Októbertől kerül a porondra a lakáshitelpiac legújabb szereplője, a zöld lakáshitel, amely egyszerre célozza a lakáshitelezés és az új lakások építésének élénkítését, valamint a környezetbarát, fenntartható gazdaság kialakítását, ezen belül a takarékosabb otthonok elterjedését. A money.hu minden ma ismert részletet igyekszik bemutatni az olvasóknak.
Bár valamennyi szempont lényeges, az energiatakarékosabb lakások számának növelése különösen fontos a magyar lakások fogyasztása alapján. A visszafogott energiafogyasztás egyrészt a családok, másrészt a gazdaság érdeke is. Egy, az 1960-as években épült ház energiafelhasználása nyolcszorosa, de még egy, a ’80-as években épült épületé is 2,5-szerese a mai modern épületeknek.
Szuperhitel, szuperkamattal
A jövőben azonban változhat a helyzet. A fenntartható gazdaság kialakításához, az károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez és a lakásállomány gyorsabb megújulásához és az alacsony energiafogyasztású lakások térnyeréséhez kíván hozzájárulni a Magyar Nemzeti Bank zöldlakáshitel bevezetésével, amely az eddig megismert részletek szerint a magyarországi lakossági hiteltörténelem egyik legkedvezőbb konstrukciója, igaz, nem mindenki számára lesz elérhető.
“Az új építésű ingatlanok vásárlására igénybe vehető alacsony kamatozású hitelek révén nagyban javulhatna az új lakások hitelből történő megvásárlásának elérhetősége. Jegybanki forrás nyújtásával a piaci hiteleknél lényegesen kedvezőbb és a futamidő végéig rögzített kamatú termékek kialakítása válhat lehetségessé. Egyéb gazdaságpolitikai intézkedésekkel, például állami kamattámogatás vagy garanciavállalás nyújtásával a fennmaradó kamatfelár részleges vagy teljes csökkentésére is lehetőség nyílhat. A jegybank kedvező forrásnyújtással, míg a kormányzat a kiemelt társadalmi csoportok esetén a hitelkockázat átvállalásával vagy kamattámogatással segíthetné az új ingatlanok vásárlását vagy építését” – írták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői a zöld lakáshitel elindítását megalapozó “Fenntarthatóság és jegybanki politika – zöld szempontok az MNB monetáris politikai eszköztárában” című terjedelmes anyagban.
A jegybank 2021-ben hirdette meg az úgynevezett “Zöld Otthon Programot”, amelynek keretében refinanszírozási forrást – “továbbhitelezhető pénzt” – biztosít a bankoknak 0 százalékos kamatozás mellett. A bankok állnak majd közvetlen kapcsolatban az ügyféllel, ám az MNB előírja, hogy milyen feltételek mellett adhatják oda a tőle dedikáltan zöld célokra fordítható forrást. Eszerint a zöld hitel folyósításakor az ügyfelektől a bankok
- maximum évi 2,5 százalékos kamatot kérhetnek,
- folyósítási díjként 0,75%, legfeljebb 100 ezer forintot számolhatnak fel, de egyéb költséget a bank nem érvényesíthet,
- a hitel igényléshez ugyanakkor – más jelzálog típusú hitelekhez hasonlóan – további, nem banki díjak – földhivatali, közjegyzői díjak kapcsolódhatnak,
- a kamat a futamidő végéig fix, azaz nem változhat,
- a futamidő maximum 25 év lehet
- a maximális igénylési összeg 70 millió forint lehet,
További fontos feltételek
- A hitelt kizárólag BB-s vagy annál kedvezőbb energiatanúsítvánnyal rendelkező új lakóingatlan megvásárlására vagy építésére lehet igényelni – utóbbi kritériummal jön be a képbe a környezetbarát, másképp a zöld szempont.
