Tisztelt Ernszt Anikó!
A következőkben kérjük szíves segítségét. Próbáltuk összefoglalni a kérdéskörünket több-kevesebb sikerrel.
Segítségét előre is köszönjük.
A CSOK Plusz szabályai szerint meddig minősül egy több hónapos külföldi tartózkodás még „nyaralásnak”, és mikortól tekinthető úgy, hogy már nem Magyarországon élünk életvitelszerűen?
Hol van a határ egy hosszú nyaralás és egy külföldi tartózkodás között:
Van-e konkrét időhatár (pl. 90/120/180 nap), vagy nem a napok száma, hanem a körülmények összessége számít?
Számít-e, hogy egy vagy több országban vagyunk?
Vállalható-e rövid ideig tartó (pl. 1 hónapos) alkalmi munka egy 3–4 hónapos külföldi nyaralás/tartózkodás alatt?
Számít-e a külföldi munkavállalás illetve a hosszútávú lakásbérlés sorrendje –
Ha 1 hónap után kötünk hosszabb távú lakásbérleti szerződést, illetve később vállalunk munkát, az sértheti-e a bentlakási kötelezettséget?
Ha csak később döntünk a maradás mellett, okozhat-e problémát az addigi kint tartózkodás?
Mi a döntő tényező a bentlakási kötelezettséggel kapcsolatban: a távollét hossza, a külföldi munkavállalás, a lakásbérlés, a külföldi tartózkodási/lakcímbejelentés (ami éppen van az adott országban), vagy ezek kombinációja?
Üdvözlettel,
Laura
Kedves Laura,
a CSOK Plusz kormányrendelet azt írja elő, hogy a támogatott személyeknek és azon gyermekeknek, akire tekintettel az igénylés történt, 10 éven keresztül a támogatott ingatlanban kell lakniuk életvitelszerűen. Ez azt jelenti, hogy a lakcímkártyán állandó lakóhelyként a célingatlan címének kell szerepelnie. Tartózkodási hely nem létesíthető mellette.
Nem minősül azonban az életvitelszerű tartózkodás megsértésének, ha az alábbi okok miatt létesítenek a kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban tartózkodási helyet, illetve az f) vagy g) pont esetében lakóhelyet:
a) a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személyek lakásában lakik,
b) a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a kölcsönt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
c) ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a kölcsönt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
d) a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a kölcsönt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
e) a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
f) a nagykorú gyermek, akire tekintettel a kölcsönt igényelték, elköltözik,
g) a kiskorú gyermek, akire tekintettel a kölcsönt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik, vagy
h) a támogatott személy és a gyermek a támogatott személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.
A fentiek alapján tehát legfeljebb 5 évig van lehetőségük másik országban életvitelszerűen tartózkodni munkavállalásra tekintettel. Nem meghatározó, hogy egy vagy több országban történik a munkavállalás. Az időtartam a mérvadó.
Arról, hogy ezt milyen dokumentummal szükséges alátámasztani, az ebben illetékes járási hivatal lakástámogatási osztálya tud pontos tájékoztatást adni.
