Csökkent az irányadó kamat Magyarországon, de még mindig magas szinten van. A forint az idén erősödött mind az euróval és a dollárral szemben, és a régiós társainál jobb eredményt ért el.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa május 23-ai kamatdöntő ülésén éppen azt tette, amit a szakértők vártak tőle:
az egynapos banki betéti kamatot 18 százalékról 17 százalékra csökkentette,
a kamatfolyosó felső korlátját szintén egy százalékponttal, 20,5 százalékról 19,5 százalékra mérsékelte, az alapkamatot változatlanul 13 százalékon hagyta. Ez összességében monetáris lazítást jelent, egyben előrevetíti az alacsonyabb kamatkörnyezetet. A forintnak azonban még mindig támaszt ad a magas kamat.
A kamatfolyosó 450 bázispontos áprilisi csökkentésével az MNB utat nyitott az előtt, hogy megkezdje az egynapos betéti kamat mérséklését is – jelezték előre az ING szakértői már a keddi kamatdöntés előtt. A jegybank kommunikációja szerint a pénzügyi kockázatok mérséklődésének függvényében folytatódhat az MNB monetáris politikájának enyhítése. Miután az elmúlt hónap javulást hozott ezen a téren, nem volt oka annak, hogy a bank döntéshozói ne tartsák be ezt az ígéretüket. A magyar külkereskedelem erősödött. Ezt mutatja a kereskedelmi egyenleg, ami a pozitív tartomány határára ért, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig a 2022. első negyedévi 2,2 milliárd euróról 0,5 milliárd euróra csökkent.
Mindez elsősorban az energiaárak jelentős csökkenésének, a visszaeső energiafelhasználásnak, a nagyon gyenge belső fogyasztásnak és befektetéseknek köszönhető.
Ennek következtében lassult az import. Eközben a ipar exportszektorai jól teljesítenek. A forint ugyan gyengült az elmúlt időszakban, de nem annyit, ami okot adott volna a kamatcsökkentés elhalasztásra. A kialakult euró-forint árfolyam már tükrözi, hogy a piac számított a kamatcsökkentési ciklus indítására.
Forint árfolyam kontra többiek
Az euró januárban 400 forintos szinteken mozgott, manapság viszont 375 forint körül ingadozik. Ez 6 százalékos forinterősödésnek felel meg. A dollár jegyzése 375 forint felett is járt az év elején, ezzel szemben jelenleg 350 forint alatti árfolyam a jellemző, azaz 7 százalékkal lett olcsóbb az amerikai deviza.
Ha a régiós devizákkal összevetjük a forint teljesítményét, akkor kiderül, hogy a magyar fizetőeszköz jobban szerepelt náluk. A lengyel zloty az euróval szemben alig több mint 4 százalékos, a dollárhoz képest 5 százalékos előnyt szerzett. A cseh korona az euróhoz mérten 2 százalékkal erősödött, a dollárhoz viszonyítva pedig közel 3 százalékkal. Az, hogy a forint jobban szerepel a régiós társainál, nagyrészt a magas kamatszinttel magyarázható. A most 17 százalékra csökkentett irányadó kamat ugyanis messze meghaladja a lengyel és a cseh szintet.
Az ING-s szakértők szerint a kötvénypiacon is kedvezően alakul a helyzet. Az amerikai bankrendszerrel kapcsolatos aggályok és a washingtoni kormány eladósodási korlátjának emelése körüli vita nem idegesítik különösebben a befektetőket. Annyira semmiképpen sem, hogy a pénzügyi helyzet romlásától tartva elkezdjék átszivattyúzni a tőkéjüket a feltörekvő piacokról a biztonságos menedéket kínáló befektetési eszközökbe.
Az ING elemzői arra számítottak a jegybanki bejelentések előtt, hogy az MNB vezetői sokat fognak beszélni a bank megfontolt, fokozatos lépéseiről. A szakértők azt jósolják, hogy ha semmi rendkívüli nem történik, akkor
szeptemberben válhat egyenlővé az egynapos betéti kamat és az alapkamat 13 százalékon.
Az első alapkamat-csökkentés decemberben jöhet
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntés követő sajtótájékoztatón nem okozott csalódást az ING szakértőinek. Éppen azt tette, amit vártak tőle. Egyebek mellett arról beszélt, hogy a három százalék körüli infláció eléréséhez még 2024-ben is szükség lesz a szigorú monetáris politikára. Az MNB döntéshozói a jelenlegi pénzügyi környezetben az óvatos, fokozatos lépésekkel haladó monetáris politikát tartják jónak. Ha tovább javul Magyarország pénzügyi kockázati megítélése, akkor a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatának fokozatos közelítését az alapkamathoz.
Matolcsy György MNB-elnök a keddi kamatdöntés után az inflációt jelölte meg a magyar gazdaság első számú ellenségének. Ezért a jegybank legfőbb célja az infláció csökkentése. A pénzromlás 24 százalékos tempója 10 százalékkal magasabb a régiós átlagnál. A legmagasabb áremelkedések az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál jelentkeznek, amit részben az árstopok okozhatnak, miután a piacgazdasági környezetben megzavarják az árképzést. Ezek 3-4 százalékkal dobhatták meg az inflációt az év elején. Ennek megfelelően az MNB az ársapkák kivezetését javasolja a kormánynak.
A jegybank elnöke az MTI szerint megjegyezte még, hogy az infláció azokban az országokban magasabb az átlagosnál, amelyek gazdaságában alacsony a munka termelékenysége és gyenge a vállalatok versenyképessége. Magyarországon szerinte versenyképességi, termelékenységi fordulatra van szükség, ahogy ezt a jegybank következetesen hangsúlyozza. A kormány burkolt bírálata után arról beszélt, hogy Magyarországon jó irányba indultak a gazdasági folyamatok. Matolcsy György szerint a jövő évi költségvetés „ígéretes” lépés a jó irányba.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!