Amire nagyon érdemes figyelni – mikor ugrik a CSOK?

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 5 perc

A fokozatosan emelkedő kamatkörnyezetben drágulnak a hitelek, emiatt felértékelődnek a támogatott konstrukciók, köztük a Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében elérhető fix kamatozású, azaz CSOK-os lakáshitelek. Az alacsony kamatot biztosító állami támogatás miatt szigorú feltételeket kell teljesíteni a CSOK-os hitelekhez. A money.hu összegyűjtött pár hibázási lehetőséget, amire nagyon kell figyelni annak érdekében, hogy ne bukjuk el a kedvezményes kölcsönt. 

Már több 100 milliárd forintos üzletággá fejlődött a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, a CSOK rendszere, amely nem más, mint a gyermekes, gyermeket vállaló háztartásoknak biztosított lakáscélú támogatás. A 2015 közepén indított, 2016 elején kibővített CSOK keretében 2021 végéig, vagyis hat és fél év alatt 206 ezer család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, összesen 656 milliárd forint értékben. Mindez azt jelenti, hogy egy család átlagosan mintegy 3,2 millió forint támogatásban részesült. 

A CSOK keretében a gyermekek számától függően vissza nem térítendő támogatáshoz, valamint államilag támogatott, kedvezményes kamatozású lakáshitelhez jutnak a jogosult családok, amennyiben teljesítik a feltételeket. A kritérium rendszer meglehetősen szigorú, és a visszaéléseket igyekszik minél jobban kizárni. Emellett azonban előfordulhatnak olyan esetek, amikor az igénylők jóhiszeműek, de mégis valamelyik előírásnak nem felelnek meg, ezért kockáztatják a kedvezményes lakáshitelt. 

Tipikus CSOK buktatók

  1. A CSOK-os támogatásra és hitelre vonatkozó szabályok többek között minimális alapterületet írnak elő a gyermekek számától függően. Mondjuk három gyermek és használt lakásba való költözés esetén a kiszemelt ingatlannak legalább 70 négyzetméteresnek kell lennie. A CSOK-os előírások szerint azonban a használt lakóingatlannál nem feltétlenül számítható be minden egyes négyzetméter az alapterületbe. A 190 centiméternél alacsonyabb belmagasságú helyiségek ugyanis nem CSOK-kompatibilisek. 
  1. Figyelni kell a közművesítésre is. Ha a kiszemelt ingatlannak helyet adó településen van kiépített csatornarendszer, azaz szennyvízhálózat, akkor az adott lakásnak vagy háznak csatlakoznia kell arra. Enélkül szintén nem lehet a CSOK-os támogatáshoz hozzájutni. 
  1. Gyakori hiba a banki tapasztalatok szerint a konyha és a fürdő helyzete. A fürdőszobában ugyanis lennie kell valamilyen kiépített fűtésnek. Akadnak olyan, jellemzően évtizedekkel ezelőtt épített használt ingatlanok, ahol ez nem áll rendelkezésre. Márpedig a CSOK-nál ez is előírás. Ugyanígy fontos például, hogy a konyha nem lehet külön, azaz a lakásból közvetlenül elérhetőnek kell lennie. 
  1. Az is buktató lehet, ha “túlárazott” lakást szeretne valaki részben CSOK-os pénzből megvásárolni. Előfordulhat, hogy egy lakásra nagy a kereslet, ezért az eladó felsrófolja az árat, miközben az ingatlan piaci értéke ezt nem indokolja. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy mondjuk az eladó 49 millióért adja el a lakást, de a hivatalos értékbecslő szerint csak 36 millió forintot értéket képvisel a lakóingatlan. Az eltérés így 30 százalékos. A CSOK-szabályok azonban csak 20 százalékot engednek. Mindezzel az a probléma, hogy a hivatalos értékbecslésre a hitelelbírálásnál kerül sor. Az pedig komoly hidegzuhany lehet, ha kiderül, hogy nem lehet a támogatást igénybe venni az adott lakásra.
  2. Ha ikerház a célpont, akkor lényeges szempont, hogy a közös telek mennyire van beépítve. Amennyiben ugyanis a telek területe nem éri el a településen meghatározott minimális telekterületet, akkor nem vehető fel rá CSOK. (Ezt el lehet kerülni az ikerház társasházzá alakításával - ekkor viszont a két (több) épület egy helyrajzi számon marad.) Figyelni kell ugyanakkor a közművekre, például a közös vízórára, esetleg a közös villanyórára. Az az előírás ugyanis fennáll, hogy önálló, egyedi szerződés megkötése szükséges akkor is, ha osztatlan közös tulajdonon építkezünk és az adott ingatlanon már vannak „főmérők”. A közművek közül almérő alkalmazására egyedül víz esetén van lehetőség.
  3. Kisebb településekre szóló támogatás, a falusi CSOK, keretében akár felújításra váró ingatlant is lehet választani. Fontos azonban, hogy tisztában legyünk vele, mi számít korszerűsítésnek. Ezek a következők: 
  • víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,  
  • fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,  
  • központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,  
  • az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,  
  • a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése,  
  • kémény építése, korszerűsítése, 
  • a belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,  
  • a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30 százalékáig, valamint  a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20 százalékáig. 

Összességében a legfontosabb tehát, ha “sima” CSOK-os vagy falusi CSOK-os támogatásból szeretnénk lakást, vagy házat vásárolni, felújítani, mindenképp érdemes a vásárlás előtt szakemberrel, például a CSOK-os szabályokat pontosan ismerő értékbecslővel konzultálni.