünk választ adni.
2009. január 3-án bányászták ki az első bitcoin-blokkot, ezzel létrejött az első kriptovaluta. De mit is jelent ez?
A Satoshi Nakamoto álnéven ismert személynek és körének nem tetszett, hogy a dollárnak és az egyéb fiat pénzeknek nincs többé aranyfedezete, így szabadon nyomtathatók, ami viszont szerintük a pénz lassú elértéktelenédéséhez vezet.
Emiatt egy olyan digitális pénzt szerettek volna létrehozni, ami központilag nem szabályozott (decentralizált), tehát független a hatóságoktól, a kormányoktól vagy a bankoktól, ezen kívül inflációálló, gyors és olcsó tranzakciókat biztosít. A tranzakciókat a hálózat résztvevői ellenőrzik, nincs szükség közvetítőkre. A rendszer anonim és titkosított, nem véletlen, hogy eleinte leginkább illegális tevékenységek finanszírozására használták. Az újfajta pénz létrehozását a 2008-2009-es gazdasági világválság öszöntözte.
Fontos szempont volt tehát, hogy egy adott kriptovaluta mennyiségét ne lehessen egyéni érdekek mentén növelni, és legyen “belső értéke” a fiat pénzek eszmei értékével szemben. Ezért a bitcoin (BTC) maximális mennyiségét 21 millió darabban korlátozták. Másrészt a rendszert úgy találták ki, hogy minden egyes bitcoinért meg kelljen dolgozni, hogy ez is értéket adjon neki.
Hogyan jön létre a bitcoin bányászat által?
A rövid és leegyszerűsített válasz: amikor valaki bitcoint utal át egy másik személynek, akkor a tranzakciót a bitcoin-bányászok egy blokk (block) létrehozásával igazolják, amiért cserébe meghatározott mennyiségű jutalmat kapnak bitcoinban. A jutalom által újabb és újabb bitcoin jön létre.
Tegyük fel, hogy bitcoinnal akarsz fizetni egy termékért. Az adatok megadása után a tranzakció bekerül egy várakozási listába (mempool), amiből a bitcoin-bányászok (bitcoin miners) válogatni tudnak. Ők hozzák létre ugyanis azt a blokknak (block) nevezett pénzügyi nyilvántartást, ami a tranzakciót “lekönyveli”.
A blokk (block) egy digitális adatcsomagot jelöl, ami tartalmazza
- a bitcoin-tranzakciók listáját (pl. ki küldött kinek és mennyit), azaz egy nyilvános főkönyvnek, pénzügyi nyilvántartásnak felel meg,
- az előző blokk egyedi azonosítóját (hash), hogy össze tudjanak kapcsolódni egy blokklánccá (blockchain),
- önmaga egyedi azonosítóját (hash), hogy a blokk tartalma ne legyen manipulálható,
- és egyéb olyan metaadatokat, mint például az időbélyeg, ami megmutatja, mikor jött létre a blokk, valamint a bányászati nehézség szintjét.
A tranzakciót azonosító blokk egyedi azonosítóját (hash) egy jelentős számítási teljesítményt igénylő, nehéz kriptográfiai (titkosítási) feladat megoldásával lehet létrehozni – ezt végzik el a bányászok, pontosabban a számítógépük és az erre a célra létrehozott program dolgozik helyettük.
Úgy kell ezt elképzelni, mintha próbálgatás útján próbálnád megfejteni egy lakat nyitókódját.
A titkosítási feladat nehézsége úgy változik, hogy nagyjából 10 percenként egy csomópont képes legyen megoldani. Ezt hívják munkabizonyítéknak vagy proof of worknek, és ez a munka adja a bitcoin belső értékét. A hálózatban a bányászok egymással versenyeznek, hogy ki lesz az első, aki képes megoldani a blokkhoz tartozó matematikai problémát.
Ha ez valakinek sikerül, és létrejön a blokk, akkor az bekerül a blokkláncba (blockchain), és ezzel a tranzakció véglegesnek tekinthető, a címzett pedig megkapja a bitcoint, amit a feladó küldött neki.
A győztes bányász minden egyes létrehozott blokk után bitcoint kap jutalmul, ezt a speciális tranzakciót coinbase tranzakciónak nevezik, és új bitcoinokból és tranzakciós díjakból áll. Ezzel tulajdonképpen egy digitális pénz jön létre a semmiből. Erre mondják, hogy “bitcoint bányásztak ki”.
Mennyi pénzt lehet kapni a bitcoin-bányászatért?
Eredetileg minden blokkért 50 bitcoin járt, a jutalom azonban tervezetten, minden 210.000. blokk után feleződik. Ezt a jelenséget felezésnek (halving) nevezik, és körülbelül 4 éves ciklusonként következik be.
