Tipp: Bankszámla váltás előtt mindenképp kalkulálj, hogy megtaláld a számodra legjobb számlacsomagot.
Így változik a minimálbér a következő években
A money.hu célja, hogy jól járj! Ezért ingyenesen és regisztráció nélkül összehasonlíthatod kalkulátorainkban a pénzügyi termékeket, és minden fontos tudást, tapasztalatot átadunk cikkeinkben. Szakértőink díjmentesen és személyre szabottan válaszolnak kérdéseidre, segítenek hitel vagy megtakarítás, befektetés témában is.
Az átlagkeresetek 50 százalékáig zárkóztatná fel a kormány a minimálbért 2027-ig, mutatjuk, milyen emelésekre lehet számítani a következő három évben, és azt, milyen veszélyeket hordoz a fizetések gyors növelése.
Jelenleg 266 800 forint a minimálbér. A garantált bérminimum, ami a legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben járó fizetés pedig 326 ezer forint. Szeptember végén a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) a munkaadói és munkavállalói szervezetek abban egyeztek meg, hogy a minimálbért a rendszeres bruttó átlagkeresetek 50 százalékáig fogják felzárkóztatni 2027. január 1-re. A viszonyítási alap minden évben a tárgyalások megkezdésének időpontját megelőző négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereseti adata lesz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók rendszeres bruttó átlagkeresete 602 200 ezer forint volt júliusban. Az ekkor érvényes minimálbér pedig ennek a 44,3 százalékát tette ki.
A bérek folyamatosan emelkednek
A viszonyítási alap viszont folyamatosan emelkedik. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint a rendszeres bruttó átlagkeresetek a következő három évben évente átlagosan 8, a minimálbér pedig átlagosan 12 százalékkal fog nőni. Ez alapján míg az átlagkeresetek 40 százalékkal emelkednek majd a következő három évben, addig a minimálbérnek csak körülbelül 25 százalékkal kellene nőnie ahhoz, hogy teljesüljön az 50 százalékos célszám.
Vagyis 2027-re 749 700 forintra nőnének a bruttó átlagkeresetek, a bruttó minimálbér pedig 374 700 forintra emelkedne.
Ezer eurós minimálbér, milliós átlagfizetés
“Szeretnénk elérni az ezer eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért egymillió forintra felvinni. Ez két-három éven belül lehetséges” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Az elmondottakat Facebook-posztban is megerősítette.
Ez alapján, ha erősebb lesz a bérdinamika a teljes gazdaságban, akkor a minimálbérnek is nagyobb mértéken kell nőnie, hogy elérje az előző év bruttó átlagkeresetének felét, ami szintén kormányzati cél. A kormányfő nyilatkozata alapján a bruttó átlagkeresetnek 57 százalékkal, a minimálbérnek 50 százalékkal kellene emelkednie legfeljebb három év alatt a jelenlegi euró-forint árfolyam mellett. Ez az átlagbérnél évi 16 százalékos emelkedés lenne a 636 700 forintos júliusi szinthez képest. A minimálbért pedig évi 14,5 százalékkal kellene emelni változatlan árfolyam mellett. Félő azonban, hogy ilyen ütemű bérnövekedés mellett elszalad az infláció, gyengül a forint, ami nehezíti az ezer eurós minimálbér elérését. A másik eshetőség, hogy magas kamattal fékezi a jegybank a forint gyengülését, ez azonban a gazdaság növekedését is fékezi.
Mi lesz a garantált bérminimummal?
A munkáltatók és a kormány közötti tárgyalások másik fontos témája a garantált bérminimum. Ugyanis több mint félmillió dolgozó kap garantált bérminimumot, számuk meghaladja a minimálbérért dolgozók létszámát. Vagyis a garantált bérminimum sorsa igen sokakat érint. Az eddigi egyeztetéseken több opció is felmerült. Szó esett a felzárkóztatott minimálbérrel való összeolvadásról, illetve arról is, hogy megszűntetik, és helyette iparági bértarifákat vezetnének be. A szeptemberi tárgyalások alapján azonban úgy tűnik, egyelőre marad a bérminimum még néhány évig.
A szakszervezetek és a munkaadói szervezetek vezetői úgy látják, hogy a garantált bérminimum jövő évi emelésének mértéke lehet az egyik legnehezebb téma az idei tárgyalásokon.
Ahhoz ugyanis, hogy a minimálbér felzárkózzon a rendszeres átlagkereset 50 százalékához, arra lesz szükség, hogy a garantált bérminimum a minimálbérnél jelentősen kisebb mértékben nőjön.
Egy tavalyi tanulmány szerint Magyarországon a minimálbér 1 százalékpontos emelése átlagosan 0,3 százalékponttal emeli az átlagbéreket.
A béremelés árnyoldala
A gyors ütemű, központilag irányított béremelés számos vállalat és vállalkozás működését ellehetetleníti. Egész egyszerűen nem tudják kitermelni a megemelt bérek költségét. Különösen a hazai kisvállalkozásokat sodorhat ez baj. Ez cégek bedőléséhez és ezáltal munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Mindez igen súlyos csapás a gazdaságra nézve, és nőhet a munkanélküliség is. Ugyanis a magyar dolgozók legnagyobb hányadát pont a hazai kkv-k foglalkoztatják.
Az inflációt is megemelhetik a drasztikusan növelt bérek, amely szintén negatívan hatna a magyar gazdaságra. Nem kell túl messzire visszatekinteni ahhoz, hogy lássuk milyen kárt tud okozni: a 2023 januárjában 25,7 százalékra nőtt az infláció. Azóta egyébként folyamatosan csökken, de az év végére még növekedés várható. A magas infláció a meglévő vagyon, a megtakarítások, illetve a fizetések elértéktelenedéséhez vezethetnek, amely pont nem a magasabb életszínvonalat eredményezi a magyar lakosság körében. Könnyen ár-bér spirál alakulhat ki. Vagyis ahhoz, hogy a megemelt fizetéseket ki tudják termelni a vállalkozások árat kell emelniük, vagyis minden elkezd drágulni. Ahhoz, hogy a drágább termékeket is meg tudja vásárolni a lakosság, folyamatosan bért kell emelni. Az sem épp kedvező a hazai gazdaságra nézve, hogy a kiskereskedelmi forgalom minimális nő, vagyis a lakosság kevesebbet fogyaszt, és inkább próbál tartalékot képezni, növelni a megtakarításait.
A béremelkedés hatása a hitelezésre
A minimálbér és az átlagbér emelkedése jelentős hatással lehet a hitelfelvételi lehetőségekre is. A magasabb jövedelmek növelik az emberek hitelképességét, ami azt jelenti, hogy többen férhetnek hozzá különböző hiteltermékekhez, illetve nagyobb összegű kölcsönöket vehetnek fel. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) szabályozza egyébként, hogy a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg az igazolt havi nettó jövedelem meghatározott százalékát. Az emelkedő bérek tehát potenciálisan élénkíthetik a hitelpiacot, ami növelheti a lakossági fogyasztást és a lakásvásárlások számát. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a megnövekedett hitelfelvételi kedv és képesség inflációs nyomást is okozhat, ami viszont a jegybanki alapkamat emelését vonhatja maga után, ezáltal drágítva a hiteleket. Ez a kettősség óvatos egyensúlyozást igényel mind a hitelfelvevők, mind a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről.