A megugró rezsiárak sokakat ösztönöztek az utóbbi időben az otthonuk energiahatékonyságának javítására. A megújuló energiák közül lakossági szinten a napenergia az, amihez költséghatékonyan szinte bárki hozzájuthat. A napokban változott az elszámolást érintő szabályozás, ami kihatással lehet a beruházás megtérülési idejére is. Egyelőre azonban sok a tisztázatlan kérdés, és mivel a napenergia a legkönnyebben elérhető energiaforrás, továbbra is lesznek, akik belevágnak a beruházásba. Megmutatjuk, hogy ők miből finanszírozhatják.
A meglévő rendszereknél marad az éves mérleg
A kormány szeptember elején közölte, hogy van mód az éves elszámolás fenntartására minden már meglévő beruházás esetében, sőt, bizonyos megkötésekkel az előkészületben lévőknél is.
A jövő évtől is fennmarad az éves elszámolás a háztartási méretű napelemes rendszerekre a telepítésüktől számított tíz éven át. Az éves szaldó előnyösebb, mert minden más megoldásnál több megtakarításhoz, alacsonyabb villanyszámlákhoz segíti az érintetteket.
“Úgy döntöttünk, hogy a kedvezőbb éves elszámolást alkalmazzuk a már üzemelők mellett azokra a háztartási erőművekre is, amelyek működtetői 2023. szeptember 7. éjfélig jelezték fejlesztési igényüket. Utóbbiak esetében 2026. január 1-jéig biztosít majd a hivatali rendeletmódosítás a beruházások befejezésére időtartamot. Így a már előkészületben lévő fejlesztések is az éves szaldóban maradhatnak tíz éven át, ha a kivitelezésük legkésőbb 2025 végéig lezárul. A mostantól beérkező újabb igényekre alapozó beruházások pedig egységesen a bruttó elszámolásba kerülnek”
– mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Mi tartogat a jövő napelemes háztartásoknak?
Bár a bruttó elszámolás várhatóan kedvezőtlenebb lesz az éves szaldóelszámolásnál, így a megtérülési idő is változhat, a napelemes rendszer kiépítését azonban még így is megéri megfontolni, pláne hosszú távon, mivel az energiatakarékos rendszerek tízmillióval is emelhetik az eladó ingatlan értékét:
Ezen kívül elég csak a közelmúltban látott energiaválságra gondolni, ami még egy érv amellett, miért nem érdemes kizárólag a nem megújuló energiaforrásokra támaszkodni.
“2022-ben az energia ára soha nem látott magasságokba emelkedett az EU-ban. Az áremelkedés még 2021-ben kezdődött, amikor a Covid19-világjárvány és a növekvő nemzetközi kereslet nyomán világszerte nőni kezdtek a nagykereskedelmi energiaárak. Az Ukrajna elleni orosz invázió, illetve az időjárási viszonyok tovább súlyosbították a helyzetet.
Mivel az EU a felhasznált energia nagy részét importálja, az importárak növekedése (ezt a mutatót a grafikon nem tartalmazza) 2021 második negyedévétől kezdve egyaránt hatással volt a termelői és a fogyasztói árakra is. 2020 decembere és 2021 decembere között az energia importára az euróövezetben több mint kétszeresére emelkedett. Erre korábban soha nem volt példa: az energia importárai, noha magas volatilitás jellemzi őket, egy éven belül általában csak körülbelül 30 százalékkal változnak”
– derül ki az energiaválságról szóló egyik uniós elemzésből.
Bár az energiaárak azóta csökkentek, Magyarországon pedig a lakossági áramfogyasztásra hatósági árakkal fékezték meg az áramszámlák elszállását, azt egyelőre nagyon nehéz megmondani, hogy a jövőben nemzetközi és magyarországi szinten hogyan alakulnak majd az energia-, ezen belül az áramárak.
A napelemes, hőszivattyús rendszerekkel megtakarítás érhető el, de ezeket a korszerű megoldásokat csak akkor érdemes bevezetni, ha egy energetikai szempontból takarékos lakásról vagy házról van szó. Például megfelelő az ingatlan szigetelése és az ablakokon keresztül sem szökik meg a meleg vagy a klíma által “termelt” hideg a nyári kánikulában.
Korszerűsítés hitelből: akár banki kedvezmény is járhat rá
Az energiahatékonyságot célzó beruházások többnyire jelentős kiadással járnak. Természetesen a különböző bankok ajánlatait át kell böngészni a hitelfelvétel előtt, a különbségek ugyanis óriásiak.
Érdemes figyelni a zöld Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket (MFL): több bank is ad megadott feltételek mellett 0,25 vagy akár több mint 1 százalékpontos kedvezményt úgynevezett zöld célokra, és különböző akciókkal népszerűsítik a felújítási és korszerűsítési hiteleket is.
A money.hu szabad felhasználású jelzáloghitelek összehasonlítására szolgáló kalkulátora szerint egy 7 millió forintos, 20 éves futamidejű kölcsön esetében a legkedvezőbbeknél 72-74 ezer forint alatt marad a törlesztőrészlet, míg a drágábbak között vannak 80 ezer feletti törlesztésű hitelek.
Ha belefér a családi költségvetésbe egy azonos összegű, azaz 7 millió forintos, de jóval rövidebb futamidejű, mondjuk 5 éves személyi kölcsön, akkor szintén át kell nézni a bankok ajánlatait a személyikölcsön-kalkulátorunk segítségével.
A legolcsóbb személyi kölcsönök esetében a havi törlesztés nem éri el a 160 ezer forintot, a legdrágábbaknál viszont ugyanez meghaladhatja a 170 ezer forintot.
