Az euróval, a cseh koronával és a lengyel złotyival szemben egyaránt egy kétpúpú teve hátának vonalát rajzolta le a forint árfolyama az elmúlt egy évben. A folytatás várhatóan kevésbé lesz látványos.
Változatos időszakon van túl a forint. 2022 elején a 360 forintos euróárfolyam alatt mozgott, majd október közepére 430 fölé gyengült. Aztán november közepére 400 forint közelébe erősödött, hogy december első felében ismét gyengülve megközelítse a 420 forint/eurós szintet. Ezután indult az az erősödés, amelynek eredményeként februárban volt olyan nap, amelyet 375 forint alatti áron mozgott az euró.
Ami ennél érdekesebb az az, hogy mind a lengyel złotyival, mind a cseh koronával szemben ugyanezt a kétpúpú alakzatot írta le a forint. A legfontosabb tényezők ugyanis, amik az európai devizák árát mozgatták, mind a három régiós fizetőeszköz esetén ugyanazok voltak. Nevezetesen az orosz-ukrán háború kirobbanása és az európai energiaválság, ami 2022 nyár végétől az év végéig nagy tüskét okozott az energiahordozók árában.
Egy złotyért október közepén és december közepén kétszer is majdnem 90 forintot kellett adni, egy korona pedig kétszer is több mint 17 forintba került a devizapiacon, szemben a tavaly januári – vagyis a háború kitörése előtti – 80 és 15 forint alatti szintekkel. Vagyis ezen az időtávon a forint 10-15 százalékkal gyengült a régiós társaihoz képest.
A gazdasági szakemberek a nyár végétől már azt találgatták, milyen árfolyamnál éri el a gyengülés a Magyar Nemzeti Bank tűrésküszöbét. Ez az árfolyam végül 430 forint feletti eurót jelentett. Bár a Magyar Nemzeti Bank többször hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcélja, csak az inflációs céljának elérésére koncentrál, ám a forintárfolyam utóbbit befolyásolja, többek között az importon keresztül, ezért lépett a jegybank:
monetáris szigorítást hajtott végre, azaz megemelte a kamatokat.
A háború és a fagyosnak mondható magyar–EU viszony gyengítette a forintot
A forint 2022-es nagy mélyrepülésében elsősorban két körülmény játszott szerepet. Az egyik, hogy az orosz vezetés az energiahordozók exportjának korlátozásával akarta térdre kényszeríteni az Ukrajnát támogató európai uniós országokat, amire azok az import korlátozásával válaszoltak. A másik a magyar kormány jogállamisági vitája az EU vezető testületeivel. A kölcsönös energiakorlátozások hatására a korábbi 10-20 euróról 340 euró fölé emelkedett egy megawattóra földgáz ára. Mivel Magyarország azok között az uniós tagállamok között volt, amelyek nagyon kitettek az orosz földgázimportnak, ez az áremelkedés jelentősen rontotta a folyó fizetési mérleget, és ezzel gyengítette a forintot.
Ezt enyhíthette volna az uniós támogatások beáramlása, ám a magyar kormány ellen indított jogállamisági eljárások miatt ez elmaradt. Végül a kormány és az Európai Bizottság decemberben megállapodott az uniós pénzek lehívásának feltételeiről. Az egyezség megtámogatta a forintot, miközben az enyhe télnek köszönhetően az európai földgáz ára tartósan 100 euró/MWh alá esett. Ez a két körülmény és az MNB magas kamata elég volt ahhoz, hogy forint erősödését még a magyar államadósság romló hitelminősítői megítélése se fékezze le jelentősen.
Hamarabb jött a 380-as euró, mint várták
Az orosz–ukrán háború jelen formájában már be van árazva a forintárfolyamba. Ebből kifolyólag a háború enyhülése, illetve lezárása komoly forinterősödést válthatna ki
– írta az év elején a Növekedés.hu. A hírportál elemzése összességégben arra lyukadt ki, hogy az év közepére jelentősen erősödhet a forint.
A forint/euró árfolyam lényegesen magasabb szinteken mozog a fundamentálisan indokolt értékénél. A geopolitikai kockázatok és a nemzetközi energiaválság enyhülése, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos pozitív hírek egyaránt a forint erősödését okoznák az euróval szemben. Így 2023 közepére kedvező esetben akár 380 forint alá is visszasüllyedhet az árfolyam. Ez, legalábbis egy időre, már februárban megtörtént. A folyó fizetésimérleg-hiányban Magyarország jó eséllyel elérte a mélypontot. Innentől kezdve fokozatos javulás várható az egyenlegben.
