Ezek az akadályok tornyosulnak az elektromos autóforradalom előtt

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 7 perc

Ahhoz, hogy a villanyautók valóban átvegyék az uralmat nemcsak arra van szükség, hogy betiltsák az EU-ban a hagyományos társaikat, hanem sok áramkútra. Ezen a téren még nem áll túl jól az európai piac. Az elektromos járművek hihetetlen fejlődése a finanszírozási oldalon is megoldandó kérdéseket vet fel.

Nagy publicitást kapott az a minap megszületett uniós döntés, amely szerint a villanyautóké lesz a főszerep az autópiacon. Az Európai Parlament döntését még az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, s csak így lehet végleges az a jogszabályi kötelezettség, amely szerint

2035-től kizárólag elektromos autókat lehet majd értékesíteni az uniós országokban.

Azt, hogy nem eszik olyan forrón a kását, jelzi, hogy a parlamenti döntés után több ország is jelezte, megpróbál keresztbe feküdni a jogszabály előtt. Mások pedig a részletszabályokban teremtenének kiskapukat. Olyan megoldásokkal lehet számolni, mint például Nagy Britanniában. A szigetországban ugyan már 2030-ban be kell szünteti a belsőégésű motoros autók árusítását, ám egyes hibrideknek nyitva tartották a kaput 2035-ig.

elektromos autó töltés

A részletszabályok tehát nagyon lényegesek, hogy a váltás zökkenőmentes legyen. Ráadásul egy-egy autó életciklusát tekintve nagyon közel van a 2035-ös határidő. Elég csak az megemlíteni, hogy a magyarországi személyautó-park átlagéletkora 2021-ben átlépte a 15 évet. Ha ilyen korösszetételű állománnyal futnánk neki a tiltás utáni korszaknak, a magyar piacon futó autók jelentős része forgalomképtelenné válna. Persze, az élelmes magyarok bizton kitalálnak majd megoldásokat az emberek egymás közötti autó értékesítésre. Jó eséllyel a tiltás utáni években megugorhat majd például a gépkocsik ajándékozása…

Gondok: magas ár, hatótávolság-problémák

De vissza a jelenleg észlelhető problémákhoz. A villanyautók elterjedésének egyik gátja, hogy drágák. Emellett a hatótávolságukkal is probléma van. Az első generációs villanyautók 100-200 kilométert tudtak megtenni, télen pedig a gyári hatótávolságnál jóval kevesebbet. Az autóipari fejlesztések eredményeként ma már egyre több a 300-400 „kilométeres” vagy annál is nagyobb távolságra képest villanyautó kerül a piacra.

Ugyanakkor a potenciális vásárlók egyelőre nem elégedettek ezekkel az eredményekkel. Egy felmérés szerint a 30-59 éves magyar válaszadók 78 százaléka véli úgy, hogy túl drágák az elektromos autók, hetven százalékuk véleménye, hogy az elektromos autóknak alacsony a hatótávolsága, 63 százalékuk szerint nincs elég hely, ahol tölteni lehetne az autókat.

Egészen biztos, hogy a villanyautó-forradalomhoz töltőkre van szükség, mégpedig nagyon sok töltőre. Azaz olyan áramkútra, ahol tölteni lehet az autókat. Ez az infrastruktúra Európa-szerte finoman szólva hiányos. Ráadásul nagyon eltérő képet mutat az európai töltőtérkép.

Kutak, országok, arányok

Az Európai Autógyártók Szövetségének elemzése 2030-ig legalább 6,8 millió áramkútra lenne szükség, hogy a széndioxid-kibocsátási tervek teljesüljenek. Mindez azt jelenti, hogy

hetente 14 ezer új töltőállomást kellene átadni. Eközben jelenleg mindössze heti 2000 új áramkút születik Európa-szerte.

A teljes kép pedig azért felemás, mert az összes európai elektromosautó-töltő fele Németországban és Hollandiában található. Előbbi országban 90 ezer, utóbbiban 60 ezer ilyen berendezés van. Ez a két ország azonban az EU területének a 10 százalékát adja. Az áramkutak másik felén osztozik a többi uniós ország. Az arányokat jól érzékelteti, hogy Románia - amely Hollandia területének hatszorosát mondhatja magáénak – az európai áramkutak 0,4 százalékával rendelkezik csak. Magyarország a teljes töltőállomány 0,8 százalékát adja, ezzel a középmezőnybe tartozik.

