Mi kell ahhoz, hogy minden flottul menjen a hitelfelvételnél? Hasznos iránytű mindenkinek

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 10 perc

A hitelezés egy leegyszerűsítve egy kétszereplős játék. Neked pénz kell mondjuk lakásra vagy felújításra, esetleg autóra. Ehhez pedig a bank ad hitelt. Hogy a célt elérd, érdemes pár dolgot figyelembe venni a saját oldaladon, valamint érdemes tudni, hogy egy-egy bank mi alapján dönt arról, hogy ad-e hitelt. 

Hitelfelvétel előtt határozd meg a pontos célt, hogy mire kell a kölcsön és pontosan mekkora összegre lesz szükséged. Valamint kulcsfontosságú, hogy biztos legyél abban, hogy hosszú távon az anyagi helyzeted megengedi, és tudod majd fizetni a törlesztéseket. 

1. Jövedelmi kérdések

Ez azért is nagyon fontos, mert a bank - miután benyújtottad a hiteligénylést - első körben azt fogja megvizsgálni, milyen az anyagi helyzeted. Ezen belül például azt, hogy mekkora havi rendszeres jövedelmed, például a munkahelyedtől kapott fizetés összegét. Ebből kell majd ugyanis fizetni rendszeresen a törlesztést. 

A bank figyelembe veszi azt is, hogy mióta dolgozol, tehát mióta kapod az adott cégtől, szervezettől a fizetésedet, hiszen a bank biztos akar lenni a dolgában, hogy tartósan fizetni tudod majd a havi összegeket. Éppen ezért a bankok nem nagyon adnak hitelt, ha még esetleg próbaidőn vagy egy új munkahelyen. 

Milyen jövedelmet fogad el a bank?

Az sem mindegy, honnan származik a pénzed. A bankok a jövedelem forrása alapján különbségeket tesznek. 

Kizáró ok, ha az ügyfél nem tud elsődleges jövedelmet igazolni, hiszen ebben az esetben a bank azt vélelmezi, hogy a hitelkérőnek nincs rendszeres bevétele. 

Elsődleges jövedelemként a bankok az igazolható nettó munkabért, a vállalkozói jövedelmet és a nyugdíjat szokták elfogadni

A munkabért a munkáltató igazolásával, a nyugdíjat a nyugdíjszelvénnyel tudjuk igazolni. Ha ezek az összegek számlánkra érkeznek, meglehet, hogy a bank eltekint a külön igazolástól, elfogadja a számlakivonatot - ez nyugdíj esetén gyakoribb. Fontos, hogy csak az öregségi nyugdíj elfogadása általános, a rokkant és az özvegyi nyugdíjat ugyanakkor nem minden bank fogadja el elsődleges jövedelemként, s többen élnek azzal a lehetőséggel is, hogy a juttatás nem teljes összege számít bele a jövedelembe.

A vállalkozói jövedelmet a NAV által kiállított igazolás alapján tudja elfogadni a bank. Ha a vállalkozó a személyi jövedelemadó szabályai alapján számol el jövedelmet, az egyértelmű a bankok számára is. A korábbi évekhez képest pozitív változás, hogy a KATA szabályok alapján adózó vállalkozók esetében sem gördítenek már akadályt a bankok a hitelezés elé, ám itt bankonként eltérhet, hogy az igazolt bevétel mekkora százalékát tekintik az igénylő tényleges jövedelmének. A fentieken felül a NAV által kiállított bevételi igazolás is lehet a jövedelemigazolás alapja, ám fontos tudni, hogy a NAV nem a teljes bevételről ad igazolást, így a bankok is csak a csökkentett összegről indíthatják a jövedelem-kalkulációikat. Az őstermelői jövedelem elbírálása bankonként eltérő. 

Külföldi jövedelmek

A hazai pénzintézetek teljesen eltérő módon állnak hozzá azokhoz az ügyfelekhez, akik csak külföldről származó rendszeres jövedelmet tudnak igazolni. A UniCredit Bank jelenleg nem fogad el külföldről származó jövedelmet a lakossági hitelezésben. A Raiffeisen Banknál pedig minden esetben egyedi mérlegelés dönt arról, hogy engedik-e a külföldi jövedelmet beszámítani. Előre meghatározott szabályok és feltételek teljesüléséhez köti a külföldi jövedelmek elfogadását a Takarékbank. Az Erste Banknál, az OTP-nél, a Budapest Banknál és az MKB-nál ugyanakkor arról tájékoztattak, hogy a külföldön megszerzett jövedelem is lehet a hitelfelvétel alapja. A banki válaszok alapján a Brexit nem változtatott azon, hogy a szigetországi jövedelmeket elfogadják-e - a Cofidisnél ugyanakkor csak az EU tagállamokból érkező igazolt jövedelem jöhet szóba. 

Egyéb és passzív jövedelmek

A hitelbírálat szempontjából fontos lehet, hogy milyen egyéb jövedelmet tudunk igazolni. Ilyen kiegészítő - a bank szempontjából másodlagos - jövedelem körében lehet igazolnunk azt, ha valamilyen szociális juttatásban, az ösztöndíjban, illetve, ha munkahelyünktől a béren felül egyéb juttatásban részesülünk. Így akár a rendszeres bónuszok és a cafeteria elemek is másodlagos jövedelemnek számíthatnak, de ennek befogadása és annak mértéke bankonként eltérő lehet. A járadékként kapott juttatások (pl. nyugdíjbiztosítás) is az egyéb jövedelmek körét bővíti a banki hitelbírálatban. 

A családpolitikai támogatások közül a GYES és a GYED, valamint a csecsemőgondozási díj (CSED) egyéb jövedelemként szinte minden hitelintézetnél beszámítható, és hasonló a helyzet a családi pótlékkal is. Az árvaellátást és főleg a tartásdíjat ugyanakkor sokkal nehezebb dolgunk lesz akár csak kiegészítő jövedelemként is elfogadtatnunk a bankunkkal. 

A bankok egy része az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet - feltéve, ha a szerződéses, rendben van, bejelentett - akár még elsődleges jövedelemként is elfogadja, ám a többség számára ez is csak kiegészítő bevételként értelmezhető. Hasonlóan nem egységes az osztalékjövedelem minősítése sem. 

2. Adósságfék szabály

Hitelfelvétel előtt fontos azt is tudni, hogy a Magyar Nemzeti Bank előírta a bankoknak, egy-egy adóstól a jövedelem mekkora részét vonhatják el törlesztés címén a bankok, illetve, hogy a megvásárolt ingatlan mekkora részben terhelhető hitellel. Ezt a két szabályt szoktuk adósságfék szabályként hívni.

Hitelfedezeti mutató

Az ingatlan terhelhetőségét a hitelfedezeti mutató (HFM) adja meg. A szabályozás szerint a HFM nem lehet magasabb 80 százaléknál. Azaz 20 százalék önrészt, vagy önrészként elismert valamilyen támogatást (pl. Babaváró) fel kell tudnod mutatni, ha hitelt akarsz igényelni. Az emberek ugyanakkor nem feltétlenül mennek el falig - a jelenlegi hitelek zöme 60 százalék körüli HFM mellett fut. 

Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató

Fontosabb szabálynak számít a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM). Ha a kimutatott nettó jövedelmed havi nettó 500 ezer forint alatt van, akkor ennek maximum az 50 százalékát lehet a meglévő és az új hiteleid törlesztésére fordítani. Ha 500 ezer forintnál több folyik be hozzád havonta, akkor az összeg 60 százaléka lesz a limit. Vannak hitelek, amelyeknél mások az arányok. Például a kockázatosabb, változó kamatozású lakáshitelek esetében a 12 hónapnál rövidebb kamatperiódusú kölcsönöknél a nettó jövedelem 25 százalékánál húzza meg az MNB a finanszírozásra fordítható összeghatárt, és hasonlóan alacsonyabb a toleranciaszint, ha nem forintban adósodnánk el. 

Azt azonban tudnod kell, hogy ezek törvényben szabályozott limitek, egy-egy bank lehet ennél szigorúbb is. Azaz hiába engedi a jogszabály, hogy mondjuk 400 ezer forintra bevállalj egy 199-200 ezer forintos törlesztést, a bank nem biztos, hogy belemegy. Sőt, a money.hu szakértői is azt javasolják, hogy nem szabad a maximumig elmenni. Javasolt, hogy csak a nettó jövedelem 25-40 százalékáig adósodjál el, így marad mozgástered a hirtelen kiadások esetén. 

Arra is figyelned kell, hogy a JTM-be a korábbi hitelek is beleszámítanak. Itt külön figyelmet érdemelnek a hitelkártya és folyószámla hitelkeretek. Ezeket ugyanis akkor is bele kell számítani az adósságodba, ha nincsenek kihasználva. Azaz hiába nem költöttél egy fillért sem a hitelkeretedből, vagy nem használtad a hitelkártyádat, mégis számít a hitelfelvételnél. Mielőtt kölcsönért folyamodsz, ezt is érdemes ellenőrizned, és adott esetben lemondani erről a két termékről. Komoly mértékben megugorhat a hitelösszeg, ameddig nyújtózkodhatsz.  

3. Egyéb szempontok

Vannak tartozások, amelyek kizárják, hogy hitelt kapj

Azzal is tisztában kell lenned, hogy a hitelfelvételnél nem lehet köztartozásod, például ne legyél a NAV-nak adósa, mert emiatt is kudarcba fulladhat a hitelfelvétel. Továbbá nem lehetsz benne rossz adósként az Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), korábbi nevén BAR-listában. Ez is kizáró tényező lehet a hitelfelvételnél, a KHR-ben rossz adósként ugyanis azok szerepelnek, akiknek korábban problémája adódott egy-egy hitel visszafizetésével. Ráadásul az ilyen mulasztás nem törlődik gyorsan: ha vissza is fizetted a korábbi elmaradást, még egy évig bizony ott a bélyeg a KHR-ben. 

Adóstárssal könnyebb lehet

Bár megfelelő nettó jövedelemmel minden további nélkül kaphatsz kölcsönt, azonban a bankok örülnek, ha nem csak egy ember keres a családban, hanem mondunk a párodnak is van fizetése. Így biztosabb a dolog. Ennek “intézményesített” verziója, ha adóstársként vonod be a párodat, házastársadat, esetleg valamelyik közvetlen rokonodat. Ebben az esetben nagyobb összeghez is hozzájuthatsz, hozzájuthattok. Például akkor, ha a kiszemelt lakás árához még kellene plusz pénz. Itt is nagyon-nagyon fontos, hogy csak akkor igényeljétek a magasabb összegű hitelt, ha biztosan tudjátok fizetni. 

Tájékozódj!

Bár az előzőekben felsoroltak kulcskérdések, a végére hagytuk a leglényegesebbet. Ha megfelelő jövedelemmel rendelkezel, és megfelelsz az egyéb feltételeknek, akkor is érdemes körültekintően nekivágni a hitelfelvételnek. 

Fontos tudni, hogy nem csak egy bank van a világon. Nagyon sokszor előfordul, hogy egy másik bank is ugyanúgy odaadja ugyanazt az összeget csak alacsonyabb kamatokkal, azaz olcsóbban. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ne elégedj meg egyetlen ajánlattal, nézd végig a teljes kínálatot, minél több bank ajánlatát, ugyanis nagyon komoly különbségek lehetnek a bankok feltételei között. Arról már beszéltünk, hogy bankonként eltérő a jövedelmek értékelése és az is, hogy milyen JTM mellett nyújtanak hitelt. Ennél is fontosabb ugyanakkor, hogy nem csak a feltételek, de a havi törlesztést meghatározó kamatok is között is komoly különbségek lehetnek. Hogy mennyire nem mellékes dologról van szó, az kiderül a money.hu kalkulátorai segítségével, legyen szó a lakáshitelkalkulátorról vagy a személyi kölcsön-kalkulátorról

A hitelkamatok közötti különbségek akár több millió forintos megtakarítást jelenthetnek a számodra. Ahhoz, hogy gyorsan, hatékonyan átnézhesd a banki hitelkínálatot, a money.hu szakértői is segítséget tudnak nyújtani.