A legutóbbi felezés 2024. április 19-én történt, azóta egy blokk létrehozása 3,125 bitcoint (BTC) ér, ami mostani árfolyamon nagyjából 122 millió forintnak felel meg.
A cikk írásának pillanatában a 874.550. blokknál tartunk, és még 175.450 darab blokk van hátra a következő felezésig, ami 2028-ban várható, ekkor egy blokk létrehozása már csak 1,625 BTC-t fog érni.
Az utoljára kibányászott bitcoin-blokkok, élen a 874.550.-kel.
Forrás: Coin Dance
Jelenleg egyébként 19,8 millió BTC van forgalomban, azaz még valamivel több, mint 1 millió bitcoint lehet kibányászni. Nagyjából 144 blokkot hoznak létre naponta, ezzel körülbelül 450-nel bővül az elérhető bitcoinok száma minden egyes nap.
Az eddig forgalomba került bitcoin mennyisége (2024.12.13.)
Forrás: Bitbo
Az utolsó, 21 milliomodik bitcoint várhatóan 2140-ig bányásszák ki. Ha ez megtörténik, akkor nem lesz több új bitcoin, a bányászok innentől csak tranzakciós díjat kaphatnak azért, amiért hitelesítik a tranzakciókat és fenntartják a blokkláncrendszert.
Mennyit ér egy bitcoin?
Mint azt megállapítottuk, egy blokk létrehozása 3,125 bitcoint (BTC) ér. De mennyit ér egy bitcoin? Akármennyire is szerették volna kikerülni a hagyományos fizetőeszközöket a bitcoin kitalálói, az értékét mégiscsak az határozza meg, hogy mennyi fiat pénzre, vagyis dollárra, euróra vagy forintra tudjuk váltani.
A fiat pénzekkel kapcsolatos kritika, hogy nincs mögöttük nemesfémfedezet, a bitcoinra is igaz. Sőt olyan belső értéke sincs a kriptovalutáknak, mint az aranynak vagy a platinának, amiket a gyógyászatban is felhasználnak, vagy mondjuk aranyból ékszer is készíthető.
Az sem igaz, hogy a fiat pénzek mögött egyáltalán nincs fedezet, hiszen áll mögöttük egy nemzetgazdaság vagy egy gazdasági közösség (pl. EU), ami ezt a devizát kibocsátja, és ezeknek van gazdasági teljesítménye. Ezen kívül a devizájuk megszerzésével hozzáférsz a helyi piacokhoz, befektetési lehetőségekhez. A hagyományos devizák mögött tehát valójában ez a fedezet, ami a kriprovalutákról nem mondható el.
A bitcoin értékét mindössze a kereslet és a kínálat határozza meg, az árfolyama emiatt hajlamos a durva ingadozásokra. A 2021. novemberi árfolyamzuhanás után például több mint két évet kellett várni arra, hogy az árfolyam ismét visszatérjen az akkori szintre:
BTC–HUF árfolyam (2020–2024)
Forrás: Google Finance
Jelen pillanatban 1 bitcoin 39,16 millió forintot ér. Úgy tűnik tehát, hogy egyetlen bitcoin-blokk létrehozásával gazdaggá lehet válni, mert ezért most nem is egy, hanem 3,125 BTC-t lehet kapni, ami 122 millió forint.
Elviekben ezt egyedül is megszerezheted bányászattal, a gyakorlatban viszont erre nagyon kicsi az esély.
Hogyan lehetsz bitcoin-bányász?
Minél többen foglalkoznak bányászattal, azaz minél nagyobb a számítási kapacitásuk, annál nehezebb matematikai problémát kapnak a blokk megszerzéséhez, hiszen a rendszert úgy találták ki, hogy egy blokk kibányászása 10 percet vegyen igénybe akkor is, ha egyetlen bányász dolgozik rajta, és akkor is, ha egymilliónál is több (jelenleg nagyjából ennyien foglalkoznak bitcoin-bányászattal).
Éppen ezért a bányászok ma már jellemzően nem egyedül, hanem bányászati poolokba (csoportokba) szerveződve dolgoznak.
Egy ilyen poolban több ezer bányász is jelen lehet. Ha sikerül megszerezni a jutalmat, akkor azt a pool tagjai között osztják szét, de nem egyenlően, hanem aszerint, hogy ki mekkora számítási teljesítménnyel (hashpower) járult hozzá a blokk megalkotásához.
Vagyis ha meg is szerzi a pool a 3,125 BTC-s jutalmat, te annak csak egy nagyon kis töredékét fogod megkapni.
Ez technikai oldalról sem jelent gondot, mivel a bitcoinok 8 tizedesjegyig oszthatóak (pl. 0,00000001 BTC). Ha nagyobb részesedést szeretnél elérni a jutalomból, az befektetéssel jár: nagy teljesítményű processzorokba kell fektetned, amiknek jelentős az áramfogyasztása. A komoly bányászok hangárnyi méretű helyiségeket töltenek meg több ezer processzorral, amiknek a hűtése is kihívást jelent.
