támogatja.A felmérések szerint tízből három dolgozó fiatal még a szüleivel lakik Magyarországon, pedig a negyedük már most is szeretne önálló háztartásban élni, de valamiért mégsem tudnak elköltözni. Ők vagy saját lakásba, vagy albérletbe költöznének. Megnéztük, hogy mennyi most a lakáshitel törlesztője, és hogy mennyi ehhez képest a lakbér.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, aki segít:
- a neked járó támogatások és támogatott hitelek maximális kihasználásában,
- speciális, egyedi kedvezményekkel a törlesztőrészleted csökkentésében,
- az apró betűk értelmezésében,
- a teljes hitelügyintézésben.
A fiatalok foglalkoztatása pozitív irányba változik, mégis sokan szorulnak ki a lakáspiacról, és nem tudják megteremteni a családalapításhoz és megélhetéshez szükséges anyagi függetlenséget – derül ki az Eurofound jelentéséből. Ezt támasztja alá az is, hogy tízből négy 25-29 éves és tízből kettő 30-34 éves fiatal még mindig a szüleivel élt 2022-ben az EU-ban.
Hazánkban a 25-34 év közötti, már dolgozó fiatalok 29 százaléka élt még mindig a szüleivel a vizsgált évben.
A felmérés szerint Európában egyre több 25-34 éves, már dolgozó fiatal kényszerül mamahotelbe, arányuk 2017-ről 2022-re átlagosan 24%-ról 27%-ra nőtt. A fiatalok lakhatási válsága tekintetében egyébként kettészakadt Európa, és az északi országokban sokkal kevésbé jellemző a mamahotelezés, mint Dél- vagy éppen Kelet-Európában. Svédországban és Finnországban a 25-34 éves foglalkoztatottak mindössze 2%-a él a szüleivel, míg Horvátországban 65%, Görögországban 57%, Portugáliában pedig 52% ez az arány. Magyarország a 29%-kal a középmezőnybe tartozik.
A fiatalok negyede már most is elköltözne, ha tudna
A hazai tendencia egyébként pozitív irányba mutat, az idei második negyedévi K&H ifjúsági index adatai szerint a magyar fiatalok (19-29 évesek) 63 százaléka önálló háztartásban él, vagyis e felmérés szerint 27 százalék lakik a szüleivel. Ez az önállósodási arány rekordnak számít a 2012 vége óta minden negyedévben megjelenő felmérés történetében, egyben emelkedést jelent a korábbi időszakokhoz képest.
A válaszadó, még a szülőkkel élő fiataloknak több mint a 24 százaléka nagyon fontosnak tartja, hogy a lehető leghamarabb önálló életet kezdjen.
Ugyanakkor 61 százalékuk úgy gondolja, ráér később elköltözni a szülői házból. A 15 százalékuk egyáltalán nem gondolkodik az önállóvá váláson. Ez az arány a 26–29 évesek körében 31 százalék, míg a 19–25 évesek esetén 11 százalék.
A még szülőkkel élő, de már költözést tervező fiatalok 35 százaléka saját lakást szeretne, 34 százalékuk albérletbe költözne. A felmérésben megszólaló fiatalok összesen 26 százaléka tervezi lakóingatlan vásárlását 3 éven belül. Ennek a csoportnak a 28 százaléka saját pénzforrásból fizetné ki a lakás árát, nekik 23 százalékuk főleg saját erőből oldaná meg, 24 százalékuk saját erőt és hitelt kombinálna fele-fele arányban, és 25 százalékuk fedezné nagyobb részben hitelből az ingatlan árát.
Ilyen árakkal találkoznak most a fiatalok a lakáspiacon
A júliusi árakat tekintve elmondható, hogy az elmúlt egy évben a Szegedet és Debrecent is magában foglaló dél-alföldi és észak-alföldi régió ingatlanai értékelődtek fel a legnagyobb mértékben: 8,1-8,3 százalékkal emelkedtek itt az árak. A legalacsonyabb ütemű, közel 3 százalékos drágulás Pest megyében volt.
Az ingatlan.com adatai szerint július végén a fővárosban 1,02 millió forint volt az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. Messze a legdrágább városrész az V. kerület, ahol 1,8 millió az átlagos négyzetméterár, a másik véglet Soroksár, ahol 700 ezer forintnál olcsóbban kínálják a lakóingatlanok négyzetméterét.
