Kellemetlen meglepetésnek és brutálisnak is nevezték a legfrissebb inflációs adatot banki elemzők, miután az a vártnál rosszabbul alakult. Összegyűjtöttük, hogyan változtak az inflációs várakozások, milyen hatásokkal magyarázható ez a meglepő áremelkedés, és hogy milyen évet vetít ez előre.
A KSH adatai szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. 2024. decemberhez képest, azaz egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek az árak.
Ez persze sehol nincs a 2023 év eleji, 25 százalék körüli inflációhoz képest:
Ugyanakkor ha csak az elmúlt egy évre fókuszálunk, akkor egyértelmű az infláció növekvő tendenciája:
Viszonyításképp: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja éves átlagban 3 százalék, ami optimális esetben egy 2–4 százalékos toleranciasávban mozog. Ezt már decemberben sem sikerült tartani.
Ezzel ismét Európa élére került Magyarország az áremelkedések terén:
Számításaink szerint 2023. januárhoz képest 9,6 százalékkal, 2022. januárhoz képest pedig 38 százalékkal drágult a megélhetés (2025. januárral összevetve).
Pont olyasmik drágultak, amik sokakat érintenek
Az egyes termékek és szolgáltatások nem egyformán járultak hozzá az infláció növekedéséhez. 2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6%-kal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a vaj, vajkrémé 15,5, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1%-kal emelkedett.
Vagyis mondhatni a mindennapi élethez szükséges, alapvető élelmiszerek egy része érezhetően drágább lett.
A szolgáltatások 8,5%-kal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 15,0, a lakbér 11,8, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a sport- és múzeumi belépők 9,0, a testápolási szolgáltatások 8,6, az üdülési szolgáltatások 7,2%-kal kerültek többe. A járműüzemanyagok 11,8%-kal drágultak.
Egy hónap alatt, 2024. decemberhez viszonyítva az élelmiszerek 1,9%-kal drágultak, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3%-kal került többe. A vezetékes gáz 3,7%-ot, a palackos gáz 1,7%-ot drágult egy hónap alatt.
Vagyis ezek az árváltozások a lakhatást, a rezsit és az autós szállítással, közlekedéssel kapcsolatos költségeket érintették leginkább, amik sok emberre közvetlenül, még több termékre pedig közvetetten kihatással vannak.
Ha ugyanis drágul a liszt, a tej, a tojás, azzal a kenyér, a tészta és más élelmiszerek is drágulhatnak. Drágább földgáznál többe kerül a sütőt használni. Ha emelkedik az üzemanyag ára, akkor pedig ezeket a termékeket kiszállítani is költségesebb lesz a boltokba. Mindezek pedig beépülnek a termékek áraiba.
Borultak az inflációs tervek
A kormány a 2025. évi költségvetésében 3,2 százalékos inflációval számolt erre az évre, az MNB 3,3–4,1 százalék közötti értéket vár. Virág Barnabás, az MNB alelnöke már januárban jelezte, hogy “a magasabb világpiaci olaj- és élelmiszerárak, valamint a gyengülő forint kedvezőtlenebb inflációs környezetet jelent a magyar gazdaság számára”, és hogy a 2025-ös éves átlagos infláció a MNB decemberi előrejelzési sávjának a teteje körül alakulhat (4,1%).
A banki elemzők 3,9–4,7% közötti, átlagban 4,3% inflációt vártak 2025-re, ezek a várakozások azonban felfelé módosultak a februári inflációs adat után.
Az 5% feletti infláció sem kizárt éves átlagban
Az ING Bank eredetileg 4,5 százalékkal számolt, ám az előrejelzésük 5 százalék fölé emelkedett, és szerintük az év folyamán várhatóan 4,5–6 százalék között hullámzik majd a mutató.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az infláció ilyen mértékű erősödése nem annyira a bázishatás, sokkal inkább az árszint havi alapú váratlanul magas, 1,5 százalékos emelkedéséből adódott, hozzátéve, hogy “a 2,2 százalékos havi élelmiszer-áremelkedés a megélhetési válság időszakát” idézi. Az üzemanyagok jobban drágultak, mint várta, és szerinte a szolgáltatások átárazása is szokatlanul nagy volt, ami részben az adóváltozásokhoz kapcsolható a pénzügyi, biztosítási szektorban (lásd például: tranzakciós illeték növekedése).
