A kérdésre nincs egyértelmű válasz, hiszen a pontos pénzügyi helyzeted, a családod pénzügyi helyzete mellett számos egyéb tényező is befolyásolja a képet. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz azonban, első körben a leglényegesebb az úgynevezett adósságfék-szabály jövedelemre vonatkozó előírásának, a szakzsargon szerint a JTM-szabálynak, a pontos megértése.
A JTM a jövedelemarányos törlesztési mutató rövidítése. Ez egy mindenkire vonatkozó jogszabály és az a célja, hogy meggátolja a túlzott eladósodást. A gyakorlatban ez azt jelenti a hitelek, ezen belül a személyi kölcsönök esetében, hogy a különböző hiteleid vagy lízingszerződésből eredő havi törlesztőrészleteid összegét kell összevetned a nettó jövedelmeddel.
Ha 50 vagy 60 százalék alatti eredmény jön ki, akkor jó eséllyel kaphatsz hitelt. Amennyiben nettóban 600 ezer forint alatt van a havi - igazolt - jövedelmed, akkor annak 50 százalékáig vállalhatsz be törlesztőrészletet, ha pedig a nettó jövedelmed a havi 600 ezer forintot meghaladja, akkor 60 százalékot költhetsz törlesztésre.
Példákon keresztül így néz ki:
- Ha mondjuk 300 ezer forint a havi nettó kereseted, akkor 150 ezer forint a maximum, amit hiteltörlesztésre vagy például autólízingre fizethetsz,
- ha pedig 650 ezer forint, akkor 390 ezer forint lesz a maximum.
A JTM-szabály minden hitelre a már meglévő és törlesztett kölcsönökre és az újonnan megkötni akart szerződésre egyaránt, egyszerre vonatkozik. Ha van már egy hiteled, amelynek a havi törlesztése mondjuk 100 ezer forint, és szeretnél felvenni egy új személyi kölcsönt, akkor maradva az előbbi jövedelem példáknál:
- 300 ezer forintos havi nettó jövedelem esetén maximum 50 ezer forint lehet,
- az 650 ezres nettó kereset esetében pedig legfeljebb 290 ezer forint az a törlesztőrészlet, amit még bevállalhatsz.
A hitelfelvétel előtt a JTM-szabályokkal kapcsolatban az alábbi pontokkal ugyanakkor még fontos tisztában lenni.
1. Legyen saját JTM-szabályod
A hitelszakértők már a jtm-szabály bevezetése óta hangsúlyozzák, hogy nem szabad “elmenni a falig”, vagyis nem tanácsos a jtm-szabály adta korlátig eladósodni. Ebben az esetben ugyanis egy hirtelen jött kiadás komoly problémát okozhat. Sokkal inkább érdemes egy “saját JTM-szabályt” felállítani, miszerint például maximum a nettó jövedelem 30-40 százalékában meghúzni a határt.
2. Magasabb összeghez adóstárs is kell
A jtm-szabályban a hozzátartozó(i)d, például a házastársad jövedelmét is figyelembe lehet venni. Ha mindkettőtök fizetése havonta nettó 300 ezer forint, akkor összesen 600 ezer forintra lehet vetíteni a limitet. Azaz 360 ezer forint lehet a hitel- és lízingtörlesztések maximális összege. Ebben az esetben viszont a házastársadnak adóstárssá is kell válnia.
3. Ha hitelt szeretnél, a hitelkártya és a folyószámla hitel is kerülendő
A bankok a sima, könnyen kiszámítható törlesztéssel bíró hitelek mellett a jtm szabályok vizsgálatánál a hitelkeretet biztosító kölcsönöket (hitelkártya, folyószámlahitel) is figyelembe veszik. Ezek esetében - függetlenül attól, hogy épp kihasználod-e a hitelkeretet vagy sem - a mindenkori hitelkeret 5 százalékát úgy kell tekinteni, mint törlesztési teher. Tehát egy 400 ezer forintos hitelkeret esetében havi 20 ezer forinttal élből csökken a bevállalható törlesztőrészleted. Érdemes ezeket a szerződéseket visszamondani a hitelfelvétel előtt.
4. A hitelcsere viszont a barátod lehet
Ha régről több hiteltartozásod halmozódott fel, érdemes elgondolkodnod azon, hogy az új kölcsönt hitelcsere segítségével veszed fel. Elképzelhető ugyanis, hogy a régi hiteleid kedvezőtlenebb kamatozással bírnak, mint egy új, magasabb összegű kölcsön. Ráadásul egy nagyobb személyi hitel esetében hosszabb futamidőt is választhatsz, ami csökkenti a havi törlesztőrészletet. Ez esetben ugyanakkor azt mérlegeld, hogy minél hosszabb idejű finanszírozást választasz, összességében annál komolyabb mértékben nőhet a teljes visszafizetendő összeg, hiszen tovább fizetsz kamatot.
5. Nem minden jövedelem számít egyformán
A bankok különbséget tehetnek a különböző jövedelmek között. Elsősorban az úgynevezett elsődleges jövedelmet, jellemzően a havi nettó fizetést vagy az egyéni vállalkozásodból kivett pénzt veszik figyelembe. A másodlagos jövedelmek közé tartozó összegeket, mint például a családi pótlékot vagy a gyest, eltérő mértékben kalkulálhatják a jövedelemszámításkor.
Ha tehát meglévő hiteled mellé egy személyi kölcsönt szeretnél felvenni, akkor először is szükséged lesz egy otthoni matekozásra, mérlegelésre a fenti szempontok figyelembevételével. Amennyiben a számításod azt mutatja, hogy nem feszíted ki az új hitel törlesztésével a büdzsét, akkor belevághatsz a hitelfelvételbe, amit azonban érdemes körültekintően csinálni, hiszen a bankok ajánlatai között komoly különbségek lehetnek. Ahhoz, hogy kiválaszthasd a számodra legjobbat, használj személyikölcsön-kalkulátort, ha pedig kérdésed lenne, javasolt felkeresni egy független hitelszakértőt, a szolgáltatás teljesen díjmentes.
