Sosem látott szintre pörgött fel a hazai hitelpiac 2026 júniusában: a háztartások banki tartozása újabb rekordot döntött a hónap végére, ráadásul egyetlen év alatt gyökeresen átalakult a lakáshitelezés. Cikkünkben bemutatjuk, mely termékek és trendek állnak a példátlan kereslet mögött.
Díjmentesen segítünk a fix 3%-os lakáshitel ügyintézésében, a jogosultság felmérésétől egészen az igénylésig – teljesen személyre szabottan. Add meg adataidat, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a magyar lakosság teljes hiteltartozása 2026. június végére megközelítette a 14 ezer milliárd forintot. Ez nemcsak történelmi csúcsot jelent, hanem több mint 19%-os növekedést az egy évvel korábbi szinthez képest. Emellett az idei június az új szerződések értékében is rekordot hozott a lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacán. A lakáshitelek esetében a növekedésben kulcsszerepet játszik a legfeljebb 3%-os fix kamattal elérhető Otthon Start Program. Ez amellett, hogy új keresletet teremtett, érdemben átterelte a hitelfelvevőket a piaci termékek felől.
Drasztikus fordulat a lakáshitelezésben egyetlen év alatt
2026 júniusában a háztartások 282 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel, ami 11,3%-os bővülés májushoz képest. Illetve majdnem a duplája (+96%) a 2025 júniusi volumennek. A növekedés hátterében nagyrészt a támogatott hitelek állnak:
- Támogatott lakáshitelek: 219,4 milliárd forint (júniusban)
- Piaci lakáshitelek: 62,7 milliárd forint (júniusban)
Bár a piaci alapon nyújtott lakáshitelek 62,7 milliárd forintos júniusi volumene első ránézésre enyhe javulást mutat a májusi 53,6 milliárdhoz képest (+16,8), a tavalyi évhez képest drasztikus a csökkenés. 2025 júniusában (az Otthon Start előtt) még a piaci hitelek domináltak (114,1 milliárd forinttal), és a támogatott konstrukciók csupán a piac 20,6%-át adták.
2026 júniusára a támogatott hitelek aránya 77,8%-ra ugrott, vagyis a lakosság tömegesen pártolt át a támogatott konstrukciókhoz annak ellenére, hogya piaci hitelek átlagos teljes hiteldíjmutatója (THM) a tavalyi 6,81%-ról 6,70%-ra csökkent.
A piaci átrendeződés hátterében az Otthon Start Program áll, amely – bár torzítja a piacot – a lakosság szempontjából teljesen racionális választás. A program évi 3%-os kamata ugyanis annyira kedvező, hogy sokaknak még az önerő csökkentése és a nagyobb hitelösszeg felvétele is megéri.
Ez a logika az átlagos hitelösszeget is felfelé hajtja. A teljes piacon megkötött 10 164 darab lakáscélú hitelszerződés alapján az átlagos hitelösszeg júniusban elérte a 27,7 millió forintot, ami dinamikus, mintegy 40%-os emelkedést jelent egy év alatt. A növekedés részben az ingatlanárak emelkedésének köszönhető. Ám legalább ennyire meghatározó, hogy a vásárlók a saját tőkéjük égetése helyett a maximálisan elérhető támogatott hitelt veszik fel, és saját forrásaikat magasabb hozamot biztosító pénzügyi eszközökbe fektetik.
Az Otthon Start Program hajtja a lakáshitelezést, de mi történne egy szigorítás esetén?
Júniusban 5 580 Otthon Start szerződést kötöttek a háztartások, összesen 196 milliárd forint értékben. Ez az új lakáshitel-volumen csaknem 70%-át (69,5%) tette ki. Ennek fényében nem meglepő, hogy a konstrukciót választó ügyfelek szokásai döntően meghatározzák a teljes lakáshitel-piacot. A program 2025. szeptemberi indulása óta már 49 109 szerződés jött létre, több mint 1 726 milliárd forint összegben.
A fix 3%-os kamat mellett a konstrukció fontos előnye, hogy a jogosultsági feltételek rendkívül megengedőek. Így a tehetősebb adósok is ezt választják, akik a 6,7%-os piaci kamatszint mellett is hitelképesek lennének. A 3%-os kamat tehát erős „pszichológiai horgonnyá” vált. Felvetődik a kérdés, hogy mi történne, ha a kormányzat szigorítana a feltételeken (például életkori plafon bevezetésével vagy az ingatlanérték-korlát csökkentésével). A piac reakciója ebben az esetben rendkívül összetett lenne:
- A piaci hitelek volumenének látszólagos emelkedése: Azok a tehetősebb adósok, akik kiszorulnának az Otthon Start Programból, de ingatlanvásárlást terveznek, kénytelenek lennének visszatérni a 6,7%-os piaci hitelekhez. Ez emelné a jelenleg mélyponton lévő piaci hitelek volumenét.
- A teljes piaci volumen visszaesése: A 3%-os kamathoz képest a 6,7%-os THM közel 40–50%-kal magasabb havi törlesztőrészletet jelent. Ez a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) korlátai és a magas ingatlanárak miatt sok közepes jövedelmű adóst kiszorítana a vásárlásból.
- Kivárás és halasztás: A kiszorulók jelentős része nem venne fel drága piaci hitelt, hanem elhalasztanák a vásárlást, kivárva egy újabb kedvezményes programot vagy a piaci kamatok érdemi csökkenését.
