A lakossági vagyon közel fele ingatlanban fekszik, a szegényebb rétegeknek lényegében ez az egyetlen – legtöbbször hitellel terhelt – vagyontárgya. A lakossági vagyon közel fele a családok 10 százalékánál koncentrálódik: ők átlagosan 188 milliós vagyonnal bírnak, az ország szegényebb 50 százalékának átlagos vagyona alig több, mint 8 millió forint.
Az infláció felpörgése, a bizonytalan gazdasági kilátások miatt sok háztartás az óvatosabb üzemmódra kapcsolt, így a komolyabb beruházások, bevásárlások, például autóbeszerzés, drágább otthoni gépek vásárlása egyelőre lekerült a napirendről és a takarékoskodás nagyobb szerepet játszik. De mennyi is az a vagyon, ami rendelkezésre áll és mennyire igyekszünk védeni azt, amink van az infláció ellen?
Mennyi is az annyi?
Az elemző nehéz helyzetben van, hiszen csak ha a Magyar Nemzeti Bank adatait vetjük össze, akkor is eltérő képet kapunk. A jegybank Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése szerint 2020-ban mindent összevetve - beleértve a háztartások lakóingatlanjait is – 2020-ban 110 127 milliárd forint volt a magyar háztartások bruttó vagyona.
Ugyanakkor az MNB ugyancsak 2020-as háztartási vagyonfelmérésének eredménye szerint a magyar háztartások bruttó vagyona – 166 743 milliárd (számmal leírva 166 743 000 000 000) forintot tett ki 2020 végén. Ha ebből levonjuk a hitelek és egyéb tartozások 12 102 milliárdját, akkor a nettó vagyon 154 641 milliárd forintra jön ki.
Ez a testvérek között is 40 százalékos különbség, döntő részben a lakosság nem pénzügyi eszközökben tartott vagyonának eltérő felméréséből adódik. Míg a vagyonfelmérés az ingatlanvagyon mellett az egyéb nem vagyonelemeket is számon tartja – például a felmérés szerint
a háztartások 60 százaléka rendelkezik autóval
– s így 98 271 milliárd forintnyi nem pénzügyi eszközt tart nyilván, addig a kockázati jelentésben csak ingatlanvagyon szerepel közel 50 000 milliárd forintos értéken.
Dinamikusan emelkedő lakossági vagyon
A lakossági vagyon bővülését a kockázati jelentés éves szinten is be tudja mutatni. Eszerint 2019-ről 2020-ra 8,5 százalékkal nőtt a lakossági vagyon. Az MNB 2020 előtt 2017-ben végzett legutóbb vagyonfelmérést, épp ezért érdemes azt is megnézni, mennyivel nőtt 3 év alatt a lakossági vagyon.
A felmérés szerint a háztartások nettó vagyona dinamikusan növekedett: miközben a vizsgált három év alatt az infláció 9,7 százalék volt,
a háztartások nettó vagyona összesen 42 százalékkal nőtt.
A kockázati jelentés adatai szerint a növekedés ebben az időszakban 38 százalékos volt, a lakosság bruttó vagyona 79 816 milliárdról 110 127 milliárd forintra növekedett
De hogyan is néz ki a megtakarítási mix?
- A háztartások vagyonának legmeghatározóbb része az ingatlanvagyon. Az elmúlt évtized elején a lakossági vagyon több, mint felét tette ki a lakástulajdon, ennek aránya 2020 végére 45,4 százalékra szelidült. Az ingatlanok értéke a kockázati jelentés szerint 49 977 milliárd forint volt 2020 végén, ami közel 40 százalékos bővülés a 2017-es 35 881 milliárd forinthoz képest.
- Jócskán lemaradva következnek a betétek 11,1 százalékos részesedésükkel, azaz 12 234 milliárd forinttal.
- A harmadik hely az állampapírokat is magában foglaló kötvényeké, arányuk 8,5 százalékos volt, összegszerűen 9393 milliárd forintról volt szó 2020. végén.
- A készpénzből tavalyelőtt 5866 milliárd forinttal szerepelt a háztartásoknál, ami bő 5 százalékos szeletet jelent a teljes tortából.
- A befektetési jegyek 4,1 százalékos aránya 4519 milliárd forintot jelentett.
- Életbiztosításokban és nyugdíjpénztári megtakarításokban a lakossági vagyon 3,8 százaléka, 4134 milliárd forint volt 2020. végén.
Tényleg ennyivel lettünk gazdagabbak?
Ha megbontjuk az adatokat, akkor nyilvánvalóvá válik a válasz: nem. Az ingatlanvagyon értéke például csak virtuálisan van jelen az életünkben, az lényegében csak a piaci árak változását tükrözi. Ebben a tekintetben jó előre megmondható, hogy a 2021-es vagyoni adatokban kilőhet majd az ingatlanvagyon értéke – köszönhetően a tavalyi dinamikus bővülésnek. Ugyanakkor a fent már említett gazdasági gondok (infláció, háború, magasa hitelkamatok) miatt
idén várhatóan visszaesnek majd az ingatlanárak, s ennek köszönhetően a lakossági vagyon ezen értéke csökkeni fog.
A vagyonfelmérések másik sajátossága, hogy beárazza azokat a tulajdonosi részesedéseket, amelyek a vállalkozások révén elvben szintén a lakossági vagyont növelik. Ezek értéke 30 százalékkal nőtt a statisztikák szerint 3 év alatt, s a teljes lakossági vagyon közel ötödét adják. Ám a Magyarországon nyilvántartott közel 1,9 millió cég közel 70 százaléka egyéni vállalkozás és hasonlóan magas a mikrocégek aránya – ezek döntő részében valós cégértékről nehéz beszélni.
