A nyugdíjbiztosítások száma elérte a félmilliót, és bár egyre többen rendelkeznek valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, mégsem lehet hátradőlni, hiszen számos probléma vár megoldásra ezen a területen.
Idén nyáron átlépte az 500 ezret a hazai nyugdíjbiztosítások száma, ezt a megtakarítási formát 2014 óta az állam adójóváírással támogatja, azóta is töretlen a konstrukció népszerűsége – írja honlapján a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Évente több tízezer új szerződést kötnek az ügyfelek, akik jelenleg 14 biztosítótársaság ajánlatából választhatnak.
A MABISZ tájékoztatása szerint a nyugdíjbiztosítások számának és bevételének növekedése tovább tart: tavaly 24,8 százalékos díjbevétel-emelkedést regisztráltak az egy évvel korábbihoz képest. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
a nyugdíjbiztosítással megtakarítók tavaly közel 25 százalékkal magasabb összeget tettek félre 2022-höz képest.
A nyugdíjbiztosítást vonzó megtakarítási formává teszi, hogy
- az állam évente a befizetések 20%-át (maximum 130.000 forintot) adójóváírás formájában visszatéríti,
- a befizetett pénz hozamot termel, növelve a megtakarítás értékét,
- sok nyugdíjbiztosítási termék rugalmas feltételeket kínál, például lehetőséget ad a befizetések ideiglenes felfüggesztésére, a díjfizetés módosítására vagy a futamidő meghosszabbítására.
- Ha a biztosított személy a biztosítási időszak alatt elhalálozik, a biztosítás kedvezményezettje(i) vagy örökösei megkapják a biztosítás összegét, amely lehetővé teszi a család anyagi biztonságának fenntartását, illetve örökösödési adó alól történő mentességet.
- Egyes nyugdíjbiztosítási termékeknél lehetőség van arra, hogy a befizetett összegek évente az infláció mértékével növekedjenek, így megőrizve a megtakarítás értékét (indexálás).
Látszólag jól áll a privát nyugdíjrendszer, de vannak aggasztó tendenciák
Jelenleg 1,668 millióan rendelkeznek valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, míg egy évtizeddel ezelőtt 1,334 millió volt a megtakarítók száma. Összességében elmondható, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodás intézményrendszere stabil volt az elmúlt tíz évben, az állam 20 százalékos befizetésarányos adókedvezménnyel díjazta azokat, akik valamilyen módon félretettek nyugdíjas éveikre, legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról, nyugdíjbiztosításról vagy nyugdíj-előtakarékossági számláról (NYESZ).
Mélyebbre nézve azonban számos probléma tapasztalható a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Például a munkáltatói hozzájárulások kondíciói csak tavaly nominálisan 29 százalékkal romlottak a nyugdíjpénztáraknál, miközben a fejlett európai magánnyugdíj-rendszerek többsége masszív munkáltatói hozzájárulással működik.
További probléma, hogy elenyésző a befizetések összege: tavaly 117 milliárdot fizettek be a nyugdíjpénztári tagok, a nyugdíjbiztosítási ügyfelek pedig 148 milliárdot, ami előbbi esetében átlagosan 9200, utóbbinál 24.600 forint havi befizetést jelent.
Probléma az is, hogy gyors ütemben öregszik a nyugdíjpénztárak tagsága: a 30 év alatti pénztártagok száma öt éve még 66 ezer fölött volt, most alig éri el a 42 ezer főt. A 30-44 éves tagok 466 ezren voltak 2018 végén, 2023-ban viszont már 300 ezernél is kevesebben, részben azért, mert sokan közülük átkerülhettek a 45-60 éves korosztályba, ez most a legnépesebb a nyugdíjpénztárakban: a létszámuk öt év alatt 477 ezerről csaknem 552 ezerre nőtt. A 60 év fölött, hamarosan nyugdíjba vonulók száma 129 ezerről 180 ezerre emelkedett.
