Nyolcéves csúcson a betéti kamatok – de a 8,3 százalékos infláció csak jót nevet rajtuk

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 6 perc

Nyolc éve nem fizettek ekkora kamatot a bankok a lekötött betétekre – kár, hogy a 2,1 százalékos átlagkamat is csak negyedét fedezi a forint 8,3 százalékos infláció miatti  elértéktelenedésének. A bankokat a lakosság továbbra is ingyenpénzzel tömi: már több, mint 10 000 milliárd forint van 0 százalékos kamatot fizető számlákon.

Eközben a vállalatok egyre inkább rájönnek: ha pénzükért versenyeztetik a bankokat, ők maguk is magasabb kamatot kapnak. 

Nyolc éve nem volt ilyen magas a kamat

Kevesen gondolnák, de idén februárban 8 éves csúcsra emelkedett a lekötött bankbetétek kamatszintje. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint

a lakossági lekötött betétek után átlagosan 2,1 százalékos kamatot fizettek ügyfeleiknek a pénzintézetek,

utoljára ilyen mértékű kamatszint 2014 májusában volt a hazai piacon.

Egy év alatt a lakossági betétekre fizetett átlag kamat közel 180 bázisponttal, 0,31 százalékról 2,1 százalékra emelkedett. Eközben a lakáshitelek átlagkamata mindössze 72 bázisponttal, 3,92 százalékról 4,64 százalékra emelkedett. E tekintetben tehát a betéti kamatok emelkedése többszöröse volt a hitelkamatok dinamikájának.

Csak az infláció 25 százalékát fedezi

Persze, ettől még nehéz örülni annak, hogy a pénzünkre fizetendő kamat a februári 8,3 százalékos inflációs áremelkedés mindössze 25 százalékára kínál jelenleg fedezetet. Az sem túl felvillanyozó hogy a banki 2,1 százalékos betéti átlagkamattal február végén 4,6, jelenleg pedig 6,15 százalékos irányadó egyhetes jegybanki betéti kamat áll szemben – igaz itt csak a bankok helyezhetik el a pénzüket. Ezzel szemben a már említett 2014 májusában a jegybanki alapkamat 2,5 százalék volt, ráadásul Magyarországon deflációt mértéke, azaz a fogyasztói árak nemhogy emelkedtek volna éves összevetésben, de 1 bázisponttal olcsóbb is volt az élet, mint 2013. májusában. 

De térjünk vissza a betéti kamatokhoz. Minden állítás ellenére az látszik, hogy ha óvatosan is de elindult valamilyen mértékben a betétek ért folyó verseny. Ezt mindennél jobban mutatja hogy az év első két hónapjában közel 1 százalékponttal emelkedett a betétekre kínált átlagos kamatszint.

Úsznak az ingyen odaadott pénzben a bankok

Fontos ugyanakkor látni, hogy a bankokat továbbra sem kényszeríti rá semmi arra, hogy magasabb betéti kamatszintet kínáljanak a lakossági ügyfeleiknek. Ezt mindennél jobban mutatja, hogy miközben szemmel láthatóan megdobta a banki megtakarításokat is a februárban a számlánkra érkező 610 milliárd forintos szja-visszatérítés,

ez az extra pénz sem indította el komolyabban az ügyfeleket arra, hogy megtakarításaikat érdemben kamatoztassák.

Miközben ugyanis a lekötött betétek összege mindössze 3,8 százalékkal februárban emelkedett és alig haladta meg az 511 milliárd forintot, addig a nulla százalékos kamatozással bíró látra szóló és folyószámla betétekben őrzött összeg 8,4 százalékkal ugrott meg és történelem során először lépte át a 10 000 milliárd forintos állományt - a pontos összeg 10 232 milliárd forintra rúgott.

Ez brutális összeg, így néz ki számmal leírva

10 232 000 000 000 forint

Addig amíg a lakossági ügyfelek ilyen hatalmas pénzt parkoltatnak mindenféle kamatelvárás nélkül a bankszámlánkon, nem várható el az, hogy a bankok a forrásokért kutatva önszántukból komoly mértékben megemeljék a betéti kamat-ajánlataikat, azért hogy plusz forrást vonzanak magukhoz Lényegében tehát csak magunkat okolhatjuk ezért a helyzetért.

A vállalatok már nyerésre állnak a magasabb kamatokért zajló versenyben

Az, hogy a banki verseny pillanatok alatt felkorbácsolható, azt jól mutatja a vállalkozói betétek története. Ezen lekötött megtakarításokra a lakossági 2,1 százaléknál jóval magasabb, 3,7 százalékos átlagos kamatot fizettek a bankok idén februárban. Ennek egyszerű oka az, hogy a cégek számára a lakosságnál fontosabb, hogy kamatágon csökkentsék az inflációs veszteségeiket. Míg egy évvel ezelőtt a teljes vállalati betétállomány 12,6 százaléka volt valamilyen lekötött betétben, addig idén februárban már meghaladta a 32 százalékos arányt, azaz a vállalati betéteknek már csak alig több, mint kétharmada kamatozás nélküli, míg a lakossági betéteknél ezek aránya meghaladja a 95 százalékot. 

Az állampapírokkal nem tudnak versenyezni a bankok

Persze, arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a lakossági megtakarításokért folyó versenyben nem a bankok felé lejt a pálya. Miközben, ha vállalatok számára túl sok lehetőség nincs arra, hogy számottevően magasabb kamat mellett fialtassák a pénzeiket egyéb pénzügyi instrumentumokban, addig

a lakossági megtakarításokért folyó versenyben továbbra is egyeduralkodónak számít a lakossági állampapír.

Korábban a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) volt, ami attraktív kamataival számottevő lakossági forrást volt képes voltál elvonni a megtakarítási piacról a bankok elől. Jelenleg pedig az inflációkövető állampapír az, amellyel egyetlen banki ajánlat sem tud versenyezni. 

Ne féljünk lekötni a nélkülözhető pénzt!

Ennek ellenére mindenképpen ildomos lenne minden polgárnak elgondolkodni azon, hogy

a közel 10 százalékos infláció idején az akár csak néhány hónapra nélkülözhető pénzét valamilyen pénzpiaci megtakarításban helyezi el és így csökkenti legalább részben a pénz értékvesztését.

Ennek legkényelmesebb módja továbbra is a bankbetét lehet, hiszen a számlánkon lévő, nélkülözhető pénzt több, eltérő futamidejű betétben helyezhetjük el, amelyek lejáratakor dönthetünk az ismételt lekötésről, vagy a felhasználásról. A lekötési lehetőségek 1-2-3 éves betéttől, akár 2-3 éves megtakarítási programokig terjednek.

Abban az esetben pedig, ha a pénzünkhöz mégiscsak hozzá kell nyúlni - mert valamilyen rendkívüli esemény miatt szükség van arra, hogy fizessünk - jó tudni hogy egy betétfeltörés esetén csak az adott betéti időszakra fizetendő kamatot bukhatjuk el, a tőként megmarad. Ez igen kicsi ár azért hogy a pénzünket ne a kamatozás nélküli folyószámlán pihentessük.

Borítókép: Getty Images

Ez is érdekelhet