Nagy a baj: tudjuk, hogy nem lesz elég, de a nyugdíjtól reméljük a biztos öregkort

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 4 perc

Az emberek negyede szerint az államtól kapott nyugdíj semmire sem lesz elég, mégis a válaszadók kétharmadának döntően csak innen származik majd bevétele öregkorában.

Csak a nyugdíj lesz – de semmire sem elég

Teljesen mellbevágó módon, a korábbi évekhez képest számottevően – 2 év alatt 58-ról 64 százalékra - nőtt azok aránya, akik úgy számolnak, hogy nagyobb részt az állami nyugdíjtól fog függeni a nyugdíjaskor anyagi biztonsága - derül ki a a K&H Biztos Jövő felméréséből. Ezen belül 19-ről 22 százalékra nőtt azok aránya, akik csak és kizárólag az állami nyugdíjra támaszkodnának. Mindez annak fényében ijesztő, hogy

a megkérdezetteknek mindössze 29 százaléka vélekedik úgy, hogy az állami nyugdíjból meg tud majd élni.

Két év alatt 68,9 százalékról 71,3 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy vélik, komoly nehézséget okoz majd a megélhetés a nyugdíjból, ezen belül pedig az az igazán ijesztő, hogy 21,4 százalékról 25,3 százalékra ugrott azok aránya, akik szerint az állami nyugdíj semmire sem lesz elég.

Iszonyú pénz kellene a nyugodt időskorhoz

Az állami nyugdíj összege a válaszadók szerint a jelenlegi fizetésük 47 százaléka lesz. A megkérdezettek szerint ennél jó részüknél magasabb, a jelenlegi nettó átlagbért közelítő,

havi 269 ezer forint kellene ahhoz ma, hogy egy nyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni

– 2018-ban még 243 ezer forinttal számoltak az érintettek. A K&H számításai szerint ehhez az aktív évek alatt 22 millió forintnyi tartalékot kellene mindenkinek összegyűjtenie.

Ezzel szemben az érintettek 16 százaléka nem szokott soha megtakarítani, míg 27 százalékuk csak alkalmanként takarít meg. A megkérdezettek 35 százaléka az, aki rendszeresen félretesz. Itt jó hírnek számít, hogy a rendszeres megtakarítók fele a tervezett költségekbe számítja a megtakarítást és már a hónap elején félreteszi a megtakarításra szánt összeget, a válaszadók ötöde ugyanakkor csak a hónap végén teszi félre azt az összeget, ami esetleg maradt a családi költségvetésben. Ami örömteli ugyanakkor az, hogy a ’30-as korosztálynak csak a 10 százaléka nem takarít meg

A pandémia spórolásra fogott

A koronavírus járvány ugyanakkor egyértelműen pozitívan hatott az öngondoskodási hajlandóságra – természetesen csak azok esetében, akiket nem sújtott negatívan a pandémia, és nem veszítették el a munkájukat, hiszen ők nem tudnak félretenni, spórolni. Akiknek viszont erre lehetőségük volt, azok a K&H Biztosító saját adatai szerint például 3000 forinttal magasabb átlagdíjat fizettek be biztosításukra - mondta el Székely Pálma, a K&H biztosító életbiztosítási divíziójának vezetője.

Tízből három embernek nincs tartaléka

Ugyanakkor a válaszadók 27 százalékának továbbra sincs semmilyen megtakarítása. Azt, hogy változik a világ, azt azért jól mutatja, hogy egy év alatt 25-ről 31 százalékra nőtt azok aránya, akik legalább félmillió forintos tartalékkal bírnak.

  • A megtakarítással rendelkező budapesti embereknek átlagosan 2 millió forintnyi tartaléka van,
  • míg vidéken ennek fele, 1 millió forint a félretett összeg.

Az iskolai végzettség is komolyan befolyásolja a megtakarítási hajlandóságot: minél magasabban kvalifikált valaki, annál fontosabb szerepet játszik számára az öngondoskodás.

Itt a fellendülés: már beruházásokra teszünk félre

  • Az emberek 41 százaléka konkrét cél nélkül tesz félre (egy éve még a válaszadók fele nyilatkozott így).
  • Az megkérdezettek 33 százaléka lakáscélból gondoskodik magáról pénzügyileg,
  • s idén csak a harmadik helyre szorult vissza a tavalyi 2.-ról a nyugdíjcélú megtakarítás, amely az emberek 32 százalékának célja.

Az, hogy a lakásra gyűjtők részaránya egy év alatt 26-ról 33 százalékra nőtt összefügghet azzal, hogy az emberek a járvány csitulásával ismét előretekintenek.

A fiatalok korábban kiszállnának

Bár legszívesebben 58 évesen búcsút mondanának a munkának, a magyarok kétharmada akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak, s a K&H Biztos Jövő felmérésében válaszadóknak csak 25 százaléka számít arra, hogy a nyugdíjas kor elérése után is dolgozni fog – mondta el Székely Pálma. Érdekes, hogy a válaszadók 14 százaléka ugyanakkor már korábban nyugállományba vonulna – ezzel az eshetőséggel jellemzően a fiatalok számolnak.

Borítókép: Getty Images

chatsimple