Hiteligénylés előtt mit néznek a bankok, kinek adnak hitelt?

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 7 perc

A hitelt gyakran emlegetik úgy, mint banki „terméket". A hitel valóban a bank terméke, viszont speciális termék, mivel nem juthat hozzá bárki, csak az, aki megfelel bizonyos (törvényi és banki) követelményeknek. Ebben kicsit hasonlít egy olyan fizetős egyetemre, ahova megfelelő hozott pontszám és sikeres felvételi hiányában nem veszik fel az embert, akármennyit is fizet azért. 

A hitelkérelem benyújtásához elengedhetetlen személyi feltételek 

  • A 18 éves életkor betöltése – kiskorú magyar állampolgárok jelenleg nem kaphatnak hitelt.
  • A kölcsönhöz elvárt jövedelem, de legalább minimálbér igazolása.  A bankok számára az elsődleges fedezetet a jövedelem jelenti, ez határozza meg ugyanis, hogy a kölcsönt vissza tudja-e fizetni az ügyfél. Egyes hitelek esetén, tipikusan a jelzáloghiteleknél a banki hitelfék szabályok, azon belül is a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) szabályozás előírja, hogy az igazolt jövedelem mekkora része fordítható törlesztésre. A jelenlegi szabályozás szerint nettó 500 ezer forintig a jövedelem 50, afelett 60 százaléka fordítható törlesztésre.
  • Cselekvőképesség. A hazai törvények szerint csak cselekvőképes személy köthet szerződést vagy tehet jognyilatkozatot.

Egyes esetekben a bank előírhatja a szerződés feltételeként, hogy

  • rendelkezz saját, magyarországi bejelentett lakcímmel, 
  • illetve - tipikusan bizonyos kor felett – a bankok hitelfedezeti vagy sima életbiztosítás megkötését is kérhetik az ügyfelektől. 

Kit lehet bevonni hitelfelvételnél?

A hitelt felveheted egyedül, de sok esetben kell adóstársa(ka)t és kezes(eke)t is bevonni, akik jövedelmükkel veled együtt felelnek a hitelért. Ezt a bank akkor kéri, ha az igénylő jövedelme nem elegendő a kért hitelhez. 

Előfordulhat, hogy olyan szereplők bevonására van szükség, akik nem jövedelmükkel felelnek, hanem fedezetet ajánlanak fel a bank számára. Őket zálogkötelezettnek hívjuk. Jellemző eset erre, amikor a szülők saját ingatlanjukra is jelzálogot terhelnek, hogy a gyermek(ek) kisebb önerő mellett vehessenek fel lakáshitelt. A zálogkötelezett(ek)nek is alá kell írni a kölcsönszerződéseket és a közjegyzői okiratot, ezzel a hitelügylet szereplői lesznek. Ugyanakkor ők a jövedelmükkel nem felelnek, azt nem kell igazolni, nem is vizsgálják. Viszont a hitel nemfizetése esetén a felajánlott ingatlanra szélsőséges esetben a bank végrehajtást indíthat és elárverezheti, vagyis megpróbálhat abból eleget tenni a követelésének. 

Egyszereplős hitelnél a hitelfelvevő egy személyben az adós és a zálogkötelezett. Többszereplős hitelben szerepelhet akár több adóstárs, kezes és zálogkötelezett is. 

Honnan szerzi a bank az információkat az adósminősítéshez? 

A bankok jórészt a kérelmezőktől kapott információkra, másrészt a  központi nyilvántartásokban  található adatokra építenek az igénylők adósminősítésének megállapításakor. Az általad benyújtott dokumentumokat részletesen ellenőrzik és elemzik csakúgy, mint a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR – korábbi nevén Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer -BAR) rendelkezésre álló adatokat. 

Mi a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR, korábban BAR)? 

A korábban Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) néven ismert nyilvántartás 2011 októbere előtt olyan központi adatbázisként működött, amelybe a pénzintézetek rögzítették a hitelmulasztásokat, illetve azoknak az adatait, akik valamilyen bűncselekményt (például kártyacsalást, okirat-hamisítást) követtek el bankok kárára.  

A rendszer Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)  néven 2011 végétől úgynevezett  teljes listás hiteladós nyilvántartásként  működik. Ez azt jelenti, hogy mindenkiről (magánszemélyekről, vállalkozásokról egyaránt) rögzítenek bizonyos, törvényben meghatározott adatokat, aki hitellel rendelkezik. Azt is tudja tehát rólad a bank, ha jó adós vagy (rendben törlesztesz), s azt is, ha nem (késedelembe estél, csalást, bűncselekményt követtél el). Lényeges különbség ugyanakkor, hogy ha  „jó adós” vagy, rajtad múlik, hogy az adataidba betekinthetnek-e a rendszerhez csatlakozott pénzintézetek:  a rólad tárolt információkat csak az engedélyeddel kérhetik le. Ha viszont késedelembe estél, vagy csaláson, hamisításon értek, nincs választásod, ezt ugyanis kötelező nyilvánossá tenni a rendszerben.  A KHR működéséről bővebben itt olvashatsz.

Mikor utasítja el szinte biztosan a bank a hitelkérelmet? 

A bankok nem, vagy csak nagyon kivételes esetben, s rendkívül drágán adnak hitelt olyanoknak, akikről a KHR (korábban BAR)  listája hitelmulasztás  vagy bankok kárára elkövetett  bűncselekmény  miatti adatot tartalmaz. 

Hitelmulasztással akkor kerülhetsz be a rendszerbe, ha több mint 90 napos késedelembe esel a minimálbérnek megfelelő, illetve azt meghaladó összeggel (ekkor "aktív KHR listásként" szerepelsz a rendszerben). 

Ha a tartozásod kiegyenlíted, egy év múlva törlik a mulasztást a rendszerből (az 1 év során "passzív" státuszúként szerepelsz). Ha viszont a törlesztés nem történik meg, akkor 10 évig tárolják az adataidat a KHR-ben. 

Régebben a BAR listán szereplők egyáltalán nem kaptak hitelt, ma az aktív státuszúak és a visszaélést elkövetők azok, akiknek esélye sincs kölcsönt felvenni. A KHR-ben szereplő passzív státuszú ügyfelek ugyanakkor néhány banknál – az átlagosnál is rosszabb feltételek, komolyabb fedezeti előírások mellett – kaphatnak kölcsönt. 

Nem feltétlenül utasít el a bank, de jó eséllyel rosszabb kondíciók várnak rád a hitelelbírálásnál, ha nem járulsz hozzá ahhoz, hogy a KHR-ben a rólad rögzített adatokhoz a bank hozzáférjen. Ezek ismerete nélkül nem tudják felmérni a hitelezéseddel összefüggő kockázatokat. 

Jó tudni: ha a hiteled szerződésszerűen visszafizetted, annak adatait törlik a KHR-ből, írásban azonban kérheted, hogy ezt követően még 5 évig a rendszerben maradjanak a paraméterek (de kérésedre ezek is bármikor törölhetőek). A listán maradás elvileg ez akkor érheti meg, ha példásan törlesztettél, további hiteleket kívánsz felvenni és bízol abban, hogy a kedvező „adósmúltadat” pozitívan értékeli majd a bank egy újabb hitelkérelemnél. 

Külföldön dolgozó magyarként igényelhetek hitelt Magyarországon? 

A hazai pénzintézetek egy részénél sikerrel járhatsz, mások azonban nem nyújtanak hitelt még EU-s országban dolgozóknak sem. Sok helyen egyedi mérlegelés alapján dönt a bank, hogy külföldről származó jövedelmedet elfogadják-e és ha igen, milyen mértékben a hitel fedezetéül. Általánosságban jó eséllyel kopogtatsz a bankodnál, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában vállaltál munkát, s a legtöbb banknál ebbe a körbe tartozik az Egyesül Királyság is – még akkor is, ha időközben a Brexit bekövetkezett. 

Külföldi állampolgárként vehetek fel hitelt? 

Ha külföldiként magyarországi banktól szándékozol hitelt felvenni, a legtöbb bank valamilyen magyarországi kötődést elvár – például, hogy legyen lakcímkártyával igazolható magyarországi bejelentett címed. Természetesen itt is kell valamilyen jövedelem igazolása, itt nem feltétel, de mindenképp kedvezőbb, ha magyarországi jövedelmet tudsz igazolni. A bankok az EU-s országok polgárainak szinte kivétel nélkül nyújtanak hitelt, emellett ugyanakkor más országok állampolgárai is igénylőként jelenhetnek meg. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyon sok orosz, izraeli, kínai, vietnami, vagy egyesült államokbeli ügyfél igényelt kölcsönt magyar banktól. 

Ez is érdekelhet