Eldőlt, hogy 2026. január 1-jétől a minimálbér 11%-kal, míg a garantált bérminimum 7%-kal nő. Ez a lépés nemcsak a legkisebb keresetű munkavállalók számára hoz változást, hanem a gazdaság egészére és számos egyéb juttatásra, sőt, még a bankszámlaköltségekre is hatással lesz.
A bértárgyalások eredményeképpen a kötelező legkisebb keresetek a következőképpen alakulnak 2026 januárjától:
- minimálbér: a jelenlegi bruttó 290.800 forintról 11%-os emeléssel bruttó 322.800 forintra nő (nettó 214.662 forint).
- garantált bérminimum: a jelenlegi bruttó 348.800 forintról 7%-os emeléssel bruttó 373.200 forintra emelkedik (nettó 248.178 forint). Ezt az összeget a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak számára kötelező biztosítani.
Fontos kiemelni, hogy a minimálbér emelkedésének üteme (11%) várhatóan meghaladja a rendszeres bruttó átlagkereset jövőre jósolt 9%-os növekedését. Ezzel Magyarország közelebb kerül ahhoz az uniós irányelvhez, amely a minimálbérnek az átlagkereset 50%-ában való meghatározását célozza. A kormány ugyanakkor jelezte, hogy a béremeléshez nem tervezi a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésével hozzájárulni, ami a vállalkozások számára plusz terhet jelent.
Milyen támogatások és adók függenek a minimálbértől?
A minimálbér összegének változása számos egyéb juttatás és adókötelezettség mértékét is befolyásolja, mivel ezeket gyakran a mindenkori minimálbérhez kötik. Érdemes ezekkel is számolnod, ha érintett vagy.
A legfontosabb juttatások:
- CSED (csecsemőgondozási díj): a CSED alapja a naptári napi jövedelem, de a maximális összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 30-ad részét. A minimálbér emelkedésével tehát a CSED maximális összege is nő.
- GYED (gyermekgondozási díj): a GYED maximális összege a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet, így ez az összeg is emelkedni fog 2026-ban.
- Táppénz: a táppénz napi összegének is van egy felső határa, ami a minimálbér kétszeresének harmincad részében van maximalizálva.
- Adókedvezmények: bizonyos adókedvezmények, mint például a súlyos fogyatékossággal élők személyi kedvezménye, szintén a minimálbérhez igazodnak.
- Átalányadózás: az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi határa és a járulékfizetési kötelezettsége is a minimálbértől függ.
- Önsegélyező pénztár: az egyes meghatározott célokra elkölthető összeget is több eseteben a minimálbér arányában határozzák meg az önsegélyező pénztáraknál.
Hogyan hat a bankszámládra a minimálbér emelkedése?
Közvetlen jogszabályi kapcsolat ugyan nincs, egy fontos közvetett hatással azonban számolnod kell. Sok bank kínál díjkedvezményt vagy teljesen ingyenes számlavezetést abban az esetben, ha havonta egy meghatározott összegű jóváírás – adott esetben kimondottan munkabér – érkezik a bankszámla tulajdonosához.
Ezt a szintet a bankok gyakran a minimálbérhez kötik. Ha a minimálbér emelkedik, a bankok is megemelhetik a kedvezményekhez szükséges jóváírási limitet.
A magasabb fizetés lehetőséget teremt a pénzügyeid átgondolására. Ha a bevételeid nőnek, érdemes lehet felülvizsgálni a megtakarítási vagy befektetési stratégiádat, de egy régóta tervezett nagyobb kiadás, például egy lakásvásárlás előtt is javíthatja a hitelképességedet egy magasabb jövedelem.
