Logikus következtetés lenne, hogy aki magasabb jövedelemmel rendelkezik, az nagyobb összeget is tesz félre. De valóban a megtakarítások dagadnak, vagy csak a költések?
Megérkezett a fizetésed, befizetted a számlákat, elkülönítetted azt az összeget, ami a konyhára megy, a gyereknek kell egy új cipő, és be kell fizetni az osztálykirándulás árát is. Az ezen, vagyis az összes előrelátható kiadásodon felül lévő összeggel mit kezdesz? Nyilván attól is függ, hogy mekkora az az összeg, ami az összes kiadás után marad, és hogy mit kezdesz vele.
Félreteszed, vagy inkább elköltöd?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint 2020-ban a teljes magyar társadalmat tekintve
a lakosság 33,3 százaléka tett félre a bevételeiből, 57,4 százaléka felélte minden hónapban, és 9,3 százaléka még többet is költött annál, mint amennyit keresett.
Természetesen nagy az eltérés az egyes decilisek (háztartási tizedek a nettó vagyon nagysága alapján) között. A társadalom legkevesebb bevételével rendelkező tizedének a 62,6 százaléka elköltötte az összes bevételét, 12,3 százaléka megtakarított és a 25,1 százaléka többet költött annál, mint amennyit keresett. Felfelé haladva egyre jobban nő a megtakarítók aránya, és csökken azoké, akik teljesen felélték a bevételeiket, illetve többet költöttek annál.
Forrás: A háztartások pénzügyi adatai, 2023 (MNB)
Ezekben a görbékben ugyanakkor vannak hullámok, például legnagyobb arányban a negyedik decilisben élték fel a bevételeiket, a hetedik decilisben többen takarítottak meg, mint a nyolcadikban, illetve a tizedik után a hetedik decilisben a legkisebb az aránya azoknak, akik többet költöttek a bevételeiknél. A tizedik decilisnek, vagyis a társadalom legjobban kereső felső tíz százalékának 36 százaléka elköltötte a teljes bevételét, 60,3 százaléka megtakarított, és csak 3,8 százaléka költött többet annál, mint amennyit keresett.
Tehát a felső 10 százaléknak a 40 százaléka minimum a bevételét felélte.
A hiteltartozások esetében is jelentősek az eltérések. A tizedik decilis esetében 16,4 százalék rendelkezett jelzálog-lakáshitellel, 17,3 százalék egyéb hitellel, illetve 40,7 százalékuknak volt intézményi hitele, míg magánkölcsön-tartozással csak 4,5, folyószámla-hitellel pedig csupán 5,8 százalékuk rendelkezett.
Forrás: A háztartások pénzügyi adatai, 2023 (MNB)
Ezzel szemben az első decilisben csak 9,2 százalék rendelkezett lakáshitellel, ugyanakkor 30,7 százalékuknak volt egyéb hitele, 14,3 százalékuk rendelkezett magánkölcsön-tartozással, 8,9 százalékuk folyószámla-hitellel. Az intézményi hitel viszont 42 százalék, 2 százalékponttal magasabb a tizedik decilisnél, és 12,2 százalékponttal a második decilisnél (amelyben egyébként a legalacsonyabb az intézményi hitel aránya).
A tizedik decilis esetében a viszonylag magas lakáshitel aránya azzal magyarázható, hogy drágább ingatlanokat vásárolnak a tagjai, mivel a magasabb bevételük miatt a hitelképességük is jobb.
Az MNB tanulmánya szerint a nem kellő mértékű bevételek pótlására a háztartások 42 százaléka a megtakarításait használta fel, 38 százaléka pedig rokoni, baráti kölcsön felvételével oldotta meg.
„Pozitív fejlemény, hogy a két felmérés között eltelt hat év alatt [2014-ben és 2020-ban volt a felmérés] kevesebb, mint a felére esett vissza a számlákat be nem fizetők aránya, ezzel csökkenthető a késedelmi kamatokból eredő további adósságok összege, ugyanez vonatkozik a folyószámlahitelekre, hitelkártyás adósságokra. Szintén figyelemre méltó, hogy jelentősen nőtt azon háztartások aránya, amelyek a saját megtakarításaikat, befektetéseiket is fel tudták használni a fizetési nehézségek áthidalására”
– állapítja meg az MNB tanulmánya. Ugyanakkor továbbra is fennállnak a pénzügyi nehézségek, ezt jól jelzi, hogy 2020 végén 48 ezer háztartásnak volt legalább 90 napos késedelemben lévő hiteltartozása. Közülük ugyan 26 ezer háztartás a március 19-én bevezetett hiteltörlesztési moratórium lehetőségével élt, de a további 22 ezer háztartás egyéb okból nem fizette a tartozását.
