Még mindig magas az infláció, de jön a lassulás, ez pedig a hitelkamatokra is jó hatással lehet. Mire számít a jegybank, mit szólnak az elemzők a legújabb MNB-döntéshez, és hogyan reagált erre a forint árfolyama? Összefoglalónkból kiderül.
A mostani bizonytalan környezet, a magas infláció, jelentősen emelkedő megélhetési költségek miatt minden magyar számára lényeges tényező, hogyan veszi fel a harcot az áremelkedéssel a Magyar Nemzeti Bank, amely kedden tartotta legutóbbi kamatdöntő ülését.
Negatív irányba változtak az MNB inflációs előrejelzései
A mostani magas lakáshitel-kamatok akkor csökkenhetnek, ha az inflációs nyomás enyhül, és a Magyar Nemzeti Bank különböző lépésekkel csökkenti a kamatszinteket. Az infláció csökkenése nélkül nem élénkülhet meg a fogyasztói kereslet, nem csökkenhetnek a hitelkamatok, és nem indulhat meg a gazdasági növekedés. A jegybank legutóbbi, keddi kamatdöntő ülése után adott tájékoztatásából kiderült, hogy továbbra is a magas infláció letörésére koncentrál az MNB.
Januárban tetőzött az infláció, a következő hónapokban a fogyasztói árak előbb lassú, majd egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható
– biztatta jó hírrel a monetáris tanács a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében a lakosságot. Ugyanakkor a pénzromlás várhatóan csak 2024-ben tér vissza arra a 3-5 százalékos szintre, amit a jegybank tolerálhatónak tart.
Addig is fokozatosan mérséklődhet az infláció, az MNB ugyanis egy számjegyű inflációt remél az év végére. A jegybank szerint a fogyasztói árak éves átlagban
- 2023-ban 15,0-19,5 százalékkal,
- 2024-ben 3,0-5,0 százalékkal,
- 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalékkal emelkedhetnek.
A korábbi, decemberi előrejelzésben 2024-re csak 2,3-4,5 százalékos inflációt jósoltak. A rövid távú, idei inflációs várakozások változatlanul magasak.
Részben ezért az egy számjegyű infláció elérése kemény meccs lesz, szükség lesz egy jól megkomponált taktikára, hogy ezt elérjük
– fogalmazott az alelnök a Portfolio szerint a háttérbeszélgetésen. Hivatalosabban fogalmazva a jegybank várakozása szerint az egy számjegyű infláció elérhető, de ehhez fegyelmezett monetáris politikára van szükség.
Egyelőre marad az alapkamat, és a lakáshitelek magasabb kamata
A kamatdöntő ülésen a magyar jegybankárok 13 százalékon hagyták az alapkamatot, a kamatfolyosó két széle 12,5 százalék, illetve 25 százalék maradt.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő online háttérbeszélgetésen azt monda, egyelőre nem érdemes arról beszélni, mekkora lehet az alapkamat 2023 végén. Az alapkamat módosítása jelenleg nincs napirenden. Szerinte először azt kell látni, hogy az inflációcsökkenés milyen gyorsan halad. Erre az áttekintésre először az év közepén lehet mód.
A monetáris politika másik eszköze a bankok jegybanki betéteire fizetett egynapos betéti kamat, amelyet az MNB a magyar gazdaság megítélésétől függően alakít.
A forint árfolyamát is alapvetően befolyásoló kockázati megítélés javulásáig az egynapos tendereken fenn kell tartani a 18 százalékos irányadó kamatot – mondta Virág Barnabás. A magyar jegybank vezetői kulcskérdésnek tartják a monetáris transzmisszió fenntartását, azaz azt, hogy az MNB monetáris politikája befolyásolja a magyar gazdaságban zajló folyamatokat.
A második negyedévben kezdhetik csökkenteni az alapkamatot
A magyar jegybank döntéshozóinak legfontosabb üzenete, hogy az MNB továbbra is óvatos, türelmes és fegyelmezett monetáris politikát kíván folytatni – írták az ING elemzői a kamatdöntést kommentáló elemzésükben. Ennek oka a hazai és a külföldi gazdasági környezet bizonytalansága, a kitartó javulás jeleinek hiánya.