- Miután teljesen új lakás építéséről van szó, ahol a finanszírozás az építkezés ütemezésének előrehaladásával történik, ezért az ügyfélnek 4 éves rendelkezésre tartási idő áll rendelkezésére a teljes összeg folyósításának igénylésére. Ugyanakkor az első részletet a hiteligényléstől számított 3 éven belül le kell hívni – praktikusan ekkorra már meg kell történnie az első kapavágásnak. (Ez a fenntartási idő a piaci lakáshiteleknél bevett idő duplája.)
- A rendkívül olcsó kamatért elvárás, hogy a tulajdonosnak 10 évig életvitelszerűen a lakásban kell élnie
- A hitel előtörlesztése esetén a bankok az előtörlesztett összeg maximum 1 százalékát számíthatják fel díjként, de az elvont költség maximuma 30 ezer forint lehet. Még ezt az összeget sem kell megfizetni, ha az előtörlesztés lejáró lakéstakarékpénztári szerződésből történik.
Nincs még egy ilyen kedvező hitel
Azért beszélhetünk a hiteltörténelem egyik legkedvezőbb konstrukciójáról, mert hasonlóan alacsony kamatozású kölcsönre nem nagyon volt példa – az ügyfelek legfeljebb a kereskedők által (is) támogatott, időszakos 0%-os THM-es akciókra emlékezhetnek. De az egy másik kávéház… Mint ahogy a Babavárót sem tekinthetjük teljesen összehasonlítható megoldásnak, hiszen bár az ügyfelek 60 százaléka lakáscélra költi a felvett pénzt, itt szabadfelhasználású kölcsönről beszélünk, arról nem is beszélve, hogy a vállalt gyermekek megszületésével a Babaváró hitelből támogatássá alakul át.
Lakáshitelt ilyen olcsón az ügyfelek viszonylag széles köre számára még nem kínáltak a bankok.
A mostanihoz hasonló energetikai céllal korábban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hirdetett hitelporgamot. Ám a „Sikeres Magyarországért” lakossági energiatakarékossági hitelprogram kamata magasabb volt, hiszen ott a hitel kamatfelára – a bankok által a hitel árára (kamatbázis) rátehető díjtétel – volt 2,5 százalékos szinten meghúzva. A kamatbázis a 12 éves euró átlagkamata volt, ami jelenleg 0,5 százalék körül mozog. Szóval az MFB konstrukcióban a többség 3 százalék körüli kamaton fért hozzá a hitelhez. (A társasházak, lakóközösségek pedig 3,5 százalékos kamatfelár mellett pályázhattak.)
Jelenleg is elérhető a Családi Otthonteremtési Program lakásfelújítási megoldása, ahol az érintettek a meglévő lakásaik felújítására, bővítésére, korszerűsítésére kérhetnek támogatást és kedvezményes kölcsönt. A beruházás értékének 50 százalékát, maximum 3 millió forintot kaphat meg az ügyfél utólagos elszámolás mellett támogatásként, emellett pedig további 3 millió forint hitelt vehet fel, kedvezményes, 3 százalékos kamatozás mellett Otthonfelújítási Hitelként a bankoktól.
Az Otthonfelújítási Hitel ugyanakkor nem használható fel új lakás építésére vagy vásárlására, s ugyancsak a korszerűsítés volt a fő célja az MFB hitelének is – ezt mindennél jobban bizonyítja, hogy ott új energiatakarékos lakás építéséhez maximum 5,42 millió forint hitelt lehetett igényelni. A futamidő az OItthonteremtési programban 10, az MFB konstrukcióban maximum 20 év lehet – a zöld lakáshitel tehát mind összegében, mind futamidejében sokkal többet kínál. A Babaváró esetében – ha nem teljesülnek a gyermekvállalással kapcsolatos feltételek, azaz nem alakul át támogatássá a hitel, évi 5 százalék körüli kamatozással számolhatunk. Az új lakás megvásárlására jelenleg a legolcsóbb lehetőséget kínáló CSOK hitel esetében is minimum 3 százalékos kamatot kell fizetnünk, ráadásul itt a 15 millió forintos maximális hitelösszeghez 3 gyermek megszületése (vagy vállalása) szükséges.
