Bár szépen gyarapodik a lakosság vagyona, a bővülés az infláció szintje alatt van. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a lakossági megtakarítások több mint harmada kamatot egyáltalán nem fizető formában – készpénzben vagy folyószámlán – van. Bár az elmúlt hetekben elindult a betétekért folyó kamatverseny is a bankokban, közép-hosszú távon egyelőre a lakossági állampapírok számítanak a legmagasabb hozamot kínáló kockázatmente befektetésnek.
Csúcson a lakossági vagyon
Első ránézésre számottevően nőtt a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona. A március végi 64 123 milliárd forintos adat 1060 milliárd forintos, 1,7 százalékos emelkedést mutat negyedéves és 5340 milliárdos, 9,1 százalékos bővülést éves összevetésben.
Sőt, ha az adatokat azzal korrigáljuk, hogy ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikájában a pénzügyi eszközök körében tekintélyes, 22 215 milliárdos részt képviselő tulajdonosi részesedéseket, illetve egyéb megtakarításként nehezen értékelhető elemeket lebontjuk, akkor a szűken vett megtakarításként értékelhető vagyon negyedéves összevetésben 1,5, éves ütemben 10,6 százalékos bővülést mutat.
Mennyi is az annyi?
Ám a fogyasztói árakkal összevetve a kép már nem olyan szép. Éves szinten idén március végén 8,5 százalékon állt az infláció, s az év első 3 hónapjában egyre gyorsuló mértékű – 1, 1,1, majd 1,4 százalék - volt a fogyasztói árak havi emelkedése. Ehhez képest már messze nem néz ki olyan jól a statisztika
Ha mindezt azzal árnyaljuk tovább, hogy a vagyon növekedését az első három hónapban számottevően segítették az olyan intézkedések, mint a családoknak járó szja-visszatérítés, a fegyveres testületek tagjainak kifizetett, 6 havi járandóságnak megfelelő fegyverpénz vagy épp a 13. havi nyugdíj kiutalása, akkor az idei adatsor már kifejezetten rossznak tűnik. A lakosság pénzügyi megtakarításai reálértéken visszaesést mutatnak.
Kamat nélkül hagyott pénzek
Ezért persze jórészt mi magunk vagyunk felelősek. Az inflációmentes években egyszerűen nem foglalkoztunk érdemeben megtakarításaink fialtatásával. Igenám, de
idén áprilisban már 9,5 százalékos volt a pénzromlás mértéke, amire utoljára 21 éve, 2001. nyarán volt példa.
Innentől kezdve már aligha lehet arra hivatkozni, hogy befektetéseink kezelése több pénzt és időt visz el, mint amit nyerni lehet rajta. Minden kamatként, hozamként kapott forint csökkenti azt a veszteséget, amit az infláció okoz a mindennapjainkban.
A magyar állampolgárok megtakarításként értelmezhető pénzügyi vagyonából a legjelentősebb szeletet az immár 7000 milliárd forintot ostromló készpénzállomány és a 10 000 milliárd forint fölé emelkedő folyószámla betétek teszik ki. Ez a szűken vett megtakarítások 38 százaléka. Ezek azok a pénzek, amelyek évi 10 százalékos pénzromlás esetén egy az egyben a pénzeszközök tulajdonosaira hárítják át az infláció mértékét.
De miért vinném a bankba a pénzt, ha nem fizet semmit érte? – hördül fel az olvasó, s ezzel kész is van egy pénzügyi 22-es csapdája.
A bankok térdig gázolnak a folyószámla-pénzekben, olyan likvidek, hogy még egy jelentősebb hitelboom esetén is gond nélkül saját forrásból tudnak hitelezni.
Ráadásul ezekben a hetekben az infláció és az azzal járó kamatemelés miatt nem épp hitelfelvételi dömpingtől, ellenkezőleg, annak elmaradásától kell tartanunk. Tehát nincs forráséhség a bankokban.
Amíg az emberek szó nélkül hagynak forint ezermilliárdokat 0 százalékos kamat mellett a banki folyószámlákon, addig a bankok nem igazán érdekeltek abban, hogy komolyabb pénzeket fizessenek a betétekért, vagy kamatakciókkal csalogassák magukhoz a párnacihában heverő pénteket. Szerencsére, az elmúlt hetekben azért komoly változások történtek ezen a területen is. Egyrészt kilenc évi csúcsra emelkedett az adott hónapban lekötött bankbetétbe érkezett pénzek összege, másrészt a banki versenyben megjelentek a viszonylag attraktív, már érdemi betéti kamatokat kínáló ajánlatok, indulhat tehát a kamatvadászat.
Az állampapír mindent visz
De van még egy csavar a dologban. A magyarországi megtakarítási piacot ugyanis eltorzítja, hogy az állam is harcba száll a közép-hosszú távú lakossági megtakarításokért.
