Kilenc éves csúcson vannak a lakossági betéti kamatok, van már 6 százalék feletti ajánlat is – de ehhez a kisebb bankok ajánlatait érdemes átnézni. Két hónapja havi 400 milliárd forint áramlik lakossági lekötött betétbe, ami azt jelzi, az emberek egyre inkább védeni akarják pénzüket az inflációtól.
A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülését követően szinte bizonyosan kétszámjegyűvé válik Magyarországon az alapkamat.
Óriási összegeket puffogtatunk el
Ennek fényében egyre komolyabb kérdés, hogy miért nem figyelünk meglévő vagyonunk értékállóságára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a forgalomban lévő készpénz állománya 7478,6 milliárd forint volt, ami csaknem 150 milliárddal magasabb a 2020 decemberinél. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a jegybank statisztikái szerint május végén
csak a lakossági ügyfelek 8423 milliárd forintot meghaladó összeget tartottak kamatot általában nem fizető látra szóló vagy folyószámla betétben – nem túl sok jó mondható el a hazai emberek pénzügyi tudatosságáról.
Hiszen eközben az éves infláció májusban már 10,7, júniusban pedig már 11,7 százalékon állt. Mindez azt jelenti, hogy a folyószámlákon parkoló, vagy épp a párnacihába egy éve elhelyezett 1 millió forintért jobb esetben maximum annyi árut és szolgáltatást tudunk venni, amennyi áruért egy éve 883 ezer forintot kellett adni.
Még plasztikusabban mutatja meg talán a pénz elértéktelenédését az amúgy igen komoly, 20-30 százalékos élelmiszerár infláció.
Ha egy átlagember egy éve 100 ezer forintjából
- olajat vásárolt volna, akkor 156 liter tudott volna venni. Idén júniusban 100 ezer forintból már csak 137 liter olajra futja.
- tojásra költött volna, akkor egy éve még 2174 darab tojást vehetett, ma már csak 1595 darabra elég ez a pénz.
- 298 kiló vajat tudott volna venni, most azzal szembesülhet, hogy a fenti összeg csak 202 kiló vaj árára elég.
- fehér kenyérből 2545 kilós veknit tudott volna venni 2021. júniusában, idén nyáron viszont csak 1695 kilóra elég ennyi pénz.
Megugrottak a lekötések
Öröm az ürömben hogy a jegybanki adatok szerint már 2 hónapja a 400 milliárd forintot közelíti az az összeg, amelyet az emberek a bankokban klasszikus bankbetétként lekötnek.
A lekötött betétek állományának növekedése márciustól vett komolyabb ütemet, amit nem lehet nem az személyi jövedelemadó összegének visszatérítésével összefüggésbe hozni.
Ugyanakkor reméljük, a bővülés kicsit a tudatosság erősödésének is szól.
400 milliárd forintot meghaladó havi bővülést a lekötött betétekben utoljára 2020 májusában és júniusában jeleztek az MNB adatsorai, erre magyarázatot egyértelműen a pandémia megjelenése miatti bizonytalanság és a megerősödött biztonság igénye hozhatott, forrást pedig az áprilistól bevezetett hiteltörlesztési moratórium kínált a bankoknak. Korábban a háztartások lekötött betétállománya 2016. februárjában érte el a 400 milliárd forintos havi bővülést, de abban a sorban még a vállalkozásnak nem minősülő intézmények betétei is szerepeltek.
Már nem igaz, hogy nincs betéti kamat
Az elmúlt hónapokban megszokott védekezés
„jó, jó, de miért foglalkozzak én a lekötésekkel, ha a bankok amúgy sem kínálnak komoly kamatot?” ugyanakkor egyre jobban kimegy a divatból.
A jegybanki adatok szerint a lakossági betétekre utoljára 9 éve, 2013. októberében fizettek a júniusi 2,71 százaléknál magasabb kamatot a bankok. Mindezt egyébként úgy, hogy abban az évben a fogyasztói árindex (az infláció) mindössze 1,7 százalékos volt. Vagyis, a mostani szintekre még nem igazán érdemes büszkének lenni. Ugyanakkor a betéti kamatok terén egyértelműen megindult a változás, ám ahhoz, hogy ezt ki is tudjuk használni, egyértelműen nyitottságra van szükség.
A kisbankok óriási versenybe kezdtek
Miután ugyanis a folyószámlákon hagyott pénzek döntő része a nagy, lakossági bankoknál összpontosul, nekik nem igazán érdekük továbbra sem, hogy attraktív banki kamatokat ajánljanak, messze elegendő forrással rendelkeznek. A kisebb hitelintézetek viszont nem gázolnak térdig 0 százalékos kamaton kapott lakossági forrásban, pedig nekik is jól jönne, ha több pénzük lenne.
Ha másért nem, hát azért, mert a felesleges likviditásukat – leegyszerűsítve, az ügyfelektől bejövő betétek azon részét, amit nem tudnak hitelbe forgatni – a jegybanki kamatszinten tudják manapság az MNB-ban fialtatni.
Miután – mint jeleztük – ez a kamat keddtől legalább 10 százalék lesz, a kisbankoknak az is szép nyereség, ha komolyabb betéti kamatot kínálnak. Ennek következtében a legjobb piaci, sima – azaz egyéb feltételekhez nem kötött - betétkamat ma Magyarországon – tessék megkapaszkodni – évi 6,68 százalék.
Ezt a csúcskamatot ma a MagNet Bank kínálja 3 hónapos lekötésre újonnan a bankba érkező pénzekre.
A money.hu szakértői szerint a jelenlegi piaci helyzetben a MagNet mellett a Gránit Bank, a Magyar Cetelem és a Polgári Bank ajánlatait érdemes összevetni.
Ezekre a trükkökre legyél figyelemmel!
Fontos ugyanakkor látni, hogy számos esetben a magas kamat egyfajta megtakarítási programhoz kapcsolódik, amikor feltétel az, hogy az ügyfél minden hónapban az előre meghatározott összeget elhelyezze a banknál.
Illetve érdemes figyelni azokra az ajánlatokra is, ahol a konstrukció sávos kamatozással bír.
Ilyenkor ugyanis az extra magas kamat jellemzően csak a 12-24 hónapos megtakarítási időszak utolsó hónapjára érvényes. Az ilyen konstrukcióknál érdemes az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) értékét megnézni, mivel az a teljes futamidőre vonatkozóan mutatja ki az éves szinten várható kamat mértékét. A sávos konstrukciók esetében nem egyszer az EBKM csak a fele, annak a csúcskamatnak, amivel az adott betétet hirdetik.
Borítókép: Getty Images
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