A folyó fizetési mérleg tételei jellemzően többletesek, a jelentős deficit az energiaegyenleg hatalmas hiányára vezethető vissza. A jegybank lényegében a devizatartalék terhére biztosítja az energiaimporthoz szükséges devizalikviditást. Ennek köszönhetően érdemben csökken a hazai fizetőeszközön az eladói nyomás.
A forint árfolyamát, Magyarország megítélését befolyásolja a költségvetési hiány, amely jövőre a korábban tervezett 3,5 százalék helyett 3,9 százalékot tehet ki. A befektetők, így a forintpiaci szereplők figyelik a GDP-arányos államadósság alakulását, ez viszont a magas infláció és a középtávon gyors nominális GDP-növekedés következtében 65 százalék közelébe csökkenhet 2025 végére.
A gyors béremelkedés növeli az állam személyijövedelemadó-bevételeit, míg a nagyobb infláció az áfabevételeket emeli meg. Mindkettő javítja a költségvetés egyenlegét, mely 2024-ben újra 2,5 százalék közelében alakulhat az MNB decemberi inflációs jelentése alapján. Ami a kockázatokat illeti, az energiaválság kiújulása és elmélyülése kedvezőtlen lenne az inflációra, a gazdasági teljesítményre és a kockázatvállalási hajlandóságra nézve. Ebben az esetben a régiós devizák eladói nyomás alá kerülhetnének. A háború intenzívebbé és szélesebb körűvé válása szintén negatív lenne. Emellett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank vártnál lendületesebb kamatemelései is kedvezőtlenek lennének a feltörekvő régiós devizákra, köztük a forintra nézve.
A hitelkamatok is a gyenge forint miatt emelkedtek
A gyenge forint is szerepet játszott abban, hogy megemelkedtek a hitelkamatok Magyarországon. Ez látszik a hivatalos jegybanki statisztikákból is. A háztartások újonnan felvett lakáscélú hiteleinek átlagos hitelköltség-mutatója 2023 januárjában 11,67 százalékra nőtt, míg a szerződések értéke csökkent decemberhez képest.
Kedvező, hogy továbbra is a biztonságos kölcsönöket részesítik előnyben a hitelfelvevők, szinten valamennyi lakáshitel éven túli kamatrögzítésű. A kamatfixálás átlagos hossza pedig 142 hónap volt. A személyi hitelek átlagos hitelköltség-mutatója 19,48 százalékra emelkedett, az új szerződések értéke szintén nőtt 2022 decemberéhez képest.
Fontos, hogy hitelfelvétel előtt – bármilyen célra is szeretnél kölcsönt felvenni – mindenképp végezd el az összehasonlítást a bankok ajánlatai közt, mert jelentős különbségek lehetnek, és egy körültekintő választással sokat spórolhatsz.
Mennyi lesz az euró az elemzők szerint 2023-ban?
Az év elején több magyar elemzőcsoport is azzal állt elő, hogy a forint középtávon gyengülni fog. Éves átlagban 415 forintos eurót tartanak reálisnak
– derült ki a Népszava január végén készült elemzői körkérdéséből.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői 2023-ban éves átlagban 415, 2024-ben pedig 425 forintos euró árfolyamot valószínűsítenek. Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint ellentétes hatások szorítják a forintot. A kockázatok közül mindenképpen érdemes kiemelni a januári hitelminősítői értékeléseket, az Európai Unióval fennálló konfliktusok folytatódását, az MNB és a kormány közötti ellentéteket, illetve a kedvező nemzetközi befektetői hangulat törékenységét.
A forintot 2023 elején támogathatja a magas kamatszint, a dollár esetleges további gyengülése, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatban érkező, bármilyen pozitív hír. Összességében a forint árfolyama az év második felében enyhén gyengülő pályára állhat, és az euró árfolyama visszatérhet a korábban látott 415 forint magasságába.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint rövid távon a relatíve gyenge dollár, a 18 százalékos egynapos betéti kamat fenntartása és a gázpiaci feszültségek oldódása következtében javuló külső egyensúly támogathatja a forintot. A makrogazdasági egyensúlytalanságok, a gazdaságpolitikai aggodalmak és a továbbra is ingadozó globális kockázati hangulat azonban gátat szab a rövid távú jelentős felértékelődésnek. Emiatt az euró/forint árfolyam a 385-415 közötti sávban mozoghat.
