támogatja.Január óta lassan, de biztosan csökken az infláció Magyarországon, a jegybank pedig tapogatózik a kamatcsökkentés irányába. Milyen hatással lehet ez a hitelkamatokra? Mire készüljünk, ha a következő hónapokban hitelt tervezünk felvenni? Cikkünkben bemutatjuk.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, aki segít:
- a neked járó támogatások és támogatott hitelek maximális kihasználásában,
- speciális, egyedi kedvezményekkel a törlesztőrészleted csökkentésében,
- az apró betűk értelmezésében,
- a teljes hitelügyintézésben.
Magyarországon az elmúlt évben történelmi szintre emelkedett az infláció szintje, ami 2023 januárjában érte el a csúcsot: a hónapban éves összehasonlításban 25,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Januártól kezdve, az európai trendeket követve már enyhült az árnyomás. A következő hónapokban stabilan csökkent az inflációs adat, májusban már 21,5 százalékon állt – ez továbbra is magas, de azoknak, akik hitelfelvétel előtt állnak, biztató jel lehet.
Mit okoz az infláció a hitelpiacon?
A magas infláció jellemzően nem kedvez a hitelezésnek, vagyis mint minden más, a hitel is jóval drágább lesz. Az infláció a pénz vásárlóerejének csökkenését jelenti, vagyis ugyanazzal a pénzösszeggel kevesebb árut és szolgáltatást lehet vásárolni. Erre az értékcsökkenésre válaszul a hitelintézetek általában emelik a kamatlábakat, hogy kompenzálják a hitelek futamideje alatt várható vásárlóerő-csökkenést. Az infláció alatti kamatemelés elsődleges oka a bankok reálhozamának fenntartása: biztosítani akarják, hogy a kölcsönadott pénzükön reálértéken pozitív hozamot érjenek el, ellensúlyozva a pénz értékcsökkenését.
Az infláció csökkenti ugyanakkor a jövőbeli pénzáramlások értékét, így a bankok számára kockázatosabbá válik a hitelnyújtás. Válaszul a pénzintézetek magasabb kamatlábakat számíthatnak fel, hogy kompenzálják ezt a megnövekedett kockázatot. A magasabb kamatlábak segítenek megakadályozni, hogy a hiteltörlesztések vásárlóereje az infláció miatt jelentősen csökkenjen, és a bank veszteséget könyveljen el.
Az áremelkedések mellett a hazai kamatszintet növelte a jegybanki politika is. A Magyar Nemzeti Bank 2022-től kezdve meredeken emelni kezdte az alapkamatot, vagyis azoknak a betéteknek a kamatát, amelyeket a kereskedelmi bankoknak kötelezően a jegybanknál kell elhelyezniük. Az alapkamat-emelés a bankokat arra ösztönzi, hogy növeljék a jegybankban tartott betétjeik összegét, és emeljék a kölcsönzött összegek kamatait.
Mit nem állított meg a kamatstop?
Magyarországon az inflációs krízisben kamatemelésre csak részben volt lehetősége a bankoknak. A kamatstop-törvény megakadályozta, hogy megemeljék számos meglévő ügyfelük törlesztőrészleteit. Az új hitelek esetében azonban nincs ilyen megkötés. Így azok, akik mostanában szeretnének például lakáshitelt felvenni, nem ritkán kétszámjegyű százalékokkal szembesülnek. A személyi hitelek kamatai pedig 14-15 százalékra rúgtak.
A hazai kamatviszonyok egyik fő mutatója, a háromhavi budapesti bankközi kamat (BUBOR) szintje 2021 júniusa és 2023 februárja között többszörösére nőtt, másfél év alatt több mint 15 százalékponttal emelkedett, a csúcson (2022 vége, 2023 eleje) 15 és 16 százalék közötti értékeket vett fel.
Nem meglepő tehát, hogy a hitelfelvételi kedv is megcsappant az időszakban. Az újonnan kihelyezett hitelek száma ugyanúgy csökkent, mint a felvett hitelek átlagos összege.
Megtette az első lépést a jegybank a kamatvágás felé
Tavasszal azonban már láthatóak voltak az első biztató jelek a hitelpiacon. Májusban az MNB, a javuló inflációs adathoz igazodva, hosszú idő óta először csökkentette az irányadó kamatot (18-ról 17 százalékra). Ez még továbbra is rendkívül magas, és mivel eközben az alapkamatot változatlanul hagyta a jegybank, önmagában nem okoz majd földcsuszamlásszerű változást. Azt viszont jól mutatja, milyen irányt vehet a közeljövőben a magyar hitelpiac.
Februárban, a javuló inflációs adatra reagálva már több hazai nagybank is megkezdte a kamatcsökkentést. Májusra a lakáshitelek kamatai már benéztek a 10, sőt, akár a 9 százalék alá is. Lassan csökkenésnek indult a BUBOR, május végére a 6, 9 és 12 hónapos mutató egyaránt 16 százalék alatt volt.
Lakáshitel kamatok alakulása a következő hónapokban?
A csökkenés az év folyamán várhatóan tovább folytatódik: a kormányzati célok és az európai trendek mind-mind a csökkenő infláció felé mutatnak. Az alacsonyabb infláció enyhítheti a hitelezők aggodalmainak egy részét, hiszen a csökkenő ráta azt jelzi, hogy a törlesztőrészletek reálértéke tervezhetőbb lesz. A bankok hajlandóbbá válhatnak a hitelnyújtásra, és készek lesznek azokat jobb feltételekkel folyósítani.
A kamatlábakat az MNB-n keresztül is befolyásolja a csökkenő infláció, hiszen a központi bank a kedvezőbb adatokra válaszolva csökkentheti az alapkamatot.. Elemzők július közepén tartják valószínűnek ezt a lépést.
Év végéig a személyi hitelek kamatai 10 százalék alá süllyedhetnek. A lakáshiteleken várhatóan kevésbé fog látszódni majd az infláció aktuális csökkenése, ám várhatóan a mostaninál alacsonyabb, tartósan egyszámjegyű szinten stabilizálódnak.
A lakáshitelek kamatait a money.hu folyamatosan nyomon követi. A legjobb lehetőségeket lakáshitel-kalkulátorunkban gyűjtjük össze, ahol kiszámíthaod a várható törlesztőrészletet és összehasonlíthatod a hazai bankok ajánlatait.
Ha lakáshitel-felvételben gondolkodsz, érdemes figyelembe venni, hogy a fix kamatozású hiteleket, például a fix jelzáloghiteleket, általában kevésbé érinti közvetlenül a rövid távú infláció. Ezeknek a hiteleknek a kamatlábait jellemzően a hitelfelvétel időpontjában határozzák meg, a hitel futamideje alatt állandóak maradnak. Ha tehát a közeljövőben, viszonylag magas kamatszint mellett vennél lakást, akkor a THM nem fog csökkenni a hitel futamideje alatt, akkor sem, ha közben tovább esik a hazai infláció.
A csökkenő inflációval vége lesz a kamatstopnak is
Az infláció, bár csökken, továbbra is rendkívül magas.
Az egyszámjegyű infláció egyébként egyes banki ügyfeleknek rossz hírt is jelenthet, hiszen a kormány májusban ehhez kötötte a kamatstop kivezetését is. Ha tehát például az infláció eléri a 9 és fél százalékot, hirtelen több ezer hiteles kerülhet ki a kamatstop-programból, és eddigi hitelei után hirtelen a korábbi törlesztőrészlet akár dupláját is fizetheti.
A többletfizetést sajnos aligha kerülhetjük el, de a kamatfizetést megkönnyíthetjük azzal, ha változó kamatozású hitelünket egy fix kamatozásúval váltjuk ki – erről itt írtunk részletesebben.
Összegzés
Összességében a csökkenő infláció jó hír, ha hitelfelvételre készülünk. Arra azonban nem lehet számítani, hogy belátható időn belül visszatér a COVID-járvány előtti világ, ahol már 5-6 százalékos kamatért is találhattunk jó kölcsönöket. A hitelpiacon emiatt továbbra is meghatározók maradnak az államilag támogatott, a piaci hiteleknél jóval kisebb kamatú hitelek, mint amilyen a Babaváró és a CSOK-hitel.