A pénztárak esetében egyébként idén is folytatódott a jó széria: az első negyedévben 68 milliárd forint hozamot termeltek a pénztári alapok, a második negyedévben pedig további csaknem 57 milliárd forint volt az árfolyamnyereségük. A befizetéseknek és az árfolyamnyereségnek köszönhetően a pénztári portfóliók értéke megközelítette a 2100 milliárd forintot, vagyis egy átlagos tag megtakarítása már nagyon közel jár a 2 millió forinthoz. Ennek ellenére a nyugdíjpénztári tagok hivatalos száma csaknem 1,2 millióról 1,07 millióra csökkent az emúlt évtizedben.
A nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ) öngondoskodók száma pedig tíz év alatt 160 ezerről 90 ezerre csökkent. NYESZ-t egyébként már a Magyar Államkincstárnál is lehet nyitni, amelynek nemcsak a nyitása, de a fenntartása is ingyenes. Erre azonban csak magyar állampapírt tudsz venni, míg más befektetési szolgáltatóknál többféle értékpapírtípusból választhatsz.
A fentiekből jól látszik, hogy számos probléma húzódik a nyugdíjcélú megtakarítások terén, szükség lenne arra, hogy minél hamarabb elkezdjenek nyugdíjcélra is megtakarítani az aktív korúak, és ezt a munkáltatóknak is erőteljesen támogatni kellene. Számos tervezet és javaslat készült az elmúlt években arról, hogyan lenne célszerű változtatni ezen a területen, a nagy áttörés azonban még várat magára.
2025-ben lakáscélra elkölthető lenne a nyugdíjpénztári megtakarítás
A kormány terve szerint otthonteremtési célra idő előtt fel lehet majd használni az önkéntes pénztári megtakarításokat, ez azonban csak egyszeri és egy évre szóló intézkedés lehet, ami 2025. január 1-jével léphet életbe. A nyugdíjcélú megtakarítások lakhatási célokra történő felhasználásáról több egyeztetés is volt az elmúlt hetekben és tervezetek is születtek. Szerintünk azonban nem biztos, hogy érdemes addig várni:
Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa azzal támasztotta alá a fenti javaslatot, hogy a magyarok számára a hosszú távú öngondoskodás a lakástulajdon, mindenki abból indul ki, hogy legyen lakása, és egyre több rá a bizonyíték, hogy ha szabad pénzeszközhöz jutnak a magyarok, jellemzően az ingatlanok felé fordulnak. Vélhetően ez az egyik ok, amiért a lakáspiaci tranzakciók is jelentősen élénkültek idén. (Magyarországon az emberek 90,5 százaléka jelenleg is saját lakásban él, és csak 9,5 százalék a bérlők aránya.)
Ezzel párhuzamosan itthon az egyik legalacsonyabb a nyugdíj-megtakarítások és életbiztosítások aránya a háztartások pénzügyi megtakarítási állományán belül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi jelentése szerint a kiegészítő nyugdíj- és életbiztosítási tartalékok mértéke 2021-ben csak a GDP 8,5 százalékát tette ki, miközben az EU-átlag 47,3 százalékos, de nemcsak az uniós, hanem a visegrádi országok 15,2 százalékos átlagánál is sokkal alacsonyabb.
A miniszteri biztos a friss tervezet kapcsán elárulta, hogy:
- Lakáscélú megtakarításra és ilyen célú hiteltörlesztésre is igénybe vehetők az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjtendő és már gyűjtött megtakarítások.
- Az elérni kívánt hatások között említette, hogy mintegy 300 milliárd forint mozdulhat meg jövőre lakáscélokra a nyugdíjpénztári megtakarításokból, ami mintegy 30 ezer lakástranzakció finanszírozásában játszhat szerepet.
- Az intézkedéstől azt remélik, csökkenhet a passzivitás, lehet, hogy szívesebben tesznek félre lakásra vagy otthonbővítésre az emberek, és nem utolsósorban így a passzív tagok megtakarítása is hasznosulhat.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
