Miközben a Magyar Nemzeti Bank július végén csökkentette az egynapos betét kamatát, azaz lazított a monetáris feltételeken, a nemzetközi porondon szigorítások történtek. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mellett az eurózóna jegybankja, az Európai Központi Bank (EKB) is megemelte a kamatszinteket.
Az EKB monetáris tanácsa 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte a bank alapkamatát. Christine Lagarde, az EKB elnöke ezt azzal indokolta, hogy az infláció továbbra is magas, és „kellően restriktív szinten tartják” a hitelköltségeket addig, amíg a pénzromlás tempója nem csökken az európai jegybank két százalékos céljára.
Mind a Fed, mind az EKB kamatdöntései fontosak a magyar gazdaság és a forint árfolyamának szempontjából. Ha ugyanis külföldön szigorú politikát folytatnak a jegybankok, azzal visszafogják a gazdaságot, ez pedig közvetve hatással van a magyar gazdaság teljesítményére is, ami az elmúlt három negyedévben, amelyekről adataink vannak (2022 harmadik és 2023 első negyedéve között) technikai recesszióban vergődött.
Az égbe szökő infláció nyomán összeomlott a fogyasztás, az emelkedő hitelkamatok miatt pedig megtorpantak a befektetések
– írják az ING Bank elemzői a magyar gazdaság helyzetét áttekintő jelentésükben. Miközben a legtöbb gazdasági szektor a gyenge belső kereslet miatt továbbra is rossz helyzetben lesz, a mezőgazdaság – részben az alacsony bázis, részben a kedvező időjárás nyomán – jó hónapok elé néz.
Az agrárium a szakértők várakozása szerint már a második negyedévben kihúzta a gazdaságot a recesszióból. Ennek eredményeként a GDP 0,2 százalékkal nőhet 2023-ban.
Az ipari termelés 1,6 százalékos havi növekedése májusban áprilishoz képest meglepetést okozott, még akkor is, ha éves összehasonlításban 4,6 százalékos visszaesést regisztráltak a statisztikusok. Ez az akkumulátorgyártásnak és a járműiparnak köszönhető. Ezeket az ágazatokat az export húzza, így ha az eurózónában recesszió alakulna ki, az a magyar iparban is éreztetné hatását.
Jövő nyárig beérkezhetnek az EU-s pénzek, ami a forint árfolyamának is jót tenne
Ha a forint lendületes gyengülésbe kezdene, akkor a magyar jegybank néhány határozottan szigorú hangulatú megjegyzéssel sietne a magyar deviza segítségére. A magyar jegybank jó eséllyel szeretné elkerülni, hogy a forint rosszabbul szerepeljen régiós alternatíváinál – vélik az ING elemzői.
Ezt a hetet egyébként 387 forinton kezdte az euró, ami forintgyengülést jelent a múlt heti, jellemzően 380 forint alatt jegyzésekhez képest. Ez azt jelenti, hogy az idén a forint több mint 3 százalékkal erősödött az euróval szemben. A régiós devizák közül a zloty január elejéhez képest ugyanakkor 6 százalékkal, a cseh korona pedig 1 százalékkal lett erősebb.
Vannak olyan kilátások, amelyek jól jöhetnek a forintnak. Az EU-támogatások átpolitizált kezelése ellenére az év végére jöhet némi pénzt Brüsszelből. Az európai politikusok ugyanis vélhetően le akarják venni ezt a kínos kérdést a napirendről a 2024 júniusi európai parlamenti választások előtt. Az uniós pénzek beáramlása segítheti a forintot, csakúgy, mint az óvatos jegybanki politika vagy az alacsonyabb energiaárak. Az elemzők úgy látják, ezek eredményeként az euró árfolyama a 370 forint felé veheti az irányt.
Az állampapírok piacán a hozamok további mérséklődésére számítanak a szakértők. A tavaly őszi durva forintgyengülés és az arra adott már-már pánikszerű jegybanki válasz után a piaci szereplők várakozásánál határozottabb lehet a pénzpiacok normalizálódása. A kormányzati költségvetési lépések – azaz a kiadások visszafogása, bevételek növelése – és a gyors dezinfláció kellő támogatást adhat a magyar állampapíroknak.
Szeptembertől végre nőhetnek a magyar reálbérek
A kiskereskedelem értékesítése májusban 12,3 százalékkal maradt el a 2022. májusihoz képest. Az ING elemzői nem várnak változást ezen a téren, amíg a reálbérek nem növekednek, viszont úgy vélik, hogy az erőteljes dezinflációnak köszönhetően ez már szeptemberben megtörténhet. A magyar reálbérek kilencedik hónapja csökkennek az előző év azonos időszakához képest.
A munkanélküliségi ráta alacsony maradt, ami arra utal, hogy a megélhetési válságban szenvedő emberek igyekeznek dolgozni. A mutató várhatóan továbbra sem megy négy százalék fölé, miután hiába enyhülhetnek az emberek anyagi gondjai, a gazdaság számos szektorát strukturális munkanélküliség sújtja. Az eurózóna fenyegető recessziója és a kínai gazdaság vártnál halványabb gazdasági kilábalása ronthatja az exportkilátásokat.
Egy számjegyű lehet az infláció már az ősszel
Az elemzők várakozása szerint főként az élelmiszerek jelentősen lassuló drágulásának köszönhetően az infláció a negyedik negyedévben egy számjegyűre lassulhat. A pénzromlás éves átlagos üteme 18 százalék lehet. A Magyar Nemzeti Bank tovább lazíthatja a feltételeket a jövőben: az év végére 11 százalékra mérséklődhet a jelenleg 13 százalékos alapkamat.
A fogyasztás visszaesése miatt csökkenő áfabefizetések nagyon hiányoznak a költségvetésnek. Ezért az év végén fél-egy százalékponttal nagyobb lehet a hiány a tervezettnél. Varga Mihály pénzügyminiszter szeptemberre ígérte a számok felülvizsgálatát, aminek nyomán az ING elemzői megszorítások, azaz kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépések bejelentését várják.
Persze itt is igaz, hogy az előrejelzés a mostani kilátásokat veszi alapul, bármikor bekövetkezhetnek olyan nemzetközi vagy forintspecifikus történések, amelyek miatt át kell írni a forgatókönyveket.
Az eurózónában is kamatcsökkenés jöhet
Az eurózóna éves inflációja júniusban a 2022-es 10,6 százalékról 2023 hatodik hónapjára 5,5 százalékra szelídült. Ebben benne van az 1,9 százalékos spanyolországi és a 6,7 százalékos németországi fogyasztói áremelkedés is.
Eközben azonban egyre világosabbnak tűnnek a magas kamat mellékhatásai. Az ingatlanárak hanyatlanak egész Európában, a gazdasági növekedés az eurózóna számos országában, ezen belül főként Németországban lassul, ami előrevetíti a munkanélküliség növekedésének lehetőségét. Az EKB egy év alatt lényegében felére csökkentette a pénzromlás ütemét.
Ugyanakkor kockázatkezelési nézőpontból az ilyen erős kamatemelkedés után érdemesnek tűnik megállni és megvizsgálni, milyen hatásai voltak a kemény makrogazdasági beavatkozásnak a gazdaságban
– mondta vélhetően sokak véleményét tolmácsolva Moritz Schularick, a Kiel Institute gazdaságkutató intézet elnöke.
Több elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKB kommunikációjából kimaradtak a korábbi szigorú hangulatú megjegyzések, ami arra utalhat, hogy hajlanak a monetáris szigorítás felfüggesztésére. Az eurózóna kiemelkedő tőzsdei vállalatainak részvényei 15 éves csúcsokra erősödtek azt követően, hogy a befektetők abban bíznak, talán nem lesz szükség további kamatemelésekre az EKB 2 százalékos inflációs céljának eléréséhez.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
