Új lakást szeretnél? Így veheted meg CSOK Pluszból!

2024. január 1-jétől vehető igénybe a CSOK Plusz, amely a 2015 nyarától elérhető CSOK támogatási formát váltja. A CSOK Plusz új és használt lakás vásárlására, új lakás építésére, valamint meglévő lakás bővítésére ad lehetőséget azoknak a házaspároknak, akik legalább egy új gyermeket vállalnak.

Hogyan használható a CSOK Plusz új lakás vásárlásnál?

A CSOK Plusz új lakás vásárlása esetén a vételár megfizetéséhez igényelhető, ezért szükséges az adásvételi szerződésben a CSOK Plusz megnevezését és annak igényelt összegét is feltüntetni.

Amennyiben a teljes vételár kiegyenlítésre került, CSOK Plusz igénybevételére utólagosan már nincs lehetőség.

Mi minősül új lakás vásárlásnak CSOK Plusz esetén?

Új lakás az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített lakás, amelynek az elkészülte

• használatbavételi engedéllyel,
• a használatbavétel tudomásulvételének megtörténtének igazolásával
• vagy a felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal igazolható,

ideértve a tanyán vagy birtokközpontban található lakóépületet is.

A CSOK Plusz olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amelyet gazdálkodó szervezet vagy befektetési alap épít vagy építtet természetes személy részére való értékesítés céljából, és amelyet első ízben, természetes személyek részére értékesítenek.

A CSOK Plusszal megvásárolható új lakás:

1. 2016. január 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy 

2. a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkezik. 

CSOK Plusz összege új lakás vásárlásakor

A kölcsön összege nem haladhatja meg

• egy gyermeket vállaló gyermektelen igénylők esetén a 15 000 000 forintot, 
• két gyermeket vállaló gyermektelen igénylők vagy egy gyermeket vállaló egygyermekes igénylők esetén a 30 000 000 forintot,
• három gyermeket vállaló gyermektelen igénylők, két gyermeket vállaló egygyermekes igénylők, vagy egy gyermeket vállaló többgyermekes igénylők esetén az 50 000 000 forintot.

Ha tehát például már van egy meglévő gyermeketek, és még egy gyermeket vállaltok, akkor rátok a kétgyermekes CSOK Plusz vonatkozik, vagyis maximum 30 000 000 forintra lehettek jogosultak az új lakás vételárának kiegyenlítéséhez.

A CSOK Plusz tartozás elengedés szabályai

A kölcsönkérelem benyújtását követően született vagy örökbefogadott gyermekeitek közül a másodikként született vagy örökbefogadott, és minden egyes ezt követően született vagy örökbefogadott további gyermeketek után 

• gyermekenként 10 000 000 forint összegű vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásra vagytok jogosultak.

Az új lakás vételárára vonatkozó szabály

A lakás vételára nem haladhatja meg

• első közös lakás esetén a 80 000 000 forintot vagy 
• az előző ponton kívüli esetben a 150 000 000 forintot, 

azzal, hogy a vételár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől.

Nem az első közös lakás megszerzése esetén a vételárnak meg kell haladnia a másik, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában meglévő közös tulajdonú lakásotok – több közös lakás esetén a közös lakóhelyetekként utoljára bejelentett lakás – forgalmi értékét, vagy az azt megelőző 2 éven belül utoljára értékesített közös tulajdonú lakásotok eladási árát.

Mit jelent az első közös lakás?

Első közös lakásszerzők azok a házastársak, akik a lakás vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal.

Az új lakóingatlan hasznos alapterületére vonatkozó előírás

Új lakás hasznos alapterülete:

• egy gyermek esetén legalább 40 m²,
• két gyermek esetén legalább 50 m²,
• három vagy több gyermek esetén legalább 60 m².

Új egylakásos lakóépület hasznos alapterülete:

• egy gyermek esetén legalább 70 m²,
• két gyermek esetén legalább 80 m²,
• három vagy több gyermek esetén legalább 90 m².

A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál a veletek közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve a közös háztartásban élő azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy kölcsönt vettetek már igénybe.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formától függetlenül olyan

• szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített, egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
• ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a CSOK-kal érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszinttől közvetlen bejárattal rendelkezik.

Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) szerint számított – alapterületének összege:

• a) előszoba, közlekedő,
• b) nappali,
• c) hálószoba,
• d) étkező,
• e) konyha, étkezőkonyha,
• f) fürdőszoba,
• g) WC,
• h) kamra, tároló,
• i) gardrób,
• j) mosókonyha,
• k) kazánhelyiség és
• l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.