A piaci lakáshitel kamatok lényegesen magasabbak. A legkedvezőbb kamatszinten idén júliusban 10 éves fix törlesztőrészlet mellett juthattak hozzá az ügyfelek lakáshitelhez az MNB adatai szerint itt az átlagkamat 3,76 százalék volt. A 10 évnél hosszabb fix törlesztőrészlettel bíró hiteleknél ennél közel 1 százalékkal magasabb kamatot, 4,62 százalékot kellett fizetnie egy átlagos kölcsönfelvevőnek. Ezt érdemes a maximum 2,5 százalékos zöld hitel kamattal összevetni. Miután pedig a zöld lakáshitel kamatozása fix, ezért az igénylőknek érdemes a teljes futamidőt kihasználniuk a nagyon alacsony kamatszint miatt.
Még egy kis kedvezmény – maradhat?
Ahogy már eddig is láttuk, a zöld lakáshitel önmagában is a legkedvezőbb konstrukciónak számít. Ugyanakkor a programot kamatmentes CSOK-hitel is támogatja majd. Azaz az ügyfeleknek két gyermekkel 10 millió forint, három gyermekkel 15 millió forint összegig 0 százalékos kamatozás mellett van lehetőségük további kölcsönt felvenni. Ez a 15 millió forintos hitelösszeg esetén havi 20 ezer forint körüli törlesztőrészlet megtakarítást jelent, ami a teljes törlesztési időszak alatt akár 5 millió forinttal is csökkentheti a visszafizetendő összeget.
Ugyanakkor fontos kitétel, hogy a zöld hitel és a CSOK hitel együttes összege nem haladhatja meg a zöld hitel 70 millió forintos maximumát!!!
A zöld lakáshitel a CSOK hitel mellett kombinálható a meglévő gyermekek után járó CSOK támogatással is, ami két gyermek esetén 2,6 millió, 3 meglévő gyermek esetében pedig 10 millió forintot jelent. A gyermeket tervezők számára pedig mód nyílhat a Babaváró igénylésére, amely 3 gyermek esetén a CSOK támogatással megegyező összeget biztosít. Ráadásul a Babavárót a szabályok szerint 75 százalékban a hitel szükséges önrészeként is figyelembe lehet venni. Összességében tehát 70+10 millió forint, azaz 85 millió forint felvehető forrás érhető el a hitelek és támogatások kombinálásával, amiből – a gyermek számára tett vállalások teljesülése esetén – csak a zöld hitel kamatát kell kigazdálkodni.
Mekkora lesz a törlesztőrészlet?
A money.hu kalkulációi szerint egy 50 vagy 70 millió forintos zöld lakáshitel esetében – 25 éves futamidő esetén – a hitelteher valamivel több mint 224 ezer, illetve 314 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. A teljes visszafizetendő összeg pedig az előbbi esetben több mint 67 millió, utóbbiban 94 millió forintot tesz ki. Ezzel szemben egy 4-5 százalékos feltételezett piaci kamatozású lakáshitelnél az 50 millió hitelösszegnél 79-88 milliót, 70 milliós összegnél pedig 111-121 milliót kellene visszafizetni a banknak ugyanilyen futamidő esetén. Azaz a zöld lakáshitel önmagában akár 20 millió forint megtakarítást is hozhat az ügyfelek számára.
A fenti törlesztőrészletek miatt is igaz a zöld lakáshitelre, hogy a maximális hitelösszeg nem mindenki számára lesz elérhető, hiszen a 200-300 ezres havi törlesztésekhez az átlagosnál jóval nagyobb jövedelemre van szükség, amit az adósnak hosszú távra kell tudni vállalnia.
