Mi köze az égbe szökő kenyérárnak a hiteldráguláshoz?

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 3 perc
A megbízható pénzügyi információkat az economxtámogatja.
Hirdetés

Már középiskolába járnak azok a gyerekek, akik akkor születtek, amikor utoljára 7,4 százalékos volt az infláció Magyarországon. A jövő sem túl bíztató: a pénzromlás egy ideig nem lassul érdemben, az MNB-nek folyamatosan kamatot kell emelnie, ez pedig a hitelek drágulását hozza magával.

Szinte minden drágult

Tizennégy éve, 2007. decemberében mértek utoljára olyan magas inflációt Magyarországon, mint amiről kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beszámolt.

Az adatok szerint idén novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

A KSH által számszerűsített 140 termékkör közül 129-ben nőttek az árak, vagyis a fogyasztói kosár 92 százalékban drágulást mértek.

Elszálltak az élelmiszer árak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) első értékelése szerint az év 11. hónapjában az élelmiszerek ára átlagosan 5,9 százalékkal nőtt. A feldolgozatlan élelmiszereken belül elsősorban a liszt 20,2, az étolaj 26,2 és a margarin 19,5 százalékos éves árváltozása érdemel figyelmet, de a burgonya ára 28 százalékkal ugrott meg. A feldolgozott élelmiszerek közül a tejtermékek 5,1 és a malomipari termékek emelkedése érdemel figyelmet – a kenyér ára 12,1 százalékkal drágult, a péksütemények ára 11,3 százalékkal ugrott meg egy év alatt.  Az iparcikkek ára éves inflációja 5 százalék fölé emelkedett, s a szolgáltatások árai is hasonló mértékben drágultak éves szinten.

A hónap végén befagyasztott üzemanyagár infláció mérséklő hatása még nem jelentkezett, így ez a termékkör továbbra is jelentősen, egymagában 2,4 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz.  

Sokáig marad a magas infláció

Azt már korábban tudni lehetett, hogy éves összevetésben 7 százalék feletti pénzromlással lehet majd idén novemberben számolni, ám az már meglepő, hogy

van olyan elemző, aki decemberre is 7 százalék feletti inflációval számol.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint ráadásul a jövő év első felében is 6 százalékot meghaladó pénzromlással kell számolni.

Folyamatos lesz a kamatemelés

Mindez azt jelenti majd, hogy a jegybank jó ideig nem állhat majd le az irányadó kamat emelésével. Virovácz Péter szerint az effektív kamat a jelenlegi 3,1 százalékról legalább 4,25 százalékra emelkedik majd a következő év első felére. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője 4 százalék körüli szintre várja az irányadó egyhetes betéti kamat mértékét.

Drágulnak a kölcsönök

Akármelyik elemzőnek lesz is igaza,

a folyamatos kamatemelkedés a lakossági hitelkamatokban is megjelenik majd.

Egyre komolyabb mértékben drágulnak majd a meglévő változó kamatozású hitelek, ám mivel az új lakáshitelek kamatszintje is egyre gyorsuló mértékben zárkózik fel a jegybanki szintekhez, a korábbi kölcsönt kiváltó új, fix hitelek kamata is hétről-hétre magasabb lesz – csökkentve ezzel azt a néhány hete még biztosnak mondott vélekedés valószínűségét, hogy a hitelcserét tervezők számottevően jobban járnak akkor, ha fix kamatozásúra cserélik korábbi kölcsönüket.

Fotó: Getty Images

chatsimple