CSOK Plusz további feltételei új lakás vásárlása esetén

• A lakás a lakhatási igények kielégítésére alkalmas kell, hogy legyen, ezt a hitelintézet a kölcsön folyósítását megelőzően ellenőrzi. 
• A lakásban kizárólag a házastársad és te, azaz a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Kivétel, ha a kölcsönkérelem benyújtása előtt a kölcsönnél figyelembe vett kiskorú gyermek az elhunyt szülője után ingatlantulajdont szerzett, és a túlélő szülő újabb házasságkötését követően a CSOK Plusz igénybevételével másik új lakást vásárol. Ekkor ugyanis a CSOK Plusszal érintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kölcsönnél figyelembe vett, vele együtt költöző kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.
• A lakásban neked és házastársadnak is az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkezned.
• Több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén feltétel, hogy a kölcsönnel érintett lakásra vonatkozóan kizárólagos használati jogotok álljon fenn.
• Az eladó egyikőtöknek sem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az eladó gazdálkodó szervezet, abban nem rendelkezhettek tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa egyikőtöknek sem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa.
• Vállalnotok kell, hogy az adásvételi szerződésben meghatározott vételárat az eladó által megjelölt fizetési számlára vagy a bank kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlájára teljesítitek. A vételár legfeljebb 10%-a teljesíthető készpénzben.

Meddig nyújtható be a CSOK Plusz kérelem új lakás vásárlása esetén?

A CSOK Plusz kölcsönkérelem új lakás vásárlása esetén

• az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül nyújtható be.

A hitelintézet a CSOK Plusz kérelmet új lakás vásárlása esetén 30 napon belül bírálja el.

Mikortól kell számítani a gyermekvállalásra vonatkozó határidőt?

A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás vásárlása esetén:

• a kölcsönszerződés megkötésének időpontjától kell számítani.

CSOK Plusz folyósítása új lakás vásárlása esetén

A folyósításra az alábbi megkötések vonatkoznak:

• a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben történik,
• új lakás vásárlása esetén a kölcsönszerződés megköthető, azonban a kölcsön folyósítására kizárólag a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően, egy összegben kerülhet sor,
• a folyósítás akkor kezdhető meg, ha a kölcsönön és a kamattámogatással nem érintett hitelintézeti kölcsönön felüli önerőtöket a lakás vásárlására már felhasználtátok.

Számlabenyújtásra vonatkozó előírások

• Vállalnotok kell, hogy legkésőbb a kölcsön folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a valamelyikőtök nevére szóló, az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat a hitelintézet részére bemutatjátok.
• Kizárólag olyan számla fogadható el, amelynek kibocsátója a számlabenyújtás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében a számlakiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja.

Kötelezettségek CSOK Plusz folyósítását követően

A CSOK folyósítást követően az alábbi előírásoknak kell eleget tennetek:

• Gyermekeitekkel együtt, akikre tekintettel a CSOK Plusz folyósításra került, a folyósítást követő 10 évig – a meglévő gyermeketek legalább nagykorúvá válásáig – életvitelszerűen a vásárolt lakásban kell laknotok.
• A lakásra a CSOK Plusz szerződés megkötését követően a kölcsön futamidejének végéig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre – a kölcsönszerződés megkötése időpontjában fennálló kölcsönösszeg 20 százalékának erejéig.
• A tilalom lejáratáig a lakásban harmadik személy öröklés révén szerezhet tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog kerülhet bejegyzésre.
• A lakásra lakásbiztosítással kell rendelkeznetek.

Nem minősülnek a bentlakási kötelezettség megszegésének az alábbi esetek:

• a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a lakásban lakik,
• téged, házastársad vagy gyermeketek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényeltétek, egészségi állapot miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelnek,
• ha munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodtok,
• ha kötelezően a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban kell laknotok a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt,
• ha közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott lakásban laktok,
• ha te vagy házastársad letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
• ha nagykorú gyermeketek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényeltétek, elköltözik vagy
• ha kiskorú gyermeketek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényeltétek, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

A kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban a 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a fentieken kívüli okból – lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesíthettek.

CSOK Pluszos ingatlan mint vállalkozás székhelye

Nem minősül a CSOK Plusz szabályok megsértésének az, ha gazdasági társaság legalább többségi tulajdonával rendelkezel vagy egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet folytatsz és a CSOK Plusz kölcsönnel érintett 

• lakást az egyikőtök vagy közös tulajdonban álló legfeljebb két gazdasági társaság, vagy egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként bejelentitek, feltéve, ha erről a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tettetek, vagy
• a lakást a legalább többségi tulajdonotokban álló legfeljebb két gazdasági társaság – a részvénytársaság kivételével – vagy egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként a kölcsön folyósítását követően jelentitek be, feltéve, ha erről a bejelentés előtt teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoztok a hitelintézet felé.

CSOK Pluszos ingatlanhoz tartozó földrészlet, melléképület gazdasági célra való hasznosítása

Nem minősül a CSOK Plusz szabályok megsértésének az, ha gazdasági társaság legalább többségi tulajdonával rendelkezel vagy egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet folytatsz és a CSOK Plusz kölcsönnel érintett

• lakáshoz tartozó földrészletet, illetve az azon álló melléképítményt saját gazdasági tevékenységetek céljára hasznosítjátok, kivéve annak bérbe vagy haszonbérbe adását, feltéve, ha erről a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tettetek.

Fenti nyilatkozat esetén új lakás vásárlásánál az adásvételi szerződésben és a számlában is meg kell osztani a vételárat a lakóépületre, a földrészletre és a melléképítményre jutó vételárhányadokra, és a CSOK Plusz összege nem haladhatja meg a lakóépületre jutó vételárhányadot.