Természetesen nem mindenkinek kell igénybe vennie a maximális hitelösszeget, hiszen a különböző jogcímeken kapott vissza nem térítendő támogatások és 0 százalékos CSOK hitel kombinálása – ahogy a fentiekből láttuk, akár 25 millió forintig – az olcsóbb lakások esetén csökkentheti a zöld hitel összegét. Egy 20 milliós zöld hitel esetében a money.hu számításai szerint a piaci átlagkamathoz képest 4-5 millió forinttal csökkenthető a törlesztési teher. A nagy kérdés persze az, hogy a feltételeknek megfelelő új lakások esetében – miként ezt korábban a CSOK esetében megtapasztalhattuk – mennyivel drágítják meg majd az építtetők az árakat, illetve, hogy miként hat majd az új konstrukció az energiatakarékosság szempontjából fontos építőanyagok és berendezések piacára. (Nincsenek vérmes reményeink.)
Kevesen vannak
A magyarországi lakásállomány állapotát viszonylag jól mutatják az energiatanúsítványok eredményeiről szóló adatok. Az energiatanúsítványt ugyanis minden új és lakás adásvételi tranzakcióban szereplő használt lakásra el kell készíttetni a vonatkozó jogszabály szerint. Az energiatanúsítvány 11 különböző kategóriába sorolhatja az adott lakóingatlant, a legjobb az A++, a legrosszabb pedig a JJ osztályzat.
Besorolás/Szóbeli minősítés
AA++ Minimális energiaigényű
AA+ Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
AA Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb
BB Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő
CC Korszerű
DD Korszerűt megközelítő
EE Átlagosnál jobb
FF Átlagos
GG Átlagost megközelítő
HH Gyenge
II Rossz
JJ Kiemelkedően rossz
Forrás: 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, Nemzeti Jogszabálytár (http://njt.hu)
A listából látható, hogy a legtakarékosabb lakások a BB vagy annál jobb osztályzattal rendelkeznek, az MNB ezt a minőségi fokozatot várja el azon ügyletek esetében, amelyet zöld hitelből lehet finanszírozni.
Ugyanakkor jelenleg a minimum BB minősítéssel rendelkező ingatlanok aránya meglehetősen alacsony ma Magyarországon. A 2020-ban a lakó-, és szállásjellegű ingatlanokra kiadott majdnem 150 ezer energiatanúsítvány mindössze 5 százaléka került az energiatakarékosnak mondható BB vagy annál jobb kategóriák egyikébe az adatokat gyűjtő Lechner Tudásközpont statisztikái szerint. 2019-ben 154 ezer felmérés készült, akkor 2,8 százalékos volt az arányuk, 2018-ban a több mint 159 ezer “bizonyítvány” alig több mint 2 százaléka tartozott ebbe a körbe. A részletes statisztikákból az is látható, hogy a teljes forgalomra vetítve hiába nőtt a duplájára az alacsony fogyasztású lakások aránya a duplájára, még mindig nagyon alacsony a részesedésük.
Keretes konstrukció
Az MNB a zöld lakáshitel programra első körben 200 milliárd forintot különített el. Ez 50 millió forintos kölcsönösszeggel számolva 4 ezer lakás megvásárlását, építését támogathatja. Miután 2020-ban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 28 208 új lakás épült, látható, hogy az új hitel azért nem okoz majd forradalmi változást a piacon. (Megjegyzendő, igen meglepő, hogy az épült új lakások számával összevetve a legalább BB minősítéssel bíró kiadott energia tanúsítványoknak alig sikerült a 25 százalékos szintet meghaladniuk…)
A szakértők szerint az MNB nagyobb érdeklődés esetén nyitott arra, hogy emelje a keretösszeget. Ám ettől függetlenül sokak számára a kínálat szűkössége miatt nem, vagy csak nehezen lesz elérhető a fenti szuper konstrukció. A money.hu ügyfelei az ingatlanok adásvételében piacvezető anyacégünk, az ingatlan.com révén ugyanakkor szinte minden szóba jöhető építési projektről annak indulása, sőt sok esetben tervezése idejében tájékozódni tudnak. A zöld lakáshitel konstrukció híreiről, a konstrukció meglévő és későbbiekben kiderülő feltételeiről, a hitelfelvétel folyamatáról és az esetleges buktatók elkerülésének lehetőségeiről a money.hu zöld hitel honlapján keresztül nyújtunk folyamatos, naprakész tájékoztatást.
Borítókép: Getty Images