A statisztika torzít
Ennél is komolyabb probléma, hogy a statisztika az emberek alaposan eltérő vagyoni helyzete miatt drasztikusan torzít. A vagyonfelmérés szerint egy-egy háztartásra jutó nettó – azaz a hitelektől megszabadított – vagyon a 2017-es 27,1 millió forintról 38,8 millióra növekedett. Ugyanakkor az átlagember joggal hördülhet fel:
hol van ez a pénz? Mert ő bizony nem találja!
Közelebb visz az igazsághoz, ha a háztartások medián vagyonát tekintjük. Ez egyszerűsítve azt mutatja, hogy az összes háztartás számtani felénél mekkora pénzzel gazdálkodik az adott család. Ez az érték 20 millió forint volt 2020 végén, míg 2017-ben 12 milliárd forintot mért az MNB.
Az sem mindegy, hol él az adott csald. Míg Észak-Magyarországon a medián vagyon 11,4 millió forint volt a felmérés idején, addig Budapesten a statisztikai átlag közepén lévő család vagyona 37,9 millió forintra rúgott.
188 millió a 8 millióval szemben
Ami ennél is megdöbbentőbb, hogy
- a háztartások vagyonának közel fele, 48,5 százaléka, 75 000 milliárd forint a családok 10 százalékánál, közel 400 ezer háztartásnál koncentrálódik. Ezek a családok átlagosan 188,5 millió forintos vagyonnal bírnak.
- Eközben a családok szegényebb 50 százaléka összesen 16 400 milliárd forint vagyont tudhat magáénak, ez egy családra lebontva 8,2 milliós vagyonnak felel meg.
A szegényeknek csak hitelből lehet lakásuk
Az alsó és a felső 10 százalékot összehasonlítva ráadásul még komolyabb ellentétek fedezhetőek fel. Miközben a háztartások felső 10 százalékánál csak annak nincs ingatlana, aki valamiért nem akar – 97 százalék rendelkezik egy, s 63 százalékuk több ingatlannal -, addig a legszegényebb 10 százalék alig több, mint harmada bír sajt lakással. Ráadásul döntő részük ezt a lakást is hitelből vette: az érintett körben
20 százalék azok aránya, akinek ingatlan- és 34 százalék, akinek egyéb hitele van.
Maga az arányszám nem nagyon tér el a top-háztartások arányainál (ott 19 százalék a lakás- és 18 százalék az egyéb hitel aránya), de míg a szegényeknél a lakástulajdonosok 58 százaléka hitelből vásárolt, addig ez az arány a top-háztartások esetében 20 százalék alatt marad. Tegyük hozzá, hogy a magyar háztartások 70 százalékánál ugyanakkor 90 százalék felett van az ingatlan vagyon.
Amiből pénzt csinálhatnánk, azzal sem törődünk
Az ingatlan vagyon ugyanakkor nehezen mozdítható vagyontárgy, tehát hiába növekedett az értéke jelentősen, mint azt láttuk az elmúlt években, abból a háztartás anyagi helyzete érdemben nem javult. Az itteni bővülést csak a pénzügyi megtakarítások komoly mértékű emelése hozhatja meg.
Ebben a tekintetben sincs okunk büszkélkedni.
A háztartási vagyonon belül az elmúlt időszakban a legjelentősebben a készpénzállomány emelkedett. 2020. végén a családok vagyonának 13 százaléka, 5866 milliárd forint volt készpénzben. Ez a múlt év végén már megközelítette a 6500 milliárd forintot, azaz a részarány még tovább növekedhetett.
Márpedig a készpénz “nem csinál” semmit, azaz nincs kamata. A mostani inflációs időkben ez pedig így minimum luxus.
Ha a készpénzes megtakarítások lekötött betétben lennének, már akkor is sokkal jobb lenne a helyzet.
Persze, addig, amíg a banki betétállomány több, mint 95 százaléka kamatot nem fizető betétben pihen, addig nehéz azt gondolni, hogy az emberek a készpénzben tárolt megtakarításaikat bankba viszik fialtatni – hiszen, ha már a bankban lévő pénzükkel sem sáfárkodnak jól, mit várjunk a többitől?
Ebből a szempontból édesmindegy, hogy az MNB adatai szerint 2022. februárjában 8 éves csúcsra, 2,1 százalékra emelkedtek a banki betétek átlagkamatai, hiszen az emberek döntő része nem mozdul. Így viszont a 8-9 százalékos inflációt nem csak a készpénz, de a bankszámlákon lévő pénz esetében is egy az egyben benyelik majd a háztartások. Ez egy újabb eleme lehet annak, miért is csökkennek majd a háztartások vagyoni forrásai az elkövetkező időkben.
Borítókép: Getty Images
Lakáshitel-kalkulátorunk segítségével megtalálhatod a számodra legoptimálisabb lakáshitelt, pontosan kiszámíthatod, hogy otthonod megvásárlásához/felépítéséhez milyen törlesztőrészletet kell vállalnod és tájékoztatást kapsz, hogy milyen teljes költség mellett juthatsz hitelhez. Tégy próbára minket! Segítünk összehasonlítani a banki ajánlatokat, sőt a legtöbb banki partnerünknél egyedi kedvezményekhez is juthatsz, ha velünk intézed a hiteled. Szolgáltatásunk teljeskörű, független és díjmentes.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