Összességében 210 ezer háztartás fizette késve a törlesztőrészleteit az említett évben, és közülük csak 150 ezer háztartás állt a moratórium védelme alatt.
És mi a helyzet most? Az MNB május 21-én megjelent friss adatai szerint a háztartások kötelezettségeit illetően nőttek a hitelintézetektől felvett ingatlanhitelek, kisebb mértékben a fogyasztási, illetve a munkáltatói hitelek is. Ugyanakkor az egyéb kötelezettségek számottevően csökkentek. Emellett pedig kiemelkedő mértékben nőttek a betétek és a befektetési jegyek, de jelentősen nőtt a készpénz, a hazai állampapírok, a külföldi kötvények és részesedések, valamint a munkabérekhez kapcsolódó egyéb követelések is. Mindez alapján az látszik, hogy most kedvező folyamatok játszódnak a társadalom pénzügyeit illetően, ez azonban messze nem azt jelenti, hogy hátradőlhetünk.
Aki sokat keres, többet is költ
A cikk elején feltett kérdésre talán már látszik a válasz is: azonos kiadások esetében sokkal több pénzt takaríthatna meg az, akinek magasabb a jövedelme, de nagyon nem azonosak a kiadások. Nyilván függ a család méretétől, tagjainak életkorától, illetve alapvető vagyoni helyzetétől is, továbbá lakóhelyétől és munkahelyétől, hogy ki mennyit költ. Attól is függ (sőt, talán főleg attól függ), hogy milyen társadalmi szinten áll az egyén és annak mikrokörnyezete, milyen életszínvonalon élő emberek veszik körül őt.
A magas jövedelemmel rendelkezőknek általában sokkal magasabbak a lakhatási költségei, drágább ingatlanokban élnek, amelyek megvásárlásához nem gyakran drágább hiteleket vesznek fel. És akkor az olyan luxusköltéseket, mint a drága nyaralások, sokmilliós autók, már ne is számoljuk. Sokan választják az életszínvonaluk növelését a bevételeik növekedésével, vagyis nem elkezdenek nagyobb összegeket félretenni, hanem sokkal többet kezdenek költeni. Ez azonban nem a pénzügyi függetlenség irányába tolja a delikvens szekerét, sokkal inkább egy függőséget teremt: muszáj magas jövedelmet elérni, különben nem lehet fenntartani a kialakított és egyre feljebb tornázott életszínvonalat.
Mire figyelj egy fizetésemelés után?
Ha sikerül növelni a bevételeidet, érdemes csak a 20-30 százalékát az életszínvonalad emelésére fordítanod, a többit a jövődbe fektesd, hogy pénzügyi értelemben előbbre juss, vagyis törleszd a hiteledet, vagy tedd félre. Az életszínvonal folyamatos emelése helyett alakíts ki egy kényelmes életet, és a pénzügyi függetlenség legyen a cél.
Tűzz ki hosszú és rövid távú pénzügyi célokat. Például hamarabb nyugdíjba mész, és a megtakarításaidból élsz. Rövid távon lehet, hogy félreteszel egy évre elegendő pénzt, ami ad egy kis szabadságot, például ha nem érzed magad jól a munkahelyeden, nem kell várnod a felmondással addig, amíg találsz új munkát. Ehhez persze azt is tudnod kell, hogy mennyi az az egy évre elegendő pénz.
És ezzel elérkeztünk a következő ponthoz: légy tisztában azzal, hogy mire mennyit költesz. Mik az állandó és kötelező kiadások, illetve milyen egyéb dolgokra megy el a pénz. Ebből azt is látni fogod, hogy hol vannak felesleges kiadások, vagy olyan költségek, amelyek könnyen lefaraghatók.
A megtakarítások nemcsak azért fontosak, hogy ne veszítsd el a megszerzett vagyonod értékét – hiszen ha csak parkol a bankszámlán, akkor nominálisan ugyanannyi pénzed van, de az infláció miatt egyre kevesebbet ér –, hanem plusz bevételt is hozhat. Vagyis a kemény munkával megszerzett pénzed dolgozik helyetted.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
