Széleskörű lakhatási támogatás, nagyszabású szolgálatilakás-program, rendszeres lakáscélú megtakarításokat ösztönző pénzügyi termék bevezetése, a Babakötvény átalakítása. Ilyen új irányok várhatók a lakáspolitikában.
Váratlan fordulat jöhet a következő években az állami lakáspolitikában, ami a teljes piacra is nagy hatással lehet – derült ki a Telex által megszerzett a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című, szeptemberben elkészült dokumentumból. Ez egyelőre csak egy döntés-előkészítő háttéranyag, ugyanakkor kijelöli a várható irányokat. Erre egyébként már történtek utalások az elmúlt hetekben. Például a legutóbbi Kormányinfón elhangzott, hogy új, átfogó lakáspolitikai koncepció készül, amelybe beletartozik majd az Airbnb- és bérletidíj-szabályozás, építések ösztönzése, kollégiumi férőhelyek bővítése is.
Megérett a fordulatra az állami lakáspolitika
A Nemzeti Lakásstatégia 2035 szakértői dokumentum szerint a gyökeres változtatást az alábbi problémák indokolják:
- A lakásár/jövedelem és a bérleti díj/jövedelem mutatók alapján „az elmúlt 10 évben Magyarországon váltak az egyik leginkább nehezen elérhetővé az egyes lakhatási alternatívák az Európai Unióban”.
- Különösen a fiatalok vannak nehéz helyzetben, ami a családpolitikai célokra is kihat. Mivel manapság az emberek azelőtt szeretnék rendezni a lakhatásukat, hogy gyereket vállalnának.
- A 18–40 évesek lakhatási szükségleteinek kielégítését tisztán a piaci folyamatokra nem lehet bízni. „A magyar államnak az eddigieknél egy aktívabb és határozottabb – sokkal változatosabb lakhatási megoldásokra építő – lakáspiaci beavatkozásokkal jellemezhető politikát kell folytatnia”.
“A kormányzatnak szükséges némileg elrugaszkodni a demográfiai alapú lakáspolitikai konstrukciók teljes dominanciájától és innovatív lakáspolitikai konstrukciókkal, sokszínű lakhatási támogatási programokkal irányt mutatni a lakhatási szükségleteiket kétségbeesetten kielégíteni nem tudó fiatalok és más – demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci vagy egyéb szempontból kiemelten fontos – társadalmi célcsoportok számára”
– írják a háttéranyag készítői.
Meg kell haladni a mostani lakástámogatásokat
A lakástámogatások a jelenlegi formájukban nem tudják elősegíteni a felvázolt lakhatási problémák megoldását. Különösen az önálló életkezdési nehézségekkel küzdő fiatalok, romák, egyetemisták, egyszülős családok, bizonyos állami alkalmazottak esetében. A CSOK Plusz például – bár jelentős otthonteremtési támogatást kínál a gyereket vállaló fiataloknak, – de javarészt csak a rendszeres, legalább átlagos jövedelemmel és megfelelő fedezettel bíró családok számára. A CSOK hitelhez nem szükséges gyermekvállalás, de csak a preferált kistelepüléseken érhető el. Ezáltal „elősegítheti a családok vidéki kistelepüléseken való maradását vagy odaköltözését”. Ugyanakkor így a “városiak” kiszorulnak belőle, és a születésszámok javítását sem szolgálja megfelelően.
A Babaváró hitelt a statisztikák szerint a felvevők több mint kétharmada lakáscélra fordítja, és már egy gyerek vállalásával is hozzá lehet jutni a kamatmentes hitelhez. Így „kevésbé voltak motiválva a kettő vagy három gyerek vállalására”, és „sokan eleve befektetési céllal vették fel, addicionális gyerekvállalási szándék nélkül”. Mindemellett a Babaváró konstrukció az államnak rendkívül drága is.
Összességében tehát ezek a támogatások sem a születésszám-növekedést nem tudták a kívánt mértékben elérni, legalábbis felemás volt a hatásuk. Sem pedig mindig csak az igazán rászorulók éltek ezekkel a lehetőségekkel. Voltak, akik befektetési céllal vettek ingatlant vagy állampapírba fektették például a Babaváró hitel millióit.
A dokumentumban szereplő legfontosabb célkitűzések
- új lakásépítések számának növelése a jelenlegi évi 15-18 ezerről a 25-30 ezres sávba;
- lakásbővítések és -felújítások felpörgetése, energetikai korszerűsítések előmozdítása, komfort nélküli háztartások rekonstrukciója;
- GDP-arányos lakásberuházási ráfordítások növelése a jelenlegi kb. 2,5 százalékról, hogy ezek értéke minden évben érje el a V4-országok átlagát, kb. 3 százalékot, majd 2035-re az 5 százalékot;
- nagyszabású szolgálatilakás-programok indítása az állami életpályákon dolgozók számára: évente összesen 3-5 ezer új szolgálati lakás építése vagy magas minőségű felújítása, bérletidíj-kedvezmények az ezekben lakóknak gyerekszám és szolgálati jogviszony hossza alapján;
- munkáltatók ösztönzése a munkavállalók lakhatási szükségleteinek kielégítésére a béren kívüli juttatások rendszerének újranyitásával. Évente legalább 100 ezer dolgozó vegye igénybe ezt az új cafeteriaelemet.;
- osztott tulajdonú lakáskonstrukció bevezetése: 2025-ben bevezetendő új modell, amely egyszerre épül résztulajdonlásra és bérleti díj fizetésére, majd a „futamidő” végén lehetőség nyílik a teljes tulajdoni hányad megszerzésére;
- fiatalok önállósodásának előmozdítása: „a szüleiknél lakó vagy a szüleiktől rendszeres és jelentős anyagi támogatást kapó fiatalok arányát a jelenlegi 52 százalékról 40 százalékra szükséges leszorítani 2035-re”;
- rendszeres lakáscélú megtakarításokat ösztönző pénzügyi termék bevezetése: „szükséges lenne bevezetni legalább egy olyan pénzügyi instrumentumot, amely a rendszeres lakáscélú megtakarításokat legalább évi 150 ezer forint állami hozzájárulással ösztönzi”, és elérni, hogy ezt évente legalább 50 ezren igénybe vegyék;
- magyar beszállítói hányad emelése: az állami/uniós támogatásból futó új építéseknél és felújításoknál „a kapcsolódó megrendelések értékben és volumenben is legalább 50 százalékban hazai építőipari szereplők által kerüljenek kielégítésre”.
A fenti célok eléréséhez több eszközt is javasolnak a háttértanulmány készítői.
Például az úgynevezett zöld csok pluszt, amely addicionális gyerekvállalás kötelezettsége mellett új építésű, legalább A+ energetikai besorolású ingatlan építésére/vásárlására nyújtana hitelt még alacsonyabb kamatszint és/vagy magasabb igényelhető hitelösszeg mellett.
Egy erre rávezető program is indulhat. Ennek keretében 18–30 éves, együtt élni szándékozó fiataloknak komfortos és olcsó bérlakást biztosítana az állam 5 évig. Azzal a feltétellel, hogy utána igényelni fogják a csok pluszt. Az elképzelés szerint az 5 év alatt a fiatal párok az olcsó bérlemény mellett meg tudnának takarítani az önerőhöz.
Felmerül a lakásügynökségi modell szorgalmazása. Mivel – a szöveg szerint – egy jól működő szolgálatilakás-program nélkülözhetetlen szereplője egy lakóingatlanok hasznosításával, üzemeltetésével foglalkozó entitás, ami ráadásul a fiatal családok lakhatási feltételeinek javítására is alkalmas lehet.
Helyet kapott a dokumentumban a szociálisan rászorulók lakhatási helyzetének javítását célzó elem is: „szükség van az állam erőteljesebb szerepvállalására olyan, jellemzően foglalkoztatotti jogviszonnyal rendelkező célcsoportok esetében, akiknek életét átmeneti vagy tartós sokkok rázták meg (pl. válás, haláleset, testi vagy szellemi fogyatékossá válás)”. Továbbá nagyszabású kollégiumépítési program és az egyetemi városokban modern stúdióapartmanok létrehozása is szerepel a tervek között.
A demográfia mellett fókuszban a gazdaságélénkítés
Ugyan továbbra is cél a születésszámok növelése, de a lakhatási szempontok mellett éppúgy a gazdaság élénkítése, a hazai GDP növelése is. Utóbbiban az építőipar, mint húzóágazat helyzetbe hozása segíthet, ami ráadásul emeli a költségvetési bevételeket, és a hazai beszállítói hányad növelésével még az importkitettséget is mérsékli.
Emellett a nemzeti lakásstratégia megalkotásakor figyelembe vennék:
- az alsóbb jövedelmi tizedbe tartozók helyzetbe hozását,
- a kiemelt társadalmi csoportokra való fókuszt,
- a rugalmasságot,
- a költségvetési források takarékos felhasználását,
- a kínálatoldali ösztönzést,
- a befektetési célú vásárlások támogatásának kiszűrését és
- az energiahatékonysági szempontok prioritását is.
Felmerült a Babakötvény részleges átalakítása
A Babakötvény részleges átalakítása is szóba került, ugyanis a babakötvény-állomány 2024 nyarán már 360 milliárd forintot tett ki. Ezt a gyermek 18. életévének betöltése után most bármilyen célra felhasználhatja.
A lakhatási problémák megoldásában nagy szerepet játszhatna ez a forrás, ha például meghosszabbítható lenne további opcionális 7 évvel a program. Vagyis lehetőség lenne 25 éves korig gyűjteni úgy, hogy ebben a plusz időszakban az állam még adna az infláció feletti 3 százalékos kamatprémiumot is. Cserébe azonban előírnák, hogy az összegyűlt megtakarítás legalább felét magyarországi lakóingatlan vásárlására vagy építésére kell fordítani.
Azzal nem érdemes számolni, hogy a dokumentum minden eleme megvalósul majd. Azt viszont jelzi, hogy a korábbinál szélesebb spektrumon zajlik gondolkodás a minisztériumokban a lakás- és az azzal összefüggésbe hozott családpolitikáról.
