A megtakarítások kamatjövedelmét júliustól 28 százalékos adó fogja terhelni, ami alól kivételt képeznek az állampapírok. Júniusban még alacsonyabb levonás mellett lehet betétet lekötni.
Új helyzetet teremtenek a megtakarítások piacán a szerdai Magyar Közlönyben megjelent jogszabályok. Az egyik újdonság, hogy a bankoknak 2023. október 1-je és december 31-e között levelet kell küldeniük a bankszámlával rendelkező ügyfeleiknek, amelyben konkrét számokon keresztül be kell mutatniuk, mennyit buknak az érintettek azon, ha állampapír-befektetés helyett bankbetétben tartják a pénzüket.

Emellett az új rendeletek szerint július 1-je után 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is fizetni kell azokra a megtakarításokra, amiknél már egyébként is 15 százalékos kamatadó-fizetési kötelezettség volt korábban (a kamatadó az szja-t jelenti).
Ez azt jelenti, hogy júliustól összesen 28 százalékos adó terheli a kamatjövedelmeket.
A szocho az alábbi megtakarításokat érinti:
- lekötött betétek,
- takarékszámlák,
- nyilvánosan kibocsátott befektetési jegyek,
- vállalati kötvények,
- 2019. június 1-je előtt kibocsátott állampapírok,
- tartós befektetési számla (TBSZ),
- megtakarítási célú életbiztosítások,
- nyugdíjbiztosítások,
- önkéntes nyugdíjpénztárak,
- nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ),
- részvényekkel elért árfolyamnyereség.
A TBSZ 5 év után, a nyugdíj-előtakarékosságok a nyugdíjba vonuláskor továbbra is kamatadómentessé válnak.
Hasznos tudni, hogy a lekötött betéteknél a lekötés napja számít, és nem a lejárat dátuma, így a 2023. június 30-ig lekötött betétekre nem kell szocho-t fizetni, 15 százalékos kamatadót viszont kell, ahogy eddig is.
A látra szóló betétek napi kamatozásúak, így a július 1-től kapott kamatok már nem mentesülnek a szocho alól.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön az új szabályokról azt mondta, nem az adóbevételek növelése a cél, hanem a megtakarítási piacot szeretné stimulálni a kormány azzal, hogy állampapír-vásárlásra ösztönzik a lakosságot és az intézményi befektetőket. A kötvényalapokat például arra kötelezik, hogy a befolyt pénzt ne bankbetétbe tegyék, hanem a kötvények 95 százalékának állampapírnak kell lennie, a likvid eszközök 20 százalékát pedig Diszkont Kincstárjegybe (DKJ) kell, hogy fektessék.