Finanszírozási gondok

A gépjárművek már említett magas ára miatt az értékesítésben komoly szerep hárulhat a finanszírozásra. Ám itt is komoly akadályok vannak. Miután viszonylag új technológiáról van szó, kevés a hosszú távú – évtizedes – tapasztalat. Ez a finanszírozók számára kockázatot jelent.

Nem tudják pontosan belőni, mennyit is érhet 4-5 év múlva a most értékesített autó. Nehezíti ezt az is, hogy a technológiai olyan mértékben fejlődik ebben a szegmensben, hogy nem tudható, hogy mi vár majd a korábbi évek fejlesztéseire.

Erre jó példa, hogy miközben az elmúlt években a hibrideket sztárolták a leginkább – a fentiek szerint számukra is lehúzzák a rolót 2030-2035-ben, ami már majdnem finanszírozási időtáv. De sokak szerint a jelenlegi Li-Ion akkumulátorok is tévutat jelenthetnek majd. Ők példaként a wap mobiltelefonos megoldásokat hozzák fel. Ezeket a fejlesztéseket percek alatt tette zárójelbe az okostelefonok világa.

A fentiek miatt nehéz olyan lízingkonstrukciókat kínálni, ahol komoly maradványérték szerepel. Egyszerűen azért, mert nem lehet pontosan belőni, mennyit is érhet majd 48-60 hónap múlva egy elektromos gépjármű.

A személyi kölcsön alternatíva lehet

A vevőknek tehát a maradványértékes konstrukciók helyett érdemesebb úgy számolni, hogy a kellő önerő mellett fennmaradó összeg egészét finanszírozni kell. Ez újabb gondot jelent, hiszen az elektromos kocsik ma még drágábbak, mint – az amúgy megugró árú – hagyományos gépjárművek. Ez pedig határt szab a hitelezhetőségnek. Bár az elmúlt években számottevően növekedett a bankok által kínált személyi kölcsönök maximális összege, 7-8 millió forintnál magasabb hitelt csak a rendkívül jó minősítéssel rendelkező, legalább 400 ezer forintos nettó jövedelmet felmutatni képes ügyfeleknek kínálnak a bankok. Ez az összeg ugyanakkor a mai villanyautó áraknál minimálisan szükséges ahhoz, hogy 30 százalékos önrész mellett el tudjuk hozni a kocsit a szalonból.

Húsz százalékos különbség...

A személyi hitelek átlagos összege jelenleg 2 millió forint körül van, a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsönök átlagos összege 4,1 millió forint. Egyelőre tehát messze vagyunk attól, hogy a személyi hitelek diktálják az autófinanszírozási piacot – annál is inkább, mert a kereskedőknél egyelőre a lízingtársaságok táboroznak.

Akik viszont mégis úgy döntenek, hogy belevágnak, azoknak mindenképp érdemes körülnézniük a piacon elérhető személyi kölcsön ajánlatok között. Egy, akár autóvásárlás finanszírozására is alkalmas 5 millió forintos, 60 hónapra igényelt személyi kölcsön esetében a 274 ezer forintos medián átlagbérrel számolva a money.hu személykölcsön-kalkulátora szerint a banki kamatok 10,45 és 18 százalék között szóródnak.

Ez a havi törlesztőrészletben azt jelenti, hogy a legjobb bank kiválasztásával 107 345 forintból megúszható a példánkban szereplő 5 milliós hitel törlesztése, ám ha a listán legrosszabb ajánlatot választjuk, akkor 18 százalékkal magasabb, 126 967 forintot kell havonta leszurkolnunk a banknak. A közel 20 százalékos különbség a teljes visszafizetendő összegben is meglátszik: a legoptimálisabb hitelajánlatnál 6,4, a legrosszabb esetében viszont már 7,6 millió forintot meghaladó összeget kell visszafizetnie annak, aki 5 millió forint személyi kölcsönt igényelt.

Segítünk megtalálni a legjobb személyi kölcsönt! Tégy próbára minket! Használd kalkulátorunkat a banki ajánlatok összehasonlításához. Szolgáltatásunk teljeskörű, független és díjmentes.