A vármegyeszékhelyek között Debrecenben a legmagasabbak az árak, átlagosan 815 ezer forintba került júliusban egy négyzetméter. Majd Győr és Veszprém következik lényegében azonos, 786 ezer és 783 ezer forintos összeggel. Szegeden és Székesfehérváron 754 ezer és 747 ezer forintról van szó. Ugyanakkor Salgótarjánban még 300 ezer forint alatt vannak az átlagárak. Kaposváron, Szolnokon, Miskolcon és Békéscsabán pedig 441 ezer és 479 ezer forintos átlaggal számolhatnak a vevők.
Mennyi lenne a lakáshitel törlesztője?
A költözni vágyó fiatalok egyharmada saját lakást venne, és a többségük ehhez hitelt venne igénybe. A fentiek alapján lakáshitel-kalkulátorunkban megnéztük, milyen hitelajánlatokkal találkozhatnak ezek a fiatalok.
Egy 30 millió forintos esetében 20 százalékos önerő mellett egy fiatalnak 24 millió hitelre lesz szüksége (ez, mint láttuk, Budapesten egy 30 négyzetméteres lakásra lenne elég, míg Kaposváron 68 m2 is kijönne belőle). A feltételeknél a kereset is lényeges, példánkban a KSH legfrissebb jelentése szerinti átlagkeresettel számolunk, vagyis nettó 427 ezer forinttal.
A példában a listát az MBH Duna Bank Lakáscélú jelzáloghitel vezeti, 5 éves kamatperiódussal: 175.358 forintos havi törlesztőrészlettel, 6,04 százalékos THM-mel az egyik legjobb ajánlat. Ennél a futamidő végéig összesen 42 millió forintot fizet vissza az adós a pénzintézetnek.
A második legjobb ajánlat a Gránit Bank Lakáshitele, amely 6,46 százalékos THM mellett 182.963 forintos törlesztőrészlettel érhető el a fenti keresési feltételek mellett, és összesen 44 millió forintot kell visszafizetni.
Az UniCredit Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelénél a money.hu-n keresztül partner kamatkedvezménnyel érhető, amely azt jelenti, hogy 203.013 forintos törlesztőrészlet helyett havonta 184.164 forintot kell fizetni, amely összességében 4,5 millió forint megtakarítást jelent a visszafizetendő összegben.
Mennyi most az átlagos lakbér?
A KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint júliusban az előző hónaphoz képest az átlagos bérleti díjak országosan 1,8 százalékkal, Budapesten 1,4 százalékkal nőttek.
“Éves szinten országosan 10,3, a fővárosban valamivel alacsonyabb mértékben, 9,3 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek. A bérleti díjak emelkedésében szerepet játszhatott az albérletszezon kezdete, mivel a ponthatárok kihirdetése óta a kereslet 14 százalékkal élénkült tavalyhoz képest”
– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az ingatlan.com elemzése szerint augusztus elején kiadásra hirdetett lakóingatlanok átlagos bérleti díja Budapesten 250 ezer forintot tett ki. A legnagyobb kínálatot nyújtó kerületek közül a XI.-ben 270 ezer, a XIII.-ban 250 ezer, a VIII.-ban pedig 239 ezer forint az átlagos bérleti díj.
A vármegyeszékhelyek albérletpiacait nézve látható, hogy továbbra is Debrecen a legdrágább, ahol 230 ezer forint az átlagos bérleti díj, a legolcsóbb pedig Kaposvár és Miskolc, ahol egyaránt 110 ezer forint az átlagos lakbér. A többi egyetemváros közül Győrben 190 ezer forintos átlagos bérleti díjjal számolhatnak a bérlőjelöltek, ugyanez Szegeden 160 ezer, Pécsen pedig 150 ezer forint.
Vagyis a lakások bérleti díja a legtöbb esetben még így is alacsonyabb, mint a lakáshitel törlesztője lenne.
Ezek a támogatások segítik a fiatalokat
A fentieket után egyértelműen kijelenthető, hogy nem könnyű ma lakáshoz jutnia egy fiatalnak, van azonban számos olyan program, amely segítséget nyújthat számukra, hogy elérjék céljukat.
Az Ifjúsági Garancia Plusz program idén áprilisban indult, ennek keretében albérlet- és utazási támogatás igényelhető. Ha a lakóhely és a munkahely között legalább 60 km-es a távolság, abban az esetben a minimálbér 70 százalékáig albérleti támogatás igényelhető, valamint a lakóhely és a munkahely 60 km-en belüli távolsága esetén útiköltség-támogatás igényelhető.
