Az adósok is beleszólhatnak az MNB kamatemelésébe

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 5 perc
A megbízható pénzügyi információkat az economxtámogatja.
Hirdetés

A gazdaság várhatóan jól teljesít majd a következő hónapokban, ám az infláció is régen látott erőt mutat majd. Az MNB a pénzromlás mellett a forint árfolyamának védelmében is kénytelen kamatot emelni, de komoly gondot jelent, hogy a jelzálog hitelek 41 százaléka továbbra is változó kamatozású – náluk akár 5 százalékkal is emelkedhet a teljes visszafizetendő összeg a jegybanki kamatemelés hatásaként. Ma ugyanakkor érdemes, sőt akár olcsóbb is lehet, ha fixre cseréljük változó kamatozású kölcsönünket.

Idei évben 6, jövőre 5,5 százalékos gazdasági növekedést vár továbbra is Raiffeisen Bank. Török Zoltán, a bank vezető elemzője szerint az idén akár magasabb is lehetne a növekedés, köszönhetően például annak, hogy a magyar feldolgozóipari cégek nem torpantak meg úgy, mint például a cseh és a szlovák vállalatok. Török Zoltán szerint a nyár során visszatérhetünk a válság előtti gazdasági növekedési szintre.

A negyedik hullám kisebb gondot jelent

A várt negyedik hullám kisebb lezárásokkal jár majd, ezért a gazdasági teljesítményt is sokkal kevésbé érinti majd. Az EU-s pénzek befagyasztásának idén nem lesz érdemi hatása. Az előzetes hírek szerint idén 13 százalékos előleget, 327 milliárd forintot, a GDP 0,7 százalékát fizetne ki az EU – ezt az összeget valóban ki lehet pótolni saját forrásból – értett egyet Varga Mihály pénzügyminiszter véleményével Török Zoltán.

Jövőre ugyanakkor akár a teljes nekünk járó összeg 70 százalékát, a magyar GDP 3,5 százalékára rúgó összeget utalhatják Brüsszelből. Ennek teljes elmaradása már komoly tétel lenne, ám a Raiffeisennél nem számolnak azzal, hogy semmi ne érkezne az országba. Ennek ellenére jövőre alacsonyabb lehet a növekedés.

Novemberben rekordra fut az infláció

Az infláció a júniusi 5,3 százalék után a következő hónapokban 4,7-4,8 százalékra csökkenhet, ám novemberben ismét magas, akár 5,7 százalékos lehet a pénzromlás üteme. Éves szinten idén 4,7, jövőre 3,8 százalék lehet majd az infláció a Raiffiesen számításai szerint. Most úgy látszik, hogy 2022. második felére érhetjük el azt a 3 százalék körüli inflációs környezetet, amit az MNB célként jelölt meg. Török Zoltán szerint ilyen időtávban az MNB már tud tervezni, ezért elvben már nem kellene kamatot emelni - a szakember véleménye szerint korábban kellett volna elkezdeni az emelést. Ami miatt viszont most kell a kamatemelés, az a forint árfolyamának védelme – jó lenne a 350 forintos euró árfolyamot tartani.

A hitelesek nyomás alatt tartják a jegybankot

Az MNB ugyanakkor az első pillanatban abbahagyja a kamatemelést, amikor erre lehetősége lesz – vélte Török Zoltán. Ezt már csak azért is meg kell tenniük, mert a kamatemelés nyomán a hitelkamatok drágulni fognak. Márpedig a korábbi évek egyik legsikeresebbnek tartott jegybanki és banki lépése, a korábbi devizahitelek forintosítását követően ma még igen komoly állomány van változó kamatozású hitelben. Az MNB kimutatásai szerint az elmúlt év végén az összes jelzálog hitel-szerződés 48 százaléka, 411 ezer szerződés volt változó kamatozású, értékben pedig ez a teljes hitelállomány 41 százalékát, 1969 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a 3 havonta átárazódó hitelek száma 320 ezer volt, amelyben az adósok 1506 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt. Ezeknél az ügyfeleknél – akiknél jól jött korábban, hogy az MNB kamatcsökkentési ciklusa néhány hónapon belül meglátszott a törlesztőrészletek csökkenésében -, most viszonylag gyorsan megjelenik majd a kamatokban az MNB alapkamat emelése, és emelkedni fognak a törlesztőrészletek.

Félmilliós tartozás emelkedés

A Raiffeisen értékelése szerint leghamarabb szeptemberben állhat le az MNB a kamatemelésekkel, de az sem kizárt, hogy novemberig, a korábban már említett, inflációs ugrásig tart majd a kamatemelés. Épp ezért a Raiffeisennél elég bizonytalanok, milyen szinten lehet majd az alapkamat az év végén: szerintük lehet, hogy csak 1,2-ra fut a kamat a mostani 0,9 százalékról, de rosszabb esetben akár 1,8 százalék is lehet az alapkamat. Mindez a törlesztőrészletek nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy egy még 10 éves hátralévő futamidővel bíró 10 milliós tartozás esetében a teljes visszafizetendő összeg minimum 200 ezer forinttal drágul majd, de rosszabb esetben, akár 5 százalékot meghaladó mértékű, 600 ezer forint körüli lehet a teljes tartozás emelkedése.

Ma már a fix hitel olcsóbb

A hosszan (akár a futamidő végéig) fix kamatozású hitelek ezt a törlesztőrészlet bizonytalanságot kioltják a hitel történetéből. Ráadásul az MNB legfrissebb adatai szerint a bankok jelenleg alacsonyabb kamatszinten nyújtanak akár több évre fix törlesztéssel bíró kölcsönt, mint változó kamatozásút: idén áprilisban a változó kamatozású hitelek átlagos kamatszintje 3,97 százalék volt, míg a legalább 5 évre fixált törlesztőrészlettel bíró hitelekhez átlagosan 3,65 százalékon jutottak hozzá az adósok, de a legalább 10 évre, s így akár a teljes futamidőre fix törlesztést biztosító hitelek kamata (4,37%) is csak 0,4 százalékkal volt magasabb, mint a 3 havonta változó hiteleké. Összehasonlításképp: két éve 1,81, tavaly áprilisban 1,34 százalékkal került átlagosan többe az, ha valaki a futamidő végéig mentesülni akart a törlesztőrészlet változás hatásaitól. Így a következő időszakban érdemes elgondolkodni a hitelcserén.

Borítókép: Pixabay

chatsimple