„Ez egyben azt is jelenti, hogy vélhetően az áremelkedési ütem nem kerül vissza a jegybank inflációs célsávjába”, és emiatt Virovácz szerint az MNB-nek nincs mozgástere a 6,5%-os jegybanki alapkamat csökkentésére. Az alapkamat emelését sem zárja ki, ha az idei évi gazdasági teljesítmény “sokkolóan gyenge” lesz.
“A drágulás hátterében több tényező áll, de az egyik legfontosabb mindenképp az őszi forintgyengülés volt, amikor az euró-forint árfolyama a 398-as szintről 410 fölé gyengült, hiszen ez előbb-utóbb az importált termékeken keresztül megjelenik a fogyasztói árakban”
– mondta az InfoRádióban Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.
Kellemetlen meglepetés, brutális emelkedés
Az Amundi 4,9 százalékot várt, az átlagosnál sokkal nagyobb havi változást legfőképpen a forint gyengülése, az energiaárak emelkedése és az év eleji átárazások okozhatták Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint. Mint elmondta, a piaci szereplők “biztosan elkezdik árazni egy közelgő kamatemelés valószínűségét”.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is a “havi szinten brutális emelkedést” jelölte meg az inflációs adat okaként, és felhívta rá a figyelmet, hogy az éves maginfláció ennél is magasabb: 5,8 százalék. Az idei éves átlagos 4,5 százalékos inflációs előjelzését az Erste is felfelé módosítja, és ez az árdinamika szerintük sem enged meg további kamatcsökkentéseket.
Az OTP elemzői 4,9%-ot vártak, ezt 5–5,5%-ra módosították (pontbecslés: 5,2%), ezért szerintük sincs helye idén a kamatcsökkentésnek. Szerintük az infláció okai lehetnek az év eleji közvetett adóemelések (jövedékiadó-emelések az üzemanyagok, dohányáruk és alkoholtartalmú italoknál, pénzügyi tranzakciós adó emelése), ezen kívül az emberek a hidegebb január miatt többet fűthettek, így többen csúszhattak bele a nem rezsicsökkentett piaci árba.
A Raiffeisen Bank 4,1%-ról 4,8%-ra, a K&H Bank 4-5,5%-ra változtatta az inflációs várakozásait.
A Gránit Alapkezelő “óriási kellemetlen meglepetésnek” nevezte a januári adatot, és emiatt szerintük az idei évi infláció inkább az 5 százalékhoz lehet közelebb, mint a 4-hez. Szerintük a forint gyengülése és az átfogó, aktív átárazások negatív hatással lesznek a reálbérek alakulására és a fogyasztás növekedésére, így a gazdasági kilátások is visszafogottabbak lehetnek.
A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. 2025-re vonatkozóan 5% körüli éves átlagos inflációra, december végén – a januári tetőzést követően – 3,9–4%-os hó/hó inflációra számít. Az Egyensúly Intézet 2025-re 4,1%-os, 2026-ra pedig ennél is magasabb, 5,0%-os éves inflációt prognosztizál.
Szerintük az infláció 2025 januárjában éri el csúcspontját, majd az év közepéig lassul, ezt követően viszont újra gyorsuló trendet mutat.
Az Egyensúly Intézet elemzése szerint a jegybank jelenlegi vezetése nem módosít a kamatpolitikán, de a 2025 márciusában hivatalba lépő új vezetés kamatot csökkenthet. Ezt a gazdaság élénkítéséhez szükségesnek látják, ám ez az árfolyam stabilitását veszélyeztetheti (azaz gyengülhet a forint).
Újra jöhetnek az élelmiszerárstopok?
Még a februári inflációs adat előtt egy nappal Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy Facebook-bejegyzésében tette fel a kérdést:
“Jöhetnek újra az árstopok?”
Az ügyben azóta nem történt előrelépés, az MNB azonban jelezte, hogy továbbra is helyteleníti az árstopok alkalmazását azok inflációgerjesztő hatása miatt. Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért és elemzésért felelős igazgatója szerint Magyarországon a régiós országokhoz viszonyított inflációs többlet 80%-a két tényezőből származott: az üzemanyagárakból és az élelmiszerárakból. Mindkét fogyasztási főcsoport érintett volt az árstop-intézkedésekben.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
