Miután az otthonfelújítási támogatás igényléséhez áfás számlát kell kérnünk a szakemberektől, fontos tudnunk azt is, milyen tartalmú számlát fogadhatunk el a szakiktól.

Az otthonfelújítási támogatás új helyzetet teremtett mind az építőipari szolgáltatást nyújtók, mind pedig a megrendelők oldalán. Korábban ugyanis, ha az adott munka összege nem érte el a 900 ezer forintot, és a magánszemély sem kérte kifejezetten a számla kiállítását (és készpénzes volt a fizetés), úgy a szolgáltatásnyújtó pusztán egy nyugta kiállításával is teljesíthette a számlakiállítási kötelezettségét – emlékeztet a Deloitte összegzése.

Bealkonyul a „kell számla?” kérdésnek

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a legtöbb esetben ez is elmaradt, hiszen a szakmunkák felvételénél az érintettek általában az árajánlatig jutottak el – ez volt az egyetlen írásban meglévő igazodási pont -, ezt követően pedig a legtöbb esetben elhangzott a kérdés: számla (nyugta) kell-e? Mert, ha nem, akkor ugyan nem kaptunk sem számlát, sem nyugtát, ellenben a 27 százalékos áfa nem került rá a munkadíjra. Ez sokakat arra ösztönzött, hogy így kérjék a szakmunkát – a közel 30 százalékos mérték bizony feledtette azt is, milyen kockázatot vállalunk azzal, ha számla nélkül igyekszünk szavatossági, jótállási igényünket érvényesíteni a szolgáltatást végző felé. Az érintett felújítási munkák során a fentiek miatt virágzott a számla nélküli munka.

Felújítási támogatásnál mindenképp kell a számla

Ha valamiben sikert hozott a kormány otthonfelújítási programja, az az, hogy jelentősen visszaszorult a szürkegazdaság, hiszen a támogatás igénybevételének egyik sarokköve, hogy az elvégzett építési vagy szerelési tevékenységről számlával rendelkezzünk. A bankok a hitelek esetében nem kérnek számlát, hiszen például a lakáshiteleknél a fedezetet a lakás értékbecslő által meghatározott értéke, illetve az ingatlanra bejegyzett jelzálog adja. A felújításokat eddig döntő részben fedező személyi hiteleknél pedig az adós jövedelmi helyzete a mérvadó – onnantól a hitel szabad felhasználású válik, a bank nem vizsgálja, hogy mire költi azt a hitelfelvevő. Ezzel szemben az otthonfelújítási támogatás igénybevételéhez ugyanis mindenképp szükséges az áfatörvény szerint kiállított számla, ezért a magánszemély megrendelők oldalán jelentősen megnőtt a számlaadásra vonatkozó igény – hívta fel a figyelmet Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Mi legyen a számlán?

A tanácsadó cég szerint a fentiek miatt nem mindegy, hogy a szakember által kiállított számla valóban megfelel-e az áfa-törvényben foglalt feltételeknek. De mire kell akkor figyelnünk?

A Billingo blog szerint a kiállított számláknak minden esetben tartalmaznia kell az alábbi elemeket:

  • a számla kelte,
  • a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja,
  • a számla kiállítójának neve, címe, adószáma,
  • a vevő neve, címe (ha cégre kérjük a számlát akkor a vevő adószáma is!!!),
  • értékesített termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége és egységára (adó nélküli értéke),
  • számla összértéke (adó nélküli értéke),
  • az ÁFA százalékban és összegszerűen is kifejezve.

Bizonyos esetekben a számlák további kötelező eleme lehet a

  • teljesítési dátum – ezt akkor kell feltüntetni, ha nem azonos a számla keltével,
  • a kedvezmény mértéke – abban az esetben, ha az egységár nem tartalmazza,
  • adómentesség jogcímének egyértelmű megjelölése – ha az értékesített termék/szolgáltatás, vagy a szolgáltató tevékenysége mentes az adó alól,
  • a számla kiállítójának speciális adóalanyiságának megjelölése (pl. kisadózó vállalkozás).

Nem kötelező eleme ugyanakkor a számlának – noha sokan úgy gondolnánk:

  • a fizetési mód,
  • a fizetési határidő,
  • a termékek/szolgáltatások statisztikai besorolási száma (VTSZ/TESZOR).

Külföldi cégtől vásárolsz – magyar adószám kell az elszámolhatósághoz!

Előfordulhat, hogy olyan terméket rendelünk meg a felújítás során, amelyet nem itthon vásárolunk, hanem mondjuk egy webáruházban szerzünk be. Fontos ennek tekintetében az, hogy ez a beszerzés csak akkor lesz elszámolható a felújítási program keretében, ha a terméket, szolgáltatás nyújtó külföldi cég rendelkezik magyar adószámmal is, amelyet a számlán is fel kell tüntetni. Ha erre nem figyelünk és egy olyan számla alapján kérjük vissza a pénzt az államtól, amelyen a számla kiállító magyar adószáma nem szerepel, akkor elveszíthetjük a támogatást – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakemberei.

Borítókép: Getty Images