Rárúgja az ajtót az OECD-országokra az infláció

Kreivich Orsolya
Kreivich Orsolya
Olvasási idő: 3 perc

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.

A törökök nyomják felfelé a mutatót

Az OECD-országok februári inflációja ezzel 1990 decembere óta a legmagasabb volt, amit részben az okozott, hogy

Törökországban kimagaslóan nagy, 54,4 százalékos februári fogyasztói áremelkedést mértek a januári 48,7 százalék után.

Törökország nélkül az OECD inflációja 6,3 százalékra gyorsult a januári 5,8 százalékról. (A friss statisztikák szerint a márciusban mért infláció a törököknél már 61 százalékra ugrott - a szerk.)

Harminc éves csúcson az USA

Az energiahordozók áremelkedése az OECD-ben átlagosan 26,6 százalékra gyorsult a januári 26,2 százalékról, az élelmiszerek pedig 8,6 százalékkal drágultak a januári 7,5 százalék után.

Az élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció februárban 5,5 százalékra nőtt az egy hónappal korábbi 5,1 százalékról.

A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) mindegyikében gyorsult az infláció, a legjelentősebb ugrás Olaszországban és Franciaországban volt - közölte az OECD.

Az Egyesült Államokban az infláció 1982 januárja óta a legmagasabb, 7,9 százalék volt.

Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 5,9 százalék volt februárban, ami emelkedés a januári 5,1 százalékhoz és a tavaly februári 0,9 százalékhoz képest. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció 2,7 százalékra emelkedett februárban a januári 2,3 százalékról. Az Európai Unió statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint a HICP-növekedés márciusban 7,5 százalékra, a maginfláció 3 százalékra gyorsult.

Ezt teszi az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) a magas infláció elleni küzdelem jegyében már az idén visszaemelheti a betéti kamatot nullára - mondta Pierre Wunsch belga jegybankelnök egy lapinterjúban, csatlakozva ezzel a kamatemelésről nyíltan tárgyaló jegybanki döntéshozók egyre növekvő táborához.

Az EKB már több mint egy évtizede nem emelt kamatot és 2014 óta negatív tartományban tartja azokat, de az infláció megugrása miatt most egyre sürgetőbbnek tűnik a mínusz 0,5 százalékos betéti kamatláb megemelése.

"A jelenlegi kilátások alapján, vagyis pozitív gazdasági növekedés mellett, az év végére nullára fogjuk tudni emelni a kamatlábakat. Számomra ehhez már nem is fér kétség" - mondta Wunsch a belga Knack magazinnak. "De azt kell mondanom, hogy az EKB-n belül még nem volt vita a kamatemelésről" - tette hozzá.

Próbál derűlátó maradni az EKB

A múlt hónapban az olajárak emelkedése miatt az infláció rekordmagas, 7,5 százalékos szintet ért el, de egyes döntéshozók még mindig azzal érvelnek, hogy az inflációs alaptrend gyenge, ezért az áremelkedés mértéke középtávon visszacsúszhat az EKB 2 százalékos inflációs célja alá.

Wunsch még ennél is bizakodóbb. Szerinte

hosszabb időtávot tekintve az inflációs célt a jelenlegi alaptrend mellett is el lehet érni, így eljött az ideje, hogy az EKB elkezdje visszafogni a rendkívüli gazdaságösztönző intézkedéseit.

A német, holland és osztrák jegybankelnökök, akiket a Kormányzótanács  legkonzervatívabb tagjainak tartanak, az elmúlt hetekben szintén a kamatemelés mellett érveltek. Ez alapján már eléggé valószínűnek tűnik, hogy hamarosan a testület napirendjére kerülhet a vita a kamatemelésről.