A Raiffeisen Bank elemzői sem bíznak a forint további erősödésben – derül ki a bank negyedéves előrejelzéséből. Török Zoltán vezető elemző úgy látja, hogy a szuper magas, 13 százalékos jegybanki alapkamat nem maradhat fenn nagyon sokáig. Az uniós pénzek ügye is forintgyengülést hozhat. Emellett továbbra is velünk vannak a szerkezeti problémák: a magas államadósság, a magas energiafüggőség, az alacsony devizatartalék. A Raiffeisen elemzői ezért éves átlagban 415 forintos eurót várnak.
A banki elemzőktől nem tér el lényegesen a kormány prognózisa sem. A harmadszor elkészített idei költségvetés 2023-ra átlagosan 410,8 forintos éves euró árfolyammal számol. Ez szám ugyan nem elemzési előrejelzés, hanem egy technikai tervszám, de azért arra utal, hogy a kormány sem számít a forint látványos feltámadásra 2023-ban. Fontos, hogy az idézett előrejelzések nincsenek kőbe vésve, ahogy a költségvetési árfolyam sem, tehát folyamatosan változhatnak az árfolyamprognózisok, amelyekről a jövőben rendszeresen beszámolunk.
Mi a helyzet a régiós fizetőeszközökkel?
Érdemes megnézni a forintot a régiós társaival együtt is. A cseh korona és a forint látványos erősödése veszít lendületéből, és a következő hónapokban gyengülő pályára állhat. Eközben a következő egy év nyertese a lengyel złoty lehet
– derül ki a Reuters elemzői körkérdéséből. A cseh fizetőeszköz 2023 elején több mint 14 éve nem látott magasságba emelkedett, a magyar pedig tíz hónapos csúcsot ért el. Ezt a hanyatló energiaáraknak köszönhették. A folyó fizetési mérleg magas hiánya Csehországban és Magyarországon nyugtalanítja a befektetőket.
Mivel a kockázatvállalási hajlandóság vélhetően mérséklődni fog a következő időszakban a pénzpiacokon, a feltörekvő országok befektetési eszközei iránti érdeklődés gyengülhet
– mondta a hírügynökségnek Nicholas Farr, a Capital Economics elemzője. A korona ellen szól, hogy a cseh kereskedelmi mérleg többlete nem túl nagy, és a gazdaság lassan nő.
Miközben az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusa még tart, a cseh jegybanké véget ért
– magyarázza a cseh devizával kapcsolatos szkeptikus álláspontját Jaromir Gec, a Komercni Banka elemzője.
Az elemzők előrejelzéseinek medián átlaga szerint a forint/euró árfolyam az év eleji 380 forint/eurós szintről a következő 12 hónapban visszatér a 385 forint körül zónába. A korona elvesztve év eleji erősödését újra 24 euróba kerülhet. Hozzájuk csatlakozhat a román lej, amely a Reuters elemzői konszenzusa szerint a következő 12 hónapban bő két százalékkal gyengülhet. Így egy euróért öt lejt kell majd adni.
Más pályán mozoghat a złoty. A lengyel devizának keresztbe tett, amikor Anrdzej Duda, Lengyelország államfője alkotmánybírósági kontrollra küldte az igazságügyi reformot kiigazító törvényt, amely az EU jogállamisági elvárásainak megfelelően korrigálná a korábbi átalakítást. Ez késleltetheti a varsói vezetés és az uniós döntéshozó testületek megállapodását, s ezzel az EU-támogatások átutalását Lengyelországnak.
Ugyanakkor ezzel minden lehetséges negatív forgatókönyv megvalósult már, és ez tükröződik a złoty árfolyamában – vélik az ING Bank elemzői. Ebből következően megnyílt az út a lengyel deviza erősödése előtt. A Reuters elemzői konszenzusa szerint a złoty a következő 12 hónapban megcélozhatja a 4,6 złoty/eurós árfolyamot. Ez 1,6 százalékos erősödés lenne a 2023. eleji szinthez képest.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