Mindeközben a bankok a háttérben már megkezdték az alkalmazkodást. Igyekeznek csökkenteni a piaci lakáshitelek kamatait, vagyis szűkíteni a szakadékot a 3%-os kamat és a piaci valóság között. Emellett jelentős kedvezményekkel is csábítják az Otthon Start iránt érdeklődőket. A leggyakoribb ösztönzők közé tartoznak például a hitelfelvétel után járó egyszeri jóváírások, a számlanyitási vagy jövedelemjóváírási vállalásokért kínált kamatkedvezmények, valamint a kezdeti költségek – például az értékbecslési vagy folyósítási díj – elengedése.
Sosem látott csúcson a személyi kölcsönök: rekordösszegek és olcsóbb kamatok
Nemcsak a lakáshiteleknél, de a fogyasztási és célzott hiteleknél is csúcsok dőltek meg júniusban. A személyi kölcsönök piaca soha sem látott szintre ugrott: 156,51 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a magyarok. Ez a volumen 19%-os növekedést jelent májushoz képest, az egy évvel korábbi szintről pedig kiugró, 68,6%-os bővülést mutat.
A szerződések száma is új rekordot döntött: júniusban 42 483 személyihitel-szerződést kötöttek, 33,3%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan az egy szerződésre jutó átlagos összeg 3,68 millió forint volt, ami szintén új rekord. A rekordméretű átlagos hitelösszeg arra utal, hogy a lakosság ezt a konstrukciót részben „önrész-kiegészítőként” vagy felújítási forrásként használja fel a lakásvásárlások mellé. Bár a 14,3%-os THM lényegesen drágább a lakáshiteleknél, az ingatlanpiaci áremelkedés és az átfutási idő hiánya miatt a vevők vállalják a magasabb törlesztőt a gyors, szabad felhasználású forrásért cserébe. A bankok közötti élesedő verseny ráadásul ebben a szegmensben is egyre kedvezőbb feltételeket hozott.
Babaváró és munkáshitel: így teljesítettek a szabad felhasználású konstrukciók
A Babaváró hitel esetében 2026 júniusában 19,3 milliárd forintra rúgott az új szerződések értéke. Ez 5,6%-os emelkedés a májusi adathoz képest, az átlagos THM pedig 8,67% volt. Bár a kihelyezés a csúcsidőszakokhoz képest visszafogottabb, a kumulált 2 971 milliárd forintos állomány azt jelzi, hogy a fiatal házasok számára fontos pillérről van szó. Azonban a szegmens legégetőbb kérdését jelenleg nem is az új igénylések volumene, hanem a meglévő szerződések ketyegő bombája jelenti. A nyár egyik legfontosabb fejleménye, hogy november 1-jéig ismét haladékot kaptak azok a családok, akiknél még nem született meg a vállalt gyermek. Arról, hogy ez pontosan kiket érint, és mi a hosszabb távú terv a feltételeket nem teljesítők számára, ebben a cikkben írtunk részletesen.
A 2025 januárjában bevezetett, a 17 és 25 év közötti dolgozó fiatalokat célzó munkáshitel iránt is stabil a kereslet. Júniusban 10 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek. Ezzel az indulás óta kihelyezett kumulált szerződéses összeg elérte a 222 milliárd forintot.
A személyi kölcsön és a klasszikus lakáshitel ötvözeteként is leírható szabad felhasználású forint-jelzáloghiteleknél 10,5 milliárd forintot tett ki az új szerződések értéke júniusban. Ez 2,6 milliárd forintos (32,9%-os) növekedést jelent májushoz képest, és alig marad el az egy évvel korábbi, 10,7 milliárdos szinttől. A konstrukció átlagos THM-je (8,90%) enyhén csökkent.
Mérséklődő kamatok mellett is kitart a megtakarítási kedv
A jegybank adatai szerint a családok megtakarítási kedve a mérséklődő kamatkörnyezet ellenére is stabil maradt. Júniusban 1 504 milliárd forintnyi új forintbetétet kötöttek le a háztartások. Ez 8,0 milliárd forintos bővülés a májusi adathoz képest, és a tavaly júniusi értéktől (1 601,9 milliárd forint) is alig marad el.
A háztartások által újonnan lekötött forintbetétek átlagos kamatlába eközben 4,35%-ra csökkent (az előző havi 4,43%-ról és a tavaly júniusi 4,92%-ról). Vagyis a lekötött lakossági forintforrások hozama 12 hónap alatt 0,57 százalékponttal mérséklődött. A lakosság jelentős része nem a hozam miatt választja ezt a formát: sokan a tervezett ingatlanvásárlás önrészét vagy más nagyobb kiadásra szánt tőkét tartják könnyen hozzáférhető betétekben, így a teljes likviditásért cserébe elfogadják az alacsonyabb hozamot.
Ezzel párhuzamosan a lakossági devizabetétek piacán látványos eltolódás ment végbe. A lakossági euróbetétek új szerződéses értéke messze felülmúlta az egy évvel ezelőtti szintet, hiszen 2025 júniusában még csak 191,7 milliárd forintnyi új euróbetétet kötött le a lakosság, míg idén júniusban az érték elérte a 293,7 milliárd forintot. Az átlagos lakossági euróbetéti kamat az egy évvel korábbi 1,32%-os szintről fokozatosan mérséklődött, de 2026 májusa és júniusa között enyhe korrekcióval 1,17%-ról 1,29%-ra emelkedett, ami pénzügyi értelemben minimális hozamot jelent. Ez a trend arra utal, hogy a megtakarítók egyre tudatosabb rétege nem a kamatért, hanem az árfolyamkockázat kivédése, az inflációs félelmek és a portfólió diverzifikálása miatt helyezi megtakarításai egy részét euróba.