Bitcoin-farm egy kis része.
Forrás: ChumpChangeXD
A magas villanyszámlán túl a kriptobányászat amúgy sem egy környezetkímélő tevékenység: egyetlen bitcoin létrehozása egy átlagos háztartás 9 évnyi energiafogyasztásába került 2018-as árakon. A bitcoin-bányászat világszinten annyi energiát emészt fel, mint a 37 millió lakosú Lengyelország éves fogyasztása. Évente nagyjából 65 megatonna szén-dioxid-kibocsátással jár, ami Görögország egész éves karbonkibocsátásának felel meg.
A magas fogyasztás amiatt is van, mert csomó bányász feleslegesen járatja a számítógépeit. A folyamatot egy versenyként kell elképzelni: mindenki dolgozik a matematikai problémán, de a blokkhoz tartozó helyes hash-t csak egy bányász(pool) találhatja meg. A többiek hiába dolgoznak: ha végül nem ők lesznek a gyorsabb megfejtők, nem kapnak jutalmat.
Ettől függetlenül bárki lehet bányász, akinek megfelelő hardvere és szoftvere van. Sőt egy bányászati poolhoz is csatlakozhatsz, hogy növeld az esélyeidet a pénzszerzésre. Ehhez csak regisztrálnod kell a megfelelő poolba, és követned a leírásukat.
Mire van szükség a bitcoin-bányászathoz?
- Hardver: nagy számítási teljesítményű eszközök, például ASIC (Application-Specific Integrated Circuit) gépek, amelyek kifejezetten bányászatra lettek tervezve.
- Szoftver: speciális programok, amelyek kapcsolatba lépnek a bitcoin-hálózattal és segítik a bányászfolyamatot.
- Áram
- Internetkapcsolat
Mi az a blockchain?
A blokklánc (blockchain) lényegében a blokkok egymáshoz kapcsolódó sorozata, amelyek időrendben követik egymást; egy elosztott digitális főkönyv (pénzügyi nyilvántartás).
A blokklánc lényege, hogy a hálózat minden résztvevője látja (peer-to-peer, P2P), így mindenki ellenőrizheti a tranzakciókat. Nem lehet manipulálni, mivel ha egy blokk tartalmát valaki megpróbálná módosítani, az összes utána következő blokk hash-e megváltozna, és a lánc érvénytelen lenne. Egyébként sem egyszerű változtatni rajta utólag, miután a blokk bekerült a blokkláncba, mert a változtatással a lánc összes résztvevőjének egyet kellene értenie.
Hogyan jöttek létre az első bitcoinok?
A bitcoinok a tranzakciók lekönyvelésének eredményeként jönnek létre. De hogy jöttek létre az első bitcoinok, amikor még nem voltak tranzakciók?
Satoshi Nakamoto, amikor 2009. január 3-án létrehozta az első blokkot, akkor ezért megjutalmazta magát 50 bitcoinnal (ez még nem tartalmazott tranzakciót). Majd 2009. január 12-én végrehajtotta az első ismert bitcoin-tranzakciót: 10 BTC-t küldött át Hal Finney-nek. Ebből blokkot létrehozva jutalmul újabb 50 BTC-t kaphatott. És ahogy újabb és újabb támogatókat vontak be, megindulhatott a kriptobányászat, és ezzel a bitcoin gyarapítása.
Mennyi bitcoin veszett el eddig?
Becslések szerint 3-4 millió bitcoin örökre elveszett. Ez viszonylag egyszerűen megtörténhet, ugyanis a bitcoin-tárcához egy privát kulccsal (private key), azaz egyfajta jelszóval lehet hozzáférni. Mivel nincs központi hatóság, ami a bitcoint kezelné, ezért ha ez elveszik, akkor senki nem tud hozzáférést biztosítani az érintett bitcoinodhoz. De olyankor is megtörténhet ez, ha a bitcoinjaidat egy kriptotőzsdén vagy harmadik fél tárcaszolgáltatójánál tárolod, és az adott szolgáltatás csődbe megy vagy hackertámadás áldozata lesz. Vagy elég hozzá egy olyan banális hiba, hogy rossz címre küldesz bitcoint: a tranzakciók véglegesek és visszafordíthatatlanok, ezért ha az adott cím nem létezik vagy senki nem fér hozzá, akkor az a bitcoin-mennyiség örökre elveszik.
Milyen kriptodevizák léteznek még?
Nem a Bitcoin (BTC) az egyetlen blockchain-alapú kriptopénz, ma már több mint 25.000 ezer létezik. A legnagyobbak: Ethereum (ETH), Tether (USDT), XRP, Solana (SOL), BNB, Dogecoin (DOGE) stb.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