Nem hiszem, hogy a magyar jegybank vezetői rövid időn belül feladnák a szigorú monetáris politikát. A magas inflációs várakozásokból és béremelési törekvésekből fakadó áremelkedési nyomás továbbra is erős
– idézte a Reuters Nicholas Farrt, a Capital Economics elemzőjét. A hírügynökségnek nyilatkozó gazdasági elemzők szerint az MNB a második negyedévben kezdheti csökkenteni alapkamatát. Ugyanakkor a korábbi 250 bázispontos mérséklés helyett immáron csak 175 pontos csökkentést várnak.
Összességében már számítani lehet az infláció lassú hanyatlására és az eddigi bizonytalanabb környezethez képest stabilabb helyzet várható, a kiszámíthatóság pedig a forintárfolyam szempontjából is fontos. Az infláció elleni harc eredményeként csökkenő kamatok pedig a hitelfelvételi kedv élénkülését, így a lakáshitelek iránti kereslet felfutását eredményezhetik.
A forint erősödéssel reagált a változatlan kamatra
Jól reagált a forint az MNB döntéseire, ami egyébként már az MNB kamatdöntő ülése előtt erősödni kezdett, mivel a piaci szereplők a kamat tartására számítottak. Miután pontosan ez történt, az erősödés kitartott a nap végéig. Az OTP elemzéséből kiderül, hogy az MNB-döntés után egészen a 380 forintos szintig süllyedt az euró árfolyama, ez összességében 1,3 százalékos forinterősödésnek felelt meg a nap során. Így a magyar deviza jobban szerepelt a régiós társainál, a lengyel złoty és a cseh korona ugyanis csak 0,2, illetve 0,6 százalékkal tudott erősödni.
A 381 forintos euróárfolyam jóval kedvezőbb a március közepén jellemző 390-400 forintos szintekhez képest.
Az amerikai és európai bankpiacról – a Silicon Valley Bank (SVB) és a Credit Suisse (CS) problémáiról – szóló rossz hírek hatására romlott a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, ami szokás szerint megmozgatta a feltörekvő országok pénzpiacait. A magyar bankrendszer erős, stabil, de a feltörekvő piacoknak mi is részei vagyunk, így ez alól a hatás alól a magyar befektetési eszközök és a magyar deviza, a forint sem húzhatja ki magát – utalt az árfolyam alakulására a jegybank alelnöke.
Kisebb gazdasági növekedést jósolnak, mint tavaly
Az MNB kedden az inflációs előrejelzés mellett ismertette a GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát is. A jegybanki szakértői szerint a gazdaság teljesítményét belső tényezők lassítják. Nevezetesen a fogyasztás lassú növekedése és a beruházások elhalasztása, átütemezése fékezik a gazdaságot.
Az infláció csökkenésével és a beruházások felfutásával a második félévben várható a növekedés élénkülése. A jegybank lefelé módosította 2023-ra vonatkozó GDP-növekedési várakozását. A decemberi inflációs jelentésben várt 0,5-1,5 százalék helyett immáron 0,0-1,5 százalék növekedést jósolnak.
A 2024-es és 2025-ös előrejelzésén nem változtattak: jövőre 3,5-4,5 százalékkal, 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővülhet a magyar GDP.
A bizonytalanságra kétféle módon utalt az MNB. Egyrészt alapvető várakozásával szemben két alternatívát fogalmazott meg, amelyek magasabb inflációs várakozást tartalmaznak. Másrészt a 2023-as évre adott 15-19,5 százalékos inflációs várakozás szokatlanul széles sávot ad meg, és 2024-re rontották az előrejelzést. A három százaléknál kisebb pénzromlás lehetőségét elvetették. Ez makacsul erős inflációra utal, ami igazolja az MNB döntéshozóinak szigorú hangulatát.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