Illetékkedvezményben is részesülhetsz lakásvásárláskor. Amikor ingatlant veszel, a vagyonszerzés tényét be kell jelentened az adóhatósághoz, az adásvételi szerződés egy példányával. A vagyonszerzési illeték alapesetben a vételár 4%-a, de vannak kivételek:
- A 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok 50 százalékos illetékkedvezményben részesülnek akkor, ha 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű ingatlant vásárolnak. Feltétel, hogy korábban nem rendelkeztél sem önálló lakástulajdonnal, sem 50%-ot elérő tulajdoni hányaddal ingatlanban.
- Falusi CSOK és CSOK Plusz segítségével vásárolt ingatlanok után sem kell vagyonszerzési illetéket fizetned.
- Új építésű ingatlan vásárlásakor 15 millió forintig nincs illetékfizetési kötelezettséged, amennyiben az ingatlan értéke nem lépi át az 30 millió forintos határt.
- Illetékmentes az is, ha a korábbi lakástulajdonodat a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladod, és az új lakás vételára kisebb, mint a korábbi lakástulajdon értéke.
10% önerővel is vehetsz fel lakáshitelt
Lakásvásárlás előtt mindenképpen tudnod kell, hogy van egy olyan jogszabály, amely szerint csak lakáshitelből nem lehet ingatlant vásárolni, hanem minimum 20 százalék önerőre van szükség. A további 80 százalék lehet lakáshitel, amennyiben a jövedelmed elbír annyi terhet.
2024-től jogszabály szerint 10 százalék önerővel is lehetséges a lakáshitel felvétele azoknak a fiataloknak, akik
- a hitelkérelem beadásakor még nem múltak el 41 évesek,
- nincs saját lakásuk vagy nem rendelkeznek 50 százaléknál nagyobb tulajdonrésszel ingatlanban,
- vagy kizárólag olyan ingatlannal rendelkeznek, amely jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal terhelt.
A 10 százalék önerő lehetősége piaci kamatozású és támogatott lakáshitel esetén is adott. 10 százalék önerővel vásárolhatnak tehát ingatlant azok is, akik CSOK Plusz kölcsönt vagy falusi CSOK hitelt vesznek igénybe, és azok is, akik piaci lakáshitelt igényelnek, amennyiben megfelelnek a jogszabályi, valamint a banki hitelképesség feltételeinek.
A 10 százalékos önrész melletti hitelnyújtás nem kötelező, hanem egy lehetőség a bankok számára, amelyek saját hatáskörben rendelkezhetnek arról, hogy nyújtanak-e lakáshitelt 10 százalék önerővel, és ha igen, milyen egyéb feltételeket támasztanak.
Ezek legyenek az első lépések
Ha a szüleid fontosnak tartották a pénzügyi tudatosságra nevelést, bizonyára nem lesz új információ, hogy a pénzügyi tervezés a legfontosabb első lépés az önálló élet felé. Érdemes minél korábban tudatosan tervezni a lakásvásárlást, és ennek megfelelően egy bizonyos összeget minden hónapban elkülöníteni erre a célra. Emellett legyen egy elképzelésed, hogy körülbelül hol, milyen paraméterekkel rendelkező ingatlan a cél. Fontos, hogy ez a cél reális legyen.
A második lépés az információgyűjtés legyen. Lehet, hogy évekkel hamarabb juthatsz saját ingatlanhoz, ha alaposan tájékozódsz a lehetőségeidről. Beszélgess a terveidről a családdal, nézz utána, hogy milyen állami támogatásokra vagy jogosult, milyen feltételek mellett mekkora hitelt kaphatsz, és figyeld a lakáspiac helyzetét is, hogy hol milyen lehetőségek vannak. Az is előfordulhat, hogy az információk birtokában bizonyos mértékig módosítanod kell az eredeti terven: fontos a rugalmasság, amikor kiválasztod a leendő otthonodat.
Gondold át újra az anyagi lehetőségeidet, és hogy mit vállalsz. A 10 százalékos önerő nagyon csábító lehet, de ezen a ponton érdemes mérlegelni, hogy milyen értékű ingatlant vásárolsz, és az milyen mértékű eladósodást jelent majd a számodra. Kerüld el, hogy fiatal felnőtt éveidben egy életre eladósodj, és a hiteled mértéke gátoljon minden további tervedben.
