2025-ben több mint 1700 milliárd forint kamatkifizetés várható a lakossági állampapírok után. Ezek a kamatok a kincstári vagy banki befektetői értékpapírszámlán maradnak, és a tulajdonos dönthet arról, hogy kiutaltatja a bankszámlájára, vagy újabb állampapírokat vásárol belőle. Mutatjuk, hogyan csökkenthetők a nagy összegek mozgásával járó tranzakciós díjak.
Az állampapírkamatokat a kincstári vagy banki számlákon automatikusan nem fektetik be, tehát ha nem intézkedünk, akkor az összeg a számlánkon marad. A kamatból új állampapírokat vásárolhatunk, átutalhatjuk egy másik befektetési szolgáltatóhoz, vagy a saját bankszámlánkra utalhatjuk, hogy például lakásvásárlásra vagy felújításra fordíthassuk.
A befektetési szolgáltató nem természetes személy, ezért a művelet bár díjmentes, de 0,45 százalék (maximum 20.000 forint) tranzakciós illetéket kell fizetni rá. Ezzel szemben a kiutalás természetes személy ügyfélszámlájáról természetes személy fizetési számlájára nemcsak díjmentes, de a tranzakciós illeték is 0 százalék. Vagyis a bankszámlánkra utalás nem kerül pénzbe.
Miután a kamatösszeg a bankszámlánkra érkezett, az utalásokra banki díj és illeték is vonatkozik.
Innentől nem mindegy, hogyan végezzük el az utalást, mivel 2025-ben a tranzakciós illeték mértéke emelkedett. Most 0,45% illetéket kell fizetni, ami maximum 20 ezer forint lehet. Az illetéklimitet egy 4,5 millió forintos tranzakciónál érhetjük el. Ennél nagyobb összegek esetén már nem nő tovább az illeték. A bankok tavaly nem emelhettek díjat a bankszámlacsomagoknál a bankszámlastop miatt, ezért 2024-ben csak a korábbi, 0,3%-os illetéket alkalmazhatták. 2025. január 1-től azonban ez a korlátozás megszűnt.
Az új szabályok szerint a lakossági ügyfelek számára az illetékmentes átutalás összeghatára 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett, tehát csak az 50 ezer forint feletti tranzakciók lesznek illetékkötelesek.

Átutalási módszerek, amikor nem kell illetéket fizetni
Ha nem szeretnénk illetéket fizetni akkor sem, ha az 50 ezer forintot meghaladja az utalási összeg, két lehetőségünk van:
- Az egyik, ha fizetési kérelemre válaszul indítunk azonnali átutalást, mert ha a fizető fél természetes személy, akkor ebben az esetben az átutalás mentesül a tranzakciós illeték alól. Az azonnali utalási limit tranzakciónként 20 millió forint. 2024. április 1-től minden hazai banknál elérhető a fizetési kérelmek fogadása, és küldeni is szinte mindegyik banktól lehet kérelmet.
- A másik lehetőség, ha qvik-kérelmet használunk, mivel azonnali utalás esetén ez is mentesül az illeték alól. A qvik alkalmazása minden lakossági ügyfél számára ingyenes.
„Ezek a szolgáltatások egy nagyobb összegű átutalásnál akár 20 ezer forintot is megspórolhatnak nekünk. Az viszont fontos, hogy használatukkal a tranzakció mentesül az illeték alól, de a bank által meghatározott utalási díjakat minden esetben meg kell fizetni. A banki átutalásnál az 1 millió forint feletti összegek már nagy összegnek számítanak, és ha nem is utalunk gyakran ilyen összegben, az utalási díjak mindenképp fontos költségei egy bankszámlának.
Van olyan bank, amelyik teljesen átvállalja az illetéket is utalásnál egyes számlacsomagok esetében, van, amelyik havonta egy darab díjmentes 1 millió forintos utalást biztosít, és olyanra is van példa, hogy havi előfizetési díjért cserébe adja bizonyos összeghatárig a díjmentes utalások lehetőségét a pénzintézet. Nagyon fontos tehát, hogy bankolási szokásainkhoz illeszkedő számlacsomagot válasszunk, hiszen a bankok is a leggyakoribb tranzakciók alapján áraznak, és nagyon nem mindegy, hogy egy számla a készpénzfelvételt előnyben részesítőknek való, vagy azoknak, akik többnyire utalással intézik a pénzügyeiket”
– mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.