Az elmúlt években – önmagában dicséretes és támogatandó – cél lett, hogy a magyar államadósság döntő részben forintban legyen a korábbi deviza túlsúly helyett, s azt a magyar befektetők, köztük mind nagyobb részben a lakosság finanszírozza. A gondot az jelenti, hogy
a lakossági állampapírok hozamát olyan magasságokba húzták, hogy azzal más klasszikus, kockázatkerülő, épp ezért biztonságos befektetési formákkal nem versenyképesek.
Mit is jelent ez. Az inflációmentes években az 5 éves időtávra évi 4,95 százalékos hozamot kínáló Magyar Állampapír +, illetve mostanság, a pénzromlás idején védernyőt jelentő, az infláció mértékén felüli hozamot kínáló Prémium Magyar Állampapír hozamára a bankok nem tudnak ráígérni.
Ami még érdekesebbé teszi a dolgot, hogy nem is kell. A bankoknak ugyanis jó üzlet, hogy annak a befektetői rétegnek, amelyik érdemben foglalkozni akar megtakarításaival a bankon keresztül adják el az állampapírt. Az ügyfél banki ügyfél marad, ha majd szükség lesz rá, akkor a pénzét könnyebben lehet visszacsatornázni a banki források közé. A megvásárolt állampapír után pedig jól jön a jutalékbevétel a banknak, aki még a visszavásárlásokon is nyerhet. Az ügyfél számára pedig a piacon jelenleg elérhető legjobb ajánlatot tudják kínálni.
Mennyit is hoz ma az állampapír-befektetés?
- Ahogy említettük már, a MÁP+ korszaka az inflációval leáldozott. A lépcsős befektetésbe mostanság azért sem nagyon érdemes fektetni, mert az első 6 hónapban 3,5, a másodikban 4 százalékos hozamot biztosít – innen emelkedik a kamat az 5. év 6 százalékos szintjéig.
- A Prémium Magyar Állampapír (PEMÁP) 3 éves lekötésnél 0,75, 5 éves lekötés esetén 1,5 százalékos infláció feletti hozamot kínál. Ám a kamatbázist mindig az előző év inflációs szintje adja, amiért idén ez 5,85 és 6,6 százalékos hozamot jelent. Jövőre ugyanakkor jó eséllyel két számjegyű lesz az éves hozam, ami – ha hiszünk a szakértők jelentős inflációs lassulást prognosztizáló várakozásainak - igen komoly reálhozamot lehet majd bezsebelni a PEMÁP befektetéseken.
- Miután nem hazai sajátosság az infláció, a kockázatosabb befektetésekben gondolkodóknak az inflációkövető deviza állampapíron is érdemes elgondolkodniuk. Az 5 ves konstrukció az Eurostat inflácóiós adatát tekinti kamatbzisnak, amire 0,5 százalékos kamatprémiumot kínál. Az euró befektetéseknél ez a 0,5 százalék önmagában sokszor az éves kamatnak tekinthető, szóval, azon felül kínált, tavalyról datálódó 2,6 százalékos inflációs mértékkel számol 3,1 százalékos hozam nagyon szépnek mondható. Miután az Európai Központi Bank nem siet a kamatemeléssel, az idei évre prognosztizált 5 százalékos pénzromlás és 0,5 százalékos kamatprémium ott is az egekbe emelheti a reálhozamot. A nagy kérdés persze az, hogy a mostani árfolyamok mellett menyire érdemes eurót vásárolni – hiszen itt nem csak az infláció és a kamat, de a forint-euró árfolyam kocázatát is futjuk. Ebben a versenyben most kifejezetten nem áll jól a magyar fizetőeszköz….
- Van mód biztosan, forint alapon kitolni az inflációval. Ehhez azonban egy 18 év alatti gyermek szükségeltetik. Az ő nevéére ugyanis mód van Start számlát nyitni a magyar Államkincstárál, ahol a számlán elhelyezett pénzből Babakötvény jegyezhető. Ennek kamata a mindenkori infláció + 3százalék, azaz jelenleg évi 8,1 százalék. Itt már szinte mininális az aktuális pénzromláshoz mért veszteségünk, kockázat nélkül ennél jobb ajánlatot nem kaphatunk. A jegyzéskor megvásárolt állampapír futamideje 19 év, legkésőbb annak lejáratakor fel kell vennünk a pénzt.
Üröm az örömben, hogy a pénzhez a fiatalkorú 18. életévének betöltéséig nem juthatunk hozzá, s a felvételt már csak az immár nagykorú fiatal intézheti. Azaz: fontos jóban lenni a gyerekünkkel, unokánkkal, rokonunkkal, ha azt szeretnénk, hogy a befizetett pénzünk olyan célra hasznosuljon, amire eredetileg terveztük. Ez persze a legtöbb esetben épp az adott gyermek biztos jövője, tanulmányainak finanszírozása vagy épp az önálló élet megkezdése. De a Babakötvény befektetési célú felhasználása sem elvetendő – főleg a kiváló hozam okán.
Borítókép: MTI/Balogh Zoltán
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
