Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ): ha szabad kezet szeretnél a pénzed befektetésében

Közel 100 ezer NYESZ, azaz nyugdíj-előtakarékossági számla van itthon. Aki ezzel gyűjt a nyugdíjára, évente akár 100 ezer forint adót igényelhet vissza. Cikkünkben áttekintjük, hogy hol indíthatsz NYESZ-t, mibe fektethetsz ezen keresztül, milyen a hozama, a költsége, és hogy hogyan működik a pénzkivétel és az adózás.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (röviden NYESZ) szinte semmiben sem tér el egy hagyományos értékpapírszámlától (vagy a TBSZ-től), kivéve két fontos dologban:

• csak nyugdíjba vonuláskor lehet adómentesen hozzáférni,
• évente akár 100.000 forint adókedvezmény jár utána.

2025. márciusi MNB-adatok szerint több mint 97.800 NYESZ-számla van Magyarországon, ezeken összesen 585 milliárd forintot tartanak. Az egy főre jutó megtakarítás 6 millió forint.

Hol indíthatsz NYESZ-t?

Egyszerre több szolgáltatónál is lehet NYESZ-ed, de NYESZ-R jelöléssel ellátott számlád csak egy lehet. A NYESZ-R az a számla, ami után az adókedvezményt igénybe veheted.

NYESZ számlát például az alábbi bankoknál nyithatsz:

• CIB Bank
• Erste Bank
• K&H Bank
• MBH Bank
• MBH Duna Bank
• OTP Bank
• UniCredit Bank

Ezen kívül egyes befektetési szolgáltatóknál is indíthatsz NYESZ-t, például az Equilor Befektetési Zrt.-nél is lehetséges.

Bár a felsorolt szolgáltatókon keresztül korábban is vehettél magyar állampapírt NYESZ számlára, viszont 2024. februártól kezdve már magát a NYESZ-t is meg lehet nyitni a Magyar Államkincstárnál (MÁK), aminek a fenntartása ingyenes. Hátránya viszont, hogy a kincstári NYESZ-re csak állampapírt lehet vásárolni, más értékpapírt nem.

A törvényi szabályozás értelmében számlanyitáskor legalább 5000 forintot be kell fizetned NYESZ-re, viszont kötelező rendszeres befizetés nincs.

Mibe fektethetsz NYESZ-en keresztül?

Más értékpapírszámlákhoz hasonlóan a NYESZ-re is állampapírokat, részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket, ETF-eket és egyéb értékpapírokat vehetsz. Megkötés viszont, hogy csak Magyarországon vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamában kibocsátott állampapírt, befektetési értékpapírt és pénzpiaci eszközt vásárolhatsz rá.

A NYESZ hozama

A NYESZ hozama azon múlik, hogy milyen értékpapírokba fektetsz. Ebben szabad kezet kapsz (bizonyos megkötésekkel), és alapvetően nem kapsz hozzá befektetési tanácsot vagy tanácsadót. Persze igénybe veheted befektetési szolgáltató segítségét is, ha bizonytalan vagy.

Ha magyar állampapírokba fektetsz, akkor a potenciálisan elérhető állampapírhozamokra számíthatsz. Ha kötvényt, részvényt vagy befektetési jegyet vásárolsz, akkor azok típusán és teljesítményén múlik majd a hozamod.

Az itthon forgalmazott, közel 1000 darab befektetési alap hozama letölthető a BAMOSZ oldaláról. A befektetési alapoknak eltérő a hozamteljesítménye attól függően, hogy milyen értékpapírok vannak bennük túlsúlyban (a kockázatok sem azonosak). Nem korrekt összehasonlítani egy részvénytúlsúlyos befektetési alapot egy olyannal, ami pénzpiaci eszközökbe fektet.

A hozamok széles skálán mozognak. Ha a leghosszabb időtávon, az alap indulásától nézzük az átlaghozamot, akkor -23%-tól +40%-ig terjedő értékeket találunk. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, melyiket választod, és hogy ez már némi hozzáértést igényel.

Egyszerre többféle befektetési jegyet és más értékpapírokat is vásárolhatsz, így a hozamod többféle teljesítményből állhat össze.

A NYESZ-es befektetési lehetőségekről bővebben is olvashatsz az alábbi cikkben:

A NYESZ költsége

A NYESZ esetében a költségek a számlavezetéshez és az értékpapírokhoz kapcsolódhatnak. A számlavezetési díj a legkevesebb (a jogszabály szerint ennek az éves díja legfeljebb az egy évben jóváírt teljes állomány alapján számított napi átlag 1%-a lehet, de minimum 2000 forint).

Jelentősebb költsége az értékpapírok kereskedésének lehet. A költség viszont azon múlik leginkább, hogy milyen értékpapírokat tartasz.

Ha magyar lakossági állampapírokat vásárolsz, akkor azoknak alacsonyabb a kereskedési költsége, de akár költségmentesek is lehetnek.

A többi értékpapír esetében viszont előfordulhat vételi jutalék / jegyzési díj, visszaváltási jutalék, sikerdíj, ami a pénzügyi szolgáltatót illeti meg.

Ezen kívül magának a pénzügyi eszköznek is lehetnek költségei. Egy befektetési alapnak például többféle vagyonarányos költsége is van, amik csökkentik a hozamodat, úgy mint alapkezelői díj, felügyeleti díj, letétkezelési díj stb. Ezeket a költségeket akkor is meg kell fizetned, ha az adott évben csak negatív hozamot értél el.

A befektetési alapok éves összköltségét egyetlen százalékos értékben mutatja ki a TER mutató, vagyis a Total Expense Ratio (teljes költséghányados), célszerű ezt megkeresned egy alap megvásárlása előtt (ez a TKM-hez hasonló).

Az MNB beszámolója szerint

“összességében a befektetők 2023-ban átlagosan 1,49%-os TER mutatóval szembesültek befektetési jegyek vásárlásakor…”

Kiemelik azonban, hogy a sikerdíj ebben nincs benne, mivel azt a TER nem tartalmazza (“a sikerdíj a tőkepiaci körülményektől és az alapkezelők teljesítményétől függő változó díj”).

Az MNB 2023-as gyűjtése alapján a befektetési alapok TER-mutatója, vagyis vagyonarányos költsége 0,01% és 13,15% (!) között alakult.

Egy befektetési alap tehát elég drága is lehet, azon túl, hogy átlagban 1,5% körül csökkentik a költségek a hozamodat. Erre válaszul találták ki a tőzsdén kereskedett alapokat, vagyis az ETF-eket (Exchange Traded Fund), amik valamilyen tőzsdeindexet követnek, nem igényelnek aktív menedzselést, és így sokkal olcsóbbak, mint a befektetési alapok. A befektetési alapok 0,01% és 13,15% közötti TER-mutatójával szemben az ETF-ek vagyonarányos költsége 0,05% és 0,50% között alakul, az átlagos TER 0,19%.

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 2018. október 1-től ETF-ekkel is lehet kereskedni. Mivel a NYESZ-re vásárolt ETF-nek forintban denomináltnak kell lennie, így a BÉTa Piacon forgalmazott ETF-ek jöhetnek szóba.

Hosszú távon 1-2% költségkülönbség is milliós eltéréseket okoz, és egy drágább befektetési alaphoz képest még ennél is többet lehet spórolni, ha találsz helyette ETF-et.

A NYESZ adókedvezménye

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) éves maximális adókedvezménye 100.000 forint, amihez 500.000 forint éves befizetésre (havi 41.667 forintra) van szükség a részedről.

Természetesen a NYESZ-re is igaz, hogy kisebb összeggel is működik az adóvisszatérítés: havi 30.000 forint befizetése esetén például 72.000 forint az adójóváírás, mivel az éves befizetés 20%-át igényelheted vissza a befizetett szja-dból.

Pénzkivétel, adózás, öröklés NYESZ-nél

A NYESZ futamideje a nyugdíjba vonulásig tart, ami főszabályként 65 évesen jön el, de Nők 40 esetében történhet ennél hamarabb is, és dönthetsz úgy is, hogy később vonulsz nyugdíjba. Az adómentességnek még egy feltétele van ilyenkor is: a NYESZ számlát legalább 10 éve kellett, hogy nyisd.

A NYESZ-R számla esetén részösszeg felvételére nincs lehetőség, pénzt kivenni csak a számla megszüntetésével lehet. A NYESZ számla bármikor megszüntethető, ebben az esetben viszont adóznod kell a kamatjövedelem és az árfolyamnyereség után (egyéb jövedelemként adózik): szja-t és szochót is fizetned kell. Az adókedvezményt 20 százalékkal növelten vissza kell fizetned az államnak.

A hozam után 15% kamatadót és 13% szochót, azaz összesen 28% adót kell fizetned, ha még nem vagy nyugdíjas, és nem telt el 10 év a számla megnyitása óta.

A NYESZ-re vonatkozó részletes adózási szabályokról ebben a cikkben olvashatsz: