Több ponton is változnak egyes családtámogatási törvények. Módosulnak a Babaváró hitellel, a falusi CSOK-kal illetve a CSOK Plusz lakáshitellel kapcsolatos szabályok, de a jelzáloghitel-elengedésben és a korábbi CSOK támogatásban is vannak változások. Elmagyarázzuk a legfontosabbakat, hogy kiket érint, és mit jelentenek az új előírások az egyes családtámogatási törvények módosításáról szóló, december 12-től hatályos rendelet szerint.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, hogy segítsen eligazodni a számodra elérhető családtámogatások között és a célodhoz illeszkedő optimális finanszírozás megtalálásában.
2025. február 9-ig a 2023-as év végén megszületett koraszülöttek szülei is igényelhetnek CSOK Pluszt
A 2023-as év végén világra jött koraszülöttek után is igénybe tudják venni a szülők a CSOK Pluszt,
amennyiben szakorvosi szakvéleménnyel alá tudják támasztani, hogy gyermeküket 2024-re várták, de a kiírt időpontnál előbb, még 2023-ban megszületett.
Ezzel azon családok előtt is megnyílhat a lehetőség a CSOK Plusz igénybevételére, akik már az érintett gyermeken kívül nem terveznek több babát. Akiknél pedig még tervben van a családbővítés, azok a következő gyermek érkezésekor a törlesztésszüneteltetés mellett már a tartozáselengedéssel is élhetnének.
A 2023 végén megszületett koraszülöttek vállalt gyermekként való figyelembevétele a 2025. február 9-ig ( a jogszabály 2024. december 12-i hatálybalépésétől számított 60 nap) benyújtott kölcsönkérelmekre vonatkozik.
Mindenképp drágább kell legyen a CSOK Pluszos ingatlan
A nem első lakásszerzők esetében szigorodnak a lakásvásárlási feltételek.
A CSOK Plusszal érintett lakásnak meg kell haladnia
- az igénylők másik, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában meglévő közös tulajdonú lakása
- több közös lakás esetén a közös lakóhelyként utoljára bejelentett lakása
- közös lakóhely hiányában a nyilatkozatuk szerinti legmagasabb forgalmi értékűnek megjelölt lakása
rájuk eső tulajdoni hányadának forgalmi értékét, vagy az azt megelőző 2 éven belül utoljára elidegenített közös tulajdonú lakása eladási árából, ingyenes átruházás esetén forgalmi értékéből, a lakóépület lebontása esetén az ingatlan azt megelőző forgalmi értékéből az igénylők tulajdoni hányadára esett rész összegét.
A CSOK Pluszos jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom csak 10 évig tart a teljes futamidő helyett
Az állam javára történő jelzálogjog bejegyzés, illetve elidegenítési és terhelési tilalom alatt a CSOK Plusz kölcsönszerződésben vállalt feltételeket végig teljesíteni kell. Mint például bentlakási kötelezettség, vagy a támogatással érintett ingatlan eladására, lebontására vonatkozó szabályok, lakáshasználat átengedésének tilalma.
A CSOK Plusz futamideje akár 25 év is lehet. Ha jelzálogjog (az elidegenítési és terhelési tilalommal együtt) “csak” 10 évig tart, akkor a vállalt megkötéseket is csak addig kell teljesíteni. Ezzel akár 15 évnyi szabad rendelkezést is nyerhetnek az ingatlan felett a CSOK Pluszt igénybe vevő adósok.
Csak 2016. január 1-je után kiállított dokumentumokkal lehet falusi CSOK-ra pályázni
Csak olyan új falusi CSOK támogatás iránti kérelem lesz elfogadható, melynél:
- új lakás építésénél az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az igazoló dokumentum, illetve
- egyéb hitelcél esetén a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételének igazolása ill. egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány
2016. január 1-jén vagy azt követően került kiállításra (az eddigi 2008. július 1. helyett).
Örülhetnek a kamatmentességet elvesztő Babaváró hitelesek, újraindulhat, ha mégis lesz gyermekük a futamidő alatt
A Babaváró hitelt érintő módosítások egyelőre inkább azokat érintik, akiknek már van ilyen kölcsönük. Bár az alapvető igénylési feltételek most nem változnak - az új igénylőknek is érdemes figyelniük ezekre a változásokra. Különösen a hitelfelvétel utáni vállalásokra tekintettel.
- Újra kamatmentessé válhat a kölcsön, ha mégis születik gyermek a futamidő alatt
A jogszabály kimondja, hogy ha a hitelt felvevő házaspárnak a futamidő első 5 évében nem születik gyermeke (vagy nem áll fenn legalább 12 hetet betöltött várandósság), akkor a kamatmentesség megszűnik. A hitel piaci kamatozásúvá válik. Az addig igénybe vett kamattámogatást vissza kell fizetni.
Ha az 5. évet követően, bármikor a futamidő alatt mégis érkezne a gyermek, akkor a kölcsön újra kamatmentessé válik.
Sőt, a baba után a törlesztés szüneteltetése is kérhető.
- Válás után újraházasodás - nem kell 5 éven belül házasodni a kamatmentességhez
Jelenleg ha egy elvált fél 5 éven belül újraházasodik, akkor a Babaváró kölcsönt kamatmentesen törlesztheti tovább, és a gyermek érkezésekor igényelheti a törlesztés szüneteltetését, illetve - jogosultság esetén- a tartozáselengedést is. Ha az újraházasodás 5 év elteltével történik, már sem a kamatmentességre, sem a kedvezményekre nem jogosult az adós. Ezután viszont már az 5 évnél későbbi újraházasodás esetén is újra érvényes lehet a kamatmentesség, ha a feleség túl van már a várandósságának legalább a 12. hetén.
- A kamatmentesség megszűnésére is kérhető méltányosság
Az eddigi szabályok szerint ha valamely okból megszűnik a Babaváró hitel kamattámogatása, akkor a büntetés megfizetése alóli felmentésre nyújtható be méltányossági kérelem. Az új szabályok szerint pedig nemcsak a büntetés megfizetésére, hanem a kamat megemelkedése ellen is kérhető méltányosság. Ennek elfogadása esetén a kölcsön kamatmentesen törleszthető tovább.
Az egyszerűsödő adminisztráció és hosszabbodó határidők megkönnyíthetik a családok mindennapjait
A tervezett intézkedések elsődleges célja az igénylések egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés és a méltányossági lehetőségek bővítése.
- A korábban új lakóingatlanra igénybe vett CSOK-támogatás használt lakás vásárlására is átvihető lesz. Ebben az esetben sem kell kivárni az 5 éves tilalmi időszakot.
- Ha másik ingatlanba költözik a család, a CSOK Plusz kölcsön esetében, nem kell majd végtörleszteni a hitelt.
- Akik nem jelentkeztek be a támogatott ingatlanba, a kormányhivatal felszólítása után plusz 60 napot kapnak erre.
- Az otthonteremtési támogatások bentlakási kötelezettségének teljesítése során alapesetben nem minősül lakáshasználat átengedés tilalma megsértésének az, ha a lakás használatát ingyenesen a támogatott személy közeli hozzátartozója részére engedik át. Vagy a lakásban ingyenesen a támogatott személy hozzátartozója is lakóhelyet vagy tartózkodási helyet létesít.
- A jelzáloghitel-elengedési támogatás igénylési határideje meghosszabbodik fél évről 1 évre a gyermek születése/örökbefogadása után.
Részletfizetési kedvezmény és különös méltánylást érdemlő helyzetek
CSOK-támogatások esetén támogatott személy kérelmére a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet. Ehhez a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény és kamatai azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene. Ugyanakkor az új szabályozás szerint ez csak addig tartana, amíg az adós a kedvezményes fizetési feltételeknek eleget tesz. Ha ez nem vagy csak részben teljesül, a részletfizetési kedvezmény megszűnik és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
Különös méltánylást érdemlő helyzetre vonatkozó szabályok
A támogatott személy fizetési kötelezettségének halasztott teljesítése, mérséklése vagy elengedése iránt kérelemmel fordulhat a kormányhivatalhoz.
A kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárás keretében a kérelmező különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel a fizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb öt évre fizetési halasztást engedélyezhet, a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedheti.
Különös méltánylást érdemlő helyzetek:
A vállalt gyermek azért nem születik meg, mert
a) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a CSOK szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták;
b) a magzat a várandósság 24. betöltött hetét megelőzően elhal;
c) a gyermek megszületését nem vállalják, mert a támogatással érintett valamely vállalt gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. melléklet I. és II. részében foglalt táblázat
- B oszlop K, L, M vagy N betűjellel vagy C oszlop 1 számjellel megjelölt fogyatékossággal születik, vagy ezt a fogyatékosságot – meglévő vagy vállalt gyermek esetén – a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt állapítják meg,
- B oszlop F betűjellel megjelölt betegséggel születik, vagy ezt a betegséget – meglévő vagy vállalt gyermek esetén – a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt állapítják meg,
- B oszlopában P betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegséggel születik, vagy ezt a betegséget – meglévő vagy vállalt gyermek esetén – a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt állapítják meg, vagy
- B oszlop K, L, M vagy N betűjellel vagy C oszlop 1 számjellel megjelölt fogyatékossága legalább egyike a gyermek többszörös és összetett betegségeinek, amelyet nála vagy a meglévő gyermeknél a gyermekvállalásra rendelkezésre álló határidő alatt állapítanak meg,
d, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat végző egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár
- a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokon– a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül – legalább 4 alkalommal részt vett, vagy
- a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közbeni kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a feleségnek nincsenek megfelelő reprodukciós szervei (méh, petefészek), vagy a férj spermiogrammja alapján egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas;
e) a fiatal házaspár számára a gyermekvállalás szakorvos által kiállított egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt.
Ezekben az esetekben a méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettség részben elengedhető.
Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül továbbá, ha a fizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené. Ebben az esetben a méltányossági eljárás keretében a fizetési halasztás adható. A fizetési kötelezettség részbeni vagy teljes elengedése csak akkor, ha